Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-20

1351 Az Országgyűlés 20. ülése, 1977. december 16-án, pénteken 1352 (10.01. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend szerint folytatjuk a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kollár József képviselőtársunk felszólalása következik. Több egyéb intézkedés mellett az említett ösztönzők is hozzájárulnak ahhoz, hogy például a kerékpárgyártási rekonstrukció termelő része egy évvel előbb valósul meg: ez népgazdasági szinten 2 millió dollár többlet deviza árbevételt biztosít. De ugyancsak hasonló jó eredménnyel járt az Országos Papíripari Vállalat 4 milliárdos nagyberuházása Dunaújvárosban, ahol a termelőberendezések a tervezett határidőn belül munkába léptek, és megvalósítása a tervezett költségszinten belül maradt. A Csepel Művekben az 1976-os és 1977-es években a vállalatoknál létrejövő fejlesztési ala| pok összevonása révén, és a bankhitel felhasználásával 2,5 milliárd forintnyi beruházás valósul meg, amely 10,2 százalékkal nagyobb az V. ötéves tervben előirányzott időarányos részénél. A fontosabb beruházások tervezett része 1977 év végén megvalósul, tervtől való eltérés csak az építési munkáknál mutatkozik. Amikor én ezt kimondom, azt is hozzáteszem: biztosra vehetjük, hogy nem mi vagyunk Csepelen az egyedüli beruházók, akiknek enyhén szólva az építőipar már szerzett néhány nehéz pillanatot, sok álmatlan éjszakát. A bőség zavarával küzdő építőipar problémaköre véleményem szerint akkor nyer végleges megoldást, ha az egyensúlyt úgy teremtjük meg, hogy a beruházási „kedv'' nem haladja meg a jelenlegi mértékben a kivitelezői kapacitást. Tisztelt Országgyűlés ! Népgazdaságunk egyensúlyi helyzete jelentősen függ a termelő ágazatok exportképességétől. Ennek a tényezőnek a javításához mi a Csepel Művekben azzal járulunk hozzá, hogy az V. ötéves tervünk első két évében az eredeti tervhez viszonyítva 900 millió forint többlettermelést érünk el, és ebből 720 millió forintot export útján biztosítunk. Dinamikusan fejlődő exporttevékenységünket a minőségi követelmények szigorúbb és szervezettebb ellenőrzésével kívánjuk elősegíteni. A hozott intézkedések hatása jelentkezik abban is, hogy kijelentjük, hogy az 1977. évi összes exporttervünket teljesítjük, a rubel elszámolású exporttervünket pedig túlteljesítjük. A Csepel Vas- és Fémművek 1978. évi tervcélkitűzéseit a lezajlott vállalati tervtárgyalások támasztják alá. A tervezett 2,3 milliárd forintos beruházást megalapozottnak és megvalósíthatónak tartjuk. A tervezett termelékenységnövekedés 8,5 százalék, amelynek forrása üzemés munkaszervezési, hatékonysági intézkedésekben rejlik. A 144 nagy teljesítményű berendezésünk műszakszámát az 1977. évi 2,5-ről 2,6re fogjuk emelni. Minden területen szilárdítjuk a munkafegyelmet. Ezt a kérdést tevékenységünk eredményessége kulcskérdésének tekintjük. Az 1973. évi feladatok végrehajtásánál változatlanul építünk a Művek 2300 szocialista munkabrigádjára, akiken áll vagy bukik minden elképzelésünk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított, Csepelről kezdeményezett munkaverseny lendületét az 1978. évi tervcélok végrehajtásába is be kíKOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők, Kedves Elvtársak! A Magyar Népköztársaság 1978-ra előirányzott költségvetése 385 milliárd 900 millió forint bevételen alapszik. Ennek az összegnek a megteremtéséhez jelentős mértékben járulnak hozzá a Csepelen működő ipari vállalatok. Példaképpen megemlíteném a Csepel Műveket, amely maga több mint 17 milliárd forintos ipari termeléssel veszi ki részét a népgazdasági tervcélok megvalósításából. Nyilvánvaló, hogy Csepel a maga ipari potenciáljával milyen súllyal esik latba a népgazdasági tervezésben és az országos elvárásoknál. Élve a kapott szó jogával, röviden tájékoztatom a tisztelt képviselő elvtársakat arról a tevékenységünkről, amit a jövő évi megalapozott, eredményes munka érdekében tettünk és tenni kívánunk. A Csepel Művek pártbizottságának a kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt a Művek gazdasági vezetése tízéves fejlesztési tervet dolgozott ki, amelynek eredményeképpen olyan fejlődés, gyártmányszerkezeti változás előtt áll a Csepel Művek, amilyenre fennállásának 85 éve alatt nem volt példa. Csepelen azt akarjuk, hogy ne gyártsunk gazdaságtalan terméket, és gyártmányaink minden piaci igénynek megfeleljenek. Ez a magunk elé tűzött stratégiai cél egész sor újszerű megoldást követel meg a politikai és gazdasági téren egyaránt. Utalásként hadd mondjam el: a sokféle gyártmány szelektálása során igen szívós küzdelmet folytatunk, hogy a „csepeli" gyártási hagyományokat, amelyek az emberekhez kötődnek, megváltoztassuk. A műszaki és technikai rekonstrukció feltételezi a szellemi rekonstrukciót is, amelynek során vezetési, irányítási, szervezésfejlesztési feladatokat kell megoldanunk. Nagyarányú képzéssel kell felkészíteni dolgozóinkat az új technikának a fogadására. Az V. és a VI. ötéves tervünkben — amennyiben az Állami Tervbizottság jóváhagyja — 16—18 milliárd forintot kívánunk fordítani a Müvek termelésének korszerűsítésére. A beruházási folyamatok összefogását, irányítását könnyíti meg, hogy a pártbizottság kezdeményezésére visszaállítottuk a teljes jogú trösztöt 1972-ben, amely eleve lehetőséget biztosított az egységes és gyorsabb ütemű fejlődésünkhöz. Központosítottuk a pénzügyi gazdálkodást, a bérgazdálkodást, a szociális és egészségügyi ellátást és a beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi alapokat. A kiemelt beruházások határidő előtti megvalósítása érdekében anyagi ösztönzőt léptettünk életbe: e célra az V. ötéves tervidőszak egészére 12,5 millió forintot irányoztunk elő, ebből az 1977. évben várhatóan 3,9 millió forint kerül felhasználásra.