Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-20

1525 Az Országgyűlés 20. ülése, 1973. június 14-én, csütörtökön 1526 egyéni építtető jobban, de meglehetősen tartózkodik. Most nem a minőséggel, meg ezzel-azzal akarok vitatkozni, csak arra szeretném kérni a Bondor elvtársat, hogy ha az építőanyag-ipar vezetői tudják azt állítani, hogy a blokktégla technológiája és a termelése jobb, akkor azt ne csak állítsák, hanem tervezzék is be az épületeinkbe. Nemcsak, hogy dicsérjék, de vegye meg más, és használja föl. Tehát ezzel nemcsak a mennyiséget szalbadítanák föl, hanem egy kicsit példát is statuálnának, amit én, úgy hiszem, joggal elvárhat a lakosság, hogy ők legyenek a kezdeményezők. Tovább a türelmüket igénybe venni nem akarom, mivel a tárgyalt zárszámadásról szóló jelentés jólétünknek írásos és számszaki bizonyítéka, azért én azt elfogadom, megszavazom, képviselőtársaimnak pedig megköszönöm ezt a meg sem érdemelt, megtisztelő figyelmet, amellyel felszólalásomat meghallgatták. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kollár József képviselőtársunk. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszter elvtárs expozéját meghallgatva, valamint a kormány írásos anyagát áttanulmányozva meggyőződhettünk, hogy szocializmust építő társadalmunk pártunk X. kongreszszusának szellemében, a IV. ötéves tervünk előírásaival összhangban fejlődött. A szociálpolitikai intézkedések, az életszínvonal emelését célzó kormányhatározatok, amelyek az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló kormányjelentésben is szerepelnek, segítették azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyek az egy főre jutó jövedelmekben az eltartottak számától függő különbözőségeket mérsékelték. E fontos megállapítás kapcsán kívánom tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy szűkebb hazámban, Csepelen és még szűkebben, a Csepel Vas- és Fémművekben hogyan realizálódott kormányunk életszínvonal-politikája. Az elmúlt hetekben tárgyalta a Csepel Vases Fémmüvek pártbizottsága és szakszervezeti bizottsága közös ülésen az V. és a VI. ötéves tervünk során megvalósítandó szociálpolitikai feladatainkat. A tanácskozás kapcsán kifejezésre jutott az a tény, hogy a vasmű dolgozóinak életszínvonala az elmúlt évben számottevően emelkedetty bővült a béren kívüli juttatások köre. Felmérések bizonyítják, hogy amíg 1971-ben az egy főre jutó béren kívüli juttatások értéke 6650 forint volt, addig 1972-ben 7600 forintra emelkedett ez az összeg, amely jelentős mértékben járult hozzá dolgozóink életkörülményeinek javításához. Ezek az eredmények jelentősek, a vasmű kollektívájának munkája alapján jöttek létre, és a további fejlődés zálogát is saját munkánk eredményességében látjuk. Ennek alapján a jövőben is nagy gondot kívánunk fordítani a borítékon kívüli juttatások rendszeres fejlesztésére, annak korszerűsítésére, mivel a szociális tényezők egyre inkább termelési feltétellé válnak. Ma felismert tény Csepelen többek között az is, hogy ha a Csepel Művek jövendő nemzedékét, a munkásutánpótlást biztosítani akarjuk, akkor kiemelten kell kezelnünk az 1973. év januárjában megjelent kormányhatározatot, és végrehajtásának lehetőségét, amely a dolgozók lakáskörülményeinek megjavítását célozza. Elmondhatjuk, hogy eddig is évente másfél millió forintot fordítottak trösztszinten lakásépítésre. Ebben az évben pedig létrehoztunk egy 5 millió forintos lakásépítési alapot, amelynek segítségével biztosítjuk a pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata alapján hozott kormányhatározatok pénzügyi fedezetét. Ennek eredményeként évente 120—150 lakás átadása válik lehetővé. Tudomásul kell vennünk, ha azt akarjuk, hogy Csepelen a születések száma emelkedjen, a munkaerő-utánpótlásunk biztosított legyen, akkor fiataljainknak meg kell adnunk a lehetőséget, hogy megszabaduljanak a méregdrága albérleti uzsorától, és egészséges körülmények között tudjanak családot alapítani. Ezt a fórumot kívánom felhasználni arra, hogy megköszönjem a Központi Bizottság előrelátó gondoskodását, a kormány idevágó intézkedéseit, amelyekkel további lendületet ad a helyi kezdeményezéseknek. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedelmükkel még elmondom, hogy az elkövetkezendő években meggyorsítjuk a vállalati erőből történő építkezéseinket évi 200 lakással, úgy, hogy 1980ra 2000 korszerű, egészséges otthont biztosítunk dolgozóink részére. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a Csepel Művek minden rászoruló törzsgárdatagját megfelelő lakáskörülmények közé tudjuk juttatni. Ez hatalmas jelentőségű dolog, mert ha összevetjük kerületünk városközpont-építésével, ami a negyedik ötéves terv során megépülő 2000 lakást jelent, továbbá a kerület többi üzemei által építendő lakások számával, akkor bátran elmondhatjuk, hogy olyan társadalmi összefogást valósítottunk meg, amely a család- és a nővédelem politikájának végrehajtását támogatja, s egyben hadat üzen az abortusz további terjedésének. Ügy gondolom, ezek az intézkedések megfelelő alapot biztosítanak a nők egészségvédelmének megóvása érdekében, amiről Fock elvtárs a legutóbbi országgyűlési ülésszak válaszadásában igen aggódóan beszélt. A lakásépítések fontossága mellett kiemelt gondként kezeljük gyermekintézményeink fejlesztésének programját. Jelenleg 950 gyermekünk nyer óvodai elhelyezést, folyamatban van egy 120 férőhelyes bölcsődének az építése, amellyel a tröszt — a kerület intézményeivel együtt — az óvodaigényt ki tudja elégíteni. Azonban a bölcsődei igény — sajnos — továbbra is probléma. Több mint ezer kisgyermekes édesanya veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, ami azt is jelenti,, hogy a bölcsődei gondok enyhítése a gyári munkaerőgondjaink csökkentését is segítené. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy köszönetet mondjak a fővárosi tanácsban dolgozó vezetőknek, beosztottaknak, akik lakásépítésünk meggyorsításának programját megértéssel fogadták és gyors intézkedésekkel, bürokráciamentesen — a lehetőségeik figyelembevételével — a Szentmiklós úti kerületet tették alkalmassá további építkezésekre, amivel enyhítettek gondjaink megoldásában. Tisztelt Országgyűlés! Nem kisebbek a feles*