Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - Interpellációk - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
368 vélem, ezt valóban komoly dolognak kell tekinteni, és az államgépezet működése szempontjából értékmérő tényező, és ennek megfelelő választ is igényel. Képviselő úr az interpellációjában utal az ország népére, hogy az emberek csalódottan és bosszúsan látják az államigazgatás növekvő bürokráciája és kérdezi tőlem, hogy ezzel a ténnyel egyetérteke. Nehéz - főleg a közvélemény nevében válaszolni vagy helyette, de a t ényeket némileg ismerve határozottan állítom, hogy a rendszerváltás szükségszerűen nem jár együtt a bürokrácia növekedésével, sőt számos területen a szervezetek és a létszám csökkenése a jellemző. Jár azonban bizonytalansággal, beleértve az egzisztenciális bizonytalanságot is, szervezetek mozgásával, kialakulatlan viszonyokkal és mindazzal, ami az átmenetben valóban többek között a bürokrácia növekedésének a benyomását is kelti. Ugyanakkor megjelentek azok a folyamatok, amelyek az igazgatási létszám csökken tését eredményezhetik. Mindazonáltal a közigazgatás bürokráciáját - talán eltérően a képviselő úr által sugallt véleménytől- nem tartom helyesnek kizárólag a létszám növekvő vagy csökkenő mértékével minősíteni. Legalább ilyen súlyú kérdés, hogy a közigazga tás mennyire képes szakszerűen vagy hatékonyan működni. Egy jól felépített igazgatási szervezetrendszer és a közigazgatást élethivatásnak tekintő szakértő hivatalnokgárda nélkülözhetetlen feltétele az állam és - beleértve vagy ezen túl - az önkormányzatok hatékony működésének. Tudomásul kell venni azt is, hogy az igazgatási létszám általános csökkenő tendenciáján belül, átmenetileg, egyes részeknél növekvő és bő létszám is indokolt és szükségszerű lesz. Engedjék meg, hogy éppen az önkormányzatok átalakulása , az önkormányzati rendszerre való áttérés kapcsán néhány példával illusztráljak: például gyökeres létszámcsökkenés volt a megyei közigazgatásban. A volt megyei tanácsok hivatalaiban korábban általában 120220 tisztviselő dolgozott, ehhez képest a megyei k özgyűlések apparátusa körülbelül 40 fő, és körülbelül ugyanennyi az említett köztársasági megbízottak hivatalnoki létszáma is. Itt jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatal létszáma a legjobb emlékezetem szerint 500 fő körül mozog, és gyakorlatilag hossz abb idő óta nem változott. Itt utalok azokra az időkre, amikor ennek a hivatalnak a munkáját nagymértékben leegyszerűsítette, hogy létezett egy másik hivatal, egy nagyhivatal, ahol igencsak nagyon sok személyt foglalkoztattak, és ez a hivatal lényegében el döntött döntéseket küldött át a Miniszterelnöki Hivatal részére. Én kérem ezt tárgyilagosan a létszám megítélésénél figyelembe venni. Határozottan fellép a Kormány - és utalok majd azokra a tervezett és már folyamatban lévő intézkedésekre - minden olyan tö rekvéssel szemben, amely szükségtelenül óhajtja a dekoncentrált hivatalok számát növelni. Azonban a dekoncentrált vagy nem dekoncentrált hivatal, úgy vélem, hogy nincs összefüggésben a bürokrácia kérdésével, teljesen más kérdések és alaphelyzetek mérlegelé se alapján kell eldönteni, hogy mely hivatal működik jobban és eredményesebben dekoncentrált vagy nem dekoncentrált formában. Utalok arra, hogy a múlt év decemberében Vastagh Pál képviselő úr interpellációjára adott miniszterelnöki válasz részletesen ismer tetésre került a közigazgatás átalakítására, ezen belül a dekoncentrált szervek rendszerére vonatkozó elképzelés, ezért nem kívánok ismétlésbe bocsátkozni. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a helyi igazgatást kizárólag az önkormányzati képviselőtestü let alá rendelte, megadva számára a jogot, hogy önmaga határozza meg szervezetét, beleértve a szükséges tisztviselői létszámot. Minden bizonnyal külső és belső okok miatt egyaránt - a lehető legtakarékosabban fog eljárni. Ezt a tendenciát támogatja a kormá nyzat, amikor előterjesztette, és a törvényben szerepel is, a közjegyzőségek létrehozására vonatkozó javaslatot, amellyel sokan élnek, és számítások szerint a jelenlegi helyzet szerint 1500 kisközségi önkormányzat körülbelül 500540 közjegyzőségbe fog őssz pontosulni, ezzel is egyszerűsítvén a helyi igazgatási ténykedést. A központi közigazgatási szervezet vagy tágabb értelemben a minisztériumi és egyéb központi igazgatási szervezet, ily meglepő, az igazgatási létszám egy év alatt - ha nem is jelentős mérték ben, de két százalékkal - mégis csökkent. Ezek leellenőrizhető tényszámok. Természetesen mindez nem