Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
372 teljesítésében is súlyos gondokat okoz. A különböző nemű adóhátr alékok és a járadékbefizetési késedelem a felső szinten jelzi azt a lassan kaotikussá váló helyzetet, ami lent a vállalati gazdálkodás szintjén tapasztalható. Csak zárójelben hadd jegyezzem meg, egy újabb kérdést vagy interpellációt megérne az, vajon miér t nem késztethetők a nagygazdálkodók e hátralékok megfizetésére, míg a társadalombiztosítás eljárást kezdeményezhet a kisvállalkozókkal szemben a vállalkozói engedélyek bevonására, amennyiben járadékfizetésük súlyos. A fizetési válság sújtja mind a kis, m ind a közép, mind a nagyvállalatokat, ha eltérő súllyal is. A krízisből csupán egy csoport tudja kivonni magát, a monopolhelyzetűek köre. Mint azt a miniszter urak is igen jól tudják, a sorban állás kárvallottjai között az egyik első a gépjárműipar. Hadd szemléltessem ennek az ágazatnak a működési zavarát egy konkrét példával. A Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat alkatrészt gyárt a Rábának. A Rába a Csepel Autógyárnak. A Csepel az Ikarusnak. A gyártási lánc első szeme az Ajkai Timföldgyár al umíniumkohó üzeme. Az ajkai cég két hasonló társával a hazai piacon előnyös helyzetben van, nem küszködik fizetési zavarokkal, hisz termékét akkor és annak adja el, amikor és akinek akarja, már azok között, akik fizetőképesek. A második láncszem, a gyártás i lánc legkisebb szeme, a könnyűfémöntő viszont kénytelen fizetni neki, mert ha nincs anyag, akkor áll a munka, ha áll a munka, akkor ugrik a megrendelés, bért meg csak kell fizetni eközben is. Hiába gazdálkodik okosan, nem nyer a játékban. Sorsa a követke ző láncszemtől függ, hogy a nála jóval nagyobb súlycsoportban lévő Rába tude fizetni neki az autóbuszba építendő olajteknőkért. A Rába türelmet kér, majd fizetni fog, ha a Csepel is megadja a tartozását, a Csepel pedig akkorra ígéri a törlesztést, ha majd az Ikarus tud boltot csinálni a késztermékkel. Ennek a nehézségeiről, a szovjet fél szerény akkreditívnyitási szándékairól, a szanálás és a privatizáció kuszaságairól már sokat olvashattunk a lapokban. Ezeknek a fölvetése ugyancsak megérdemelne egy inter pellációt. De vissza a fizetési válság zavaraihoz! Miközben a nagyok százmilliós tartozásaikat, illetve követeléseiket próbálják egymáson behajtani, addig a kicsi a létéért küzdve igyekszik néhány millióval megvágni a hozzá legközelebbi nagyot, azaz kiköny örögni tőle valamit a kintlévőségéből. Olykor csupán igazgatója rámenősségén múlik, hogy meg tudjae szerezni munkatársai számára a jövő havi bérkeretet. Ha egy bizonyos Marx úr itt és most írná meg a gazdaság filozófiáját, tegyük fel, a Kormány gazdasági szakértőjeként, egy sarktételét minden bizonnyal másképp fogalmazná meg, így: a nagy hal halálra éhezteti a kis halat. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a nagy halat ne fenyegetné az éhenhalás veszélye, hisz például becslések szerint az Ikarus, Csepel egy üttes, dollárban kifejezett tartozásállománya 100 milliós tételre rúg. Tisztelt Miniszter Urak! Szeretném tudni a Kormány elképzeléseit arról, hogyan lehetne, illetve hogyan kívánják megszüntetni a magyar gépjárműipar fizetési, illetve termelési válságát. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps. ) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Pohankovics István államtitkár, bocsánat, dr. Szabó Tamás államtitkár úr válaszol. Dr. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár válasza SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztéri umi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Kímélendő az ipari tárcát, én válaszolok erre a kérdésre.
