Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1291 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1292 mának növelésében, a serdülő- vagy KISZ-korú ifjúság számára klubokat, ifjúsági parkot hoztunk létre a közelmúltban. Ehhez jelentős támogatást kaptunk a Belkereskedelmi Minisztériumtól, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácstól és a KISZ-től. Ügy érzem, hogy e téren sikerült kicsit előbbre lépnünk. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk azonban az általános iskolákban. A csepeli iskolák többsége régi, felszereltségük elavult, és Budapesten a zsúfoltság és a korszerűtlenség tekintetében a legelmaradottabbak között vagyunk. Az az igazság, hogy amit saját erőből ezen a téren tehettünk, azt megtettük. Ismereteink szerint a Fővárosi Tanács kialakulóban levő fejlesztési terveiben Csepel a kiemelt kerületek között szerepel. Ezért bízunk abban, hogy az ötödik ötéves tervben gyorsabb javulás következik be az iskolák korszerűsítésében és új iskolák építésében. Végül néhány szót a tanácsokról, illetve a közelgő tanácsválasztásról. A jelölő gyűlések javában folynak, és örömmel állapíthatjuk meg az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a lakosság érdeklődése, aktivitása megnőtt. Megítélésem szerint a tanácstörvény megalkotása és életbe lépése óta a lakosság jobban megismerte a tanácsok munkáját. Az elmúlt két évben javult a tanácstagok tevékenysége, erősödött a kapcsolat a választópolgárok és a tanácsok között. Mindez a demokratikus kapcsolatok és viszonyok erősödését és javulását mutatja. Javult és reálisabb a tájékoztató munka is általában a tanácsokkal és a tanácstagok munkájával kapcsolatban. Szeretném megjegyezni, hogy saját tapasztalataim szerint is erőteljesen megnőtt a várakozás, a követelmény a tanácsok iránt. Az emberek is tudják, hogy a törvény a helyi tanácsoknak a korábbiaknál nagyobb önállóságot és hatáskört biztosít. Látnunk kell azonban, hogy a tanácsok önállósága és főként a jobb lehetőségek és feltételek biztosítása még csak most van kibontakozóban. Azt is tudjuk, hogy ebben a vonatkozásban olyan útra léptünk, amelynek jelentőségét ma talán még fel sem tudjuk mérni. Ahhoz azonban, hogy az önállóság és a lehetőségek arányosan és jó ütemben előrehaladjanak és a várakozásoknak eleget tudjunk tenni, még nagyon sok erőfeszítésre van szükség. Tapasztalataim szerint az eddigiek során is nagyon sokat segített a tanácsok és a lakosság jó kapcsolatának kialakításában az őszinteség. A reális, őszinte tájékoztatás a munkáról, eredményeinkről, hibáinkról és gondjainkról, a valóban őszinte véleménycsere a lakossággal az eredményes tevékenység egyik fő biztosítéka. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A Minisztertanács jelentésével kapcsolatban néhány gondolat keretében kívántam megfogalmazni mondanivalómat. Az elmondottakban említést tettem néhány gondról és kérésről is. Ezt megkönnyítette az a körülmény, hogy a beszámolóban a kormány elnöke is utalást tett a gondok és problémák megoldására. Kérem, hogy felvetéseimet a tervek, illetve intézkedések kialakításakor a kormány szíveskedjék figyelembe venni. A beszámolót változtatás nélkül elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Nóvák Pálné képviselőtársunk. DR. NOVÁK PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Fock elvtárs beszámolójával egyetértve, röviden három témával szeretnék foglalkozni. Napjainkban sokat vitatott kérdés a városok lakosságellátó központ szerepe és a környékre gyakorolt hatása. Vessünk egy pillantást arra, hogyen érvényesül ez a gyakorlatban. Jelenleg hazánkban hat város működik együtt környékbeli községekkel. Közülük Hatvan város, Boldog, Heréd, Nagykökényes község volt az első szervezési modell. A négy év alatt szerzett tapasztalatok már lehetőséget nyújtanak bizonyos következtetések levonására. A városi munkamódszerek növelték a községi tanácsok munkájának szakmai színvonalát. Így 1971ben 8000 hatósági ügyből egy határozatot módosítottak csupán másodfokon. A hatáskörök lebontása egészséges, mert az említett 8000 ügyből csupán 13 százalékot intézett első fokon városi szakosztály, elsősorban építési engedélyeket. A földrajzi közelség javítja az együttműködést és a községek száma az áttekinthetőséget. A város saját fejlesztésénél figyelembe veszi a község lakosainak ellátását is, és ilyenkor törekszik az egységes gazdasági rend kialakítására, társulásokra. Példa erre, hogy a város és a környék termelőszövetkezetei közösen építettek meg egy korszerű szakosított sertéstelepet. Az együttműködés ideje alatt Heréd és Nagykökényes községben megépült a vízmű és Boldog községben is elkészültek már ennek tervei. Javult a város és a környék között a közlekedés. Az együttműködésben nem volt olyan elem, amely sértette volna az önkormányzatot. Kívánatos lenne, hogy a város és a környék közötti teljeskörű kapcsolatrendszer szervezeti egységgel is párosuljon. A gyakorlati tapasztalatok alapján javasolható e szervezeti forma kiterjesztése és továbbfejlesztése. Természetesen minden új megvalósítása zökkenőkkel jár. így a következő problémák merültek fel. A községek felújításra és intézményműködtetésre fordítható pénze külön-külön nem jelentős és koordinálásra akár egy tervidőszakot is véve figyelembe, a lehetőség minimális. De ezen túlmenően a város és a községek közötti költségvetési és fejlesztési koordinációban is megvannak ezek az ellentmondások. Konkrét példával élve: igen körülményesen sikerült biztosítani az egyik községben egy tanulócsoport megbontásához szükséges pedagógusbért. Ugyancsak ez mondható a térben és időben szétaprózódott fejlesztési pénzeszközökre is. Ezért alkalmas módszereket kellene keresni és találni arra, hogy az önkormányzat sérelme nélkül kiküszöbölhetők legyenek ezek a nehézségek. Kérem a kormány illetékes szerveit, vizsgálják meg a város és a városkörnyéki községek racionálisabb gazdálkodásának jobb lehetőségeit.