Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2159 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2160 tékeny hányada a külkereskedelmi tevékenység útján realizálódik. Munkahelyemnek, a Csepel-műveknek ebben a tevékenységben is igen fontos szerepe van. A külkereskedelem vezetői, személyesen Bíró elvtárs is többször érdeklődik a gyár külkereskedelmi tevékenysége iránt, legutóbb két évvel ezelőtti látogatása alkalmával elősegítette a gyár külkereskedelmi tevékenységének a fejlődését. Engedelmükkel ennek a sokrétű munkának néhány helyi példáját sorolnám föl. A Csepelművek termékeinek mintegy 30 százalékát exportálja. Az exportra kerülő áruk 60 százaléka irányul a Szovjetunió és a szocialista országok felé és mintegy 40 százalékát a tőkés országokban értékesítjük. 1974-ben exportunk volumene eléri a 4 milliárd forintot. Ebben a nagyságrendben minden olyan áruféleség benne foglaltatik, amelyeket a Csepel-művek vállalatai az exportkövetelményeknek megfelelően előállítani képesek, így megemlíteném termékeink közül az •egyedi kohászati, gépészeti nagyberendezéseket, gyárakat, szerszámgépeket, garázsipari berendeléseket, vas, acél és színesfém féltermékeket, de sorolni lehetne az áruk sokféleségét, a csöveket, rúdacélokat, fémeket, különféle konfekcióipari berendezéseket, kerékpárokat, transzformátorodat stb. A Csepel-művek 14 termelő vállalata két -saját és 11 külkereskedelmi vállalattal áll kapcsolatban, amelyek termékeit forgalmazzák. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a széles körű gyártmánystruktúra következtében igen nagyszámú külkereskedelmi vállalattal állunk kapcsolatban a külkereskedelmi profil-lista alapján. Az említett külkereskedelmi vállalatok annak függvényében, hogy milyen arányban részesednek a Csepel-művek exportjából — ez az arány 0,5 százaléktól 20 százalékig terjed —, oly mértékben segítenek bennünket a távlati tervezés, a műszaki fejlesztés teendőiben. Nem szorul bizonyításra az a megállapítás, hogy a külkereskedelem által szolgáltatott információk a fejlődés irányáról, a termékek minőségéről, a várható piaci igényekről döntően meghatározzák minden ipari vállalat műszaki fejlesztésének irányát. Szeretnénk a jövőt illetően, ha a külkereskedelmi partnereink az információszolgáltatások bővítésével segítenének bennünket a műszaki színvonal emelésében, a gyártmányszerkezet kialakításában. Csak üdvözölni lehet a törvényjavaslat 14. cikkelyében leírt elvi lehetőséget, hogy az export árualapot termelő vállalat maga választhatja meg a külkereskedelmi partnerét, amelynek útján termékeit forgalomba hozza. Hozzátehetem még — és ez nincs ellentétben az állami külkereskedelmi monopólium elvével —, hogy jó lenne, ha a külkereskedelmi vállalatok is versenyeznének egymással a termelők megnyerése érdekében. Így olyan viszonyok alakulhatnának ki, hogy valóban a gvakorlatban is meg lehetne választani a legmegfelelőbb külkereskedelmi társat. Tisztelt Országgyűlés ! Nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is, hogy a kereskedelmi szerződéskötésnél törekedjünk az áruval történő fizetésre. Erre a Csepel-művek széles gyártmányválasztéka is lehetőséget nyújt. Azonban az ilyen ügyletek lebonyolításánál nehézségek jelentkeznek. Ugyanis a külkereskedelmi vállalat, amelyik számunkra a szükséges berendezést beszerzi, nem azonos azzal a vállalattal, amely a kompenzációs árukat a külföldi vállalat részére értékesíti. Az ügyletben tehát több külkereskedelmi vállalat vesz szükségszerűen részt, ami az ügylet lebonyolítását nehézkessé teszi. Előadódhat olyan eset is, amikor a kereskedelmi ügylet lebonyolításában részt vevő vállalatok érdekei nem esnek egybe a mi vállalatunk érdekeivel, és a különböző érdekeket egyeztető tárgyalások időben elhúzzák vagy kétségessé teszik a számunkra oly fontos kereskedelmi szerződések megkötését. Ezért örülünk annak, hogy a beterjesztett törvényjavaslat olyan kitételt is tartalmaz, amely a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalat részére előírja a szerződéskötést. Néhány szót szeretnék mondani az exportimport jogról is. A Csepel-művek — más magyar iparvállalatokkal együtt — már nem egy konfekcióipari gyárat, üzemet szállított külföldre. Mivel a konfekcióipari gépek importja nem a Csepelművek külkereskedelmi vállalatának hatáskörébe tartozik, így az a helyzet áll elő, hogy a belföldi felhasználókat nem tudjuk az általunk gyártott gépek vásárlása érdekében befolyásolni, az esetleges érdeklődőknek itt csak a külföldön működő üzemeket tudjuk bemutatni, mivel a hazai konfekcióipari üzemek javarészt külföldi gyártósorokkal, gépekkel dolgoznak. Ezen a helyen megemlíteném még azt a viszszás helyzetet is, amikor az azonos termékek, illetve termékcsoportok export-import joga másmás külkereskedelmi vállalatot illet meg. Ez a helyzet nálunk például az acélcső-, az elektródagyártás esetében is. Tisztelt Országgyűlés! A Csepel-művek külkereskedelmi kapcsolataiban a legnagyobb jelentőséget a múltban, a jelenben és a jövőben is a Szovjetunió és a szocialista országokkal fennálló kapcsolatnak, gazdasági, tudományos, műszaki együttműködésnek tulajdonítunk. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági, műszaki, kereskedelmi együttműködés előnyei nemcsak a népgazdaság, hanem a Csepel-művek szintjén is jól mérhetők. Külön szólok arról a nagyszerű kapcsolatról, ami közöttünk és a Szovjetunió külkereskedelmi szervei között évtizedek óta kialakult és ma is fennáll. Gyárunk termékeinek nemcsak a legbiztosabb piaca a Szovjetunió, hanem döntő szerepe van abban is, hogy zavartalanul dolgozhatunk, mert úgy az alapanyag-ellátásunkban, mint az energiagondjaink enyhítésében bizton támaszkodhatunk reá, mint segítőkész barátra. Ezért a Csepel Vasmű 35 ezres kollektívája az előttünk álló tervfeladatok végrehajtása során erősíteni foçja kapcsolatait a Szovjetunió vállalataival. Valamennyiünk nevében fogalmazott legutóbb Kádár elvtárs, amikor azt mondta: A Masvar Népköztársaság számára a nemzetközi politikai, gazdasási, kulturális kapcsolatok építésében továbbra is fő irány a Szovjetunióval való mindenoldalú együttműködés fejlesztése. Én ezt úgv is értelmezem, hogy nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokat kellene kiszélesíteni a Szovjetunióval, hanem a külkereskedelem lehetne az egyik kez-