Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

Ill Az Országgyűlés 2. ülése 1971. Junius 23-án, szerdán 112 a rengeteg hatósági előírásból, maradi gondolkodásból, amely kisebb-nagyobb mértékben akadályozza beruházásaink gyors és korszerű bonyolítását. Veszprém megyében az úgynevezett építési kereslet mintegy 3,5 milliárd forinttal haladja meg a kínálatot. És mivel a fejlett ipar tartósan köt le nagy építőipari kapacitást, ez a hiány a tanácsi beruházókat érinti kedvezőtlenül. Megyénkben ez a negyedik ötéves tervben körülbelül másfél milliárd forint. Emiatt növeke-' dett a beruházások átfutási ideje, gazdaságtalanabbul építkeztünk. Éreztette hatását az áremelkedés is. A felsorolt jelenségek előfordulnak az egyedi nagyberuházásoknál is. Jelenleg az a helyzet, hogy a beruházások megvalósításában részt vevő tervezőintézeteknek, építőipari, szerelő- és berendezésgyártó vállalatoknak érdekük a költségek növelése. A tervezési díjat fix százalékban határozták meg, és ha az épület, vagy a berendezés drága, emelkedik a tervezési díj is. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez jó a tervező intézetnek, csakhogy ilyenformán emelkedik az egész beruházás költsége, és ez már nem érdeke a beruházónak, amelyet tágabb értelemben lakosságnak is nevezhetünk. Folytatva: az építőipari vállalatoknak jelenleg érdekük, hogy drágább anyagokkal dolgozzanak, mert az anyagköltség növekedése szinte automatikusan a saját nyereségük növelését is jelenti. Vagy a külföldről beérkező gépekért, műszerekért, szerelvényekért, amelyeket a beruházó a saját raktárából ad ki díjmentesen, a szerelő vállalatok 7—9 százalék hasznot számíthatnak fel. Arra is van példa, hogy ez az összeg magasabb, mint maga a szerelési költség. Mindezek az ellentmondások talán a legjobban érezhetők az építőiparban, de csak azért, mert annak a produkciója a legszembetűnőbb. Ügy gondolom azonban, hogy nemcsak az építőipar a felelős érte, aminthogy a tervezésben fellelhető hibákért sem csak a tervező intézetek a felelősek. Inkább egy gondolkodásformáról van szó, gyakran nem is a tervező, hanem a megrendelő gondolkodásáról. A hagyományos tervezés drágítja a kivitelezést, tehát "bátrabban kell alkalmazni a könnyűszerkezeti építési módot, az egyszerűbb, jobb és új formákat. Ezeket a tervező hiába keresi a tervezőasztal mellett. Ha megtalálja a megoldást, egyedül akkor sem ér vele sokat, csak ha segítünk az észszerűen tervezett épület felépítésében. Jóleső érzéssel hallgattam Fock elvtárs beszámolójából, hogy 2 millió négyzetméter könynyűszerkezet megépítése elhatározott cél. Ehhez azonban — egyetértve a megállapításokkal — szükséges a szerelő- és építőipar jobb technikai feltételeinek biztosítása, e nagyszerű program megvalósítása érdekében. örömmel fogadtuk a Gazdasági Bizottság döntését, hogy Veszprém megyében közepes kapacitású házgyárat építenek fel. A helyi párt- és tanácsi szervek minden erejükkel azon lesznek, hogy időben felépüljön a házgyár. Még a költségek egy részének előlegezését is vállaljuk, mert súlyos gondjaink megoldásában segít. Hozzájárulunk a szakmunkás- és technikusi, mérnöki gárda lakásigényeinek kielégítéséhez is. Tisztelt Országgyűlés! Azért beszéltem az építőipari beruházási gondokról, mert ezek nemcsak Veszprém megyei problémák. Kisebb-nagyobb mértékben minden tanács, állami szerv, egy-egy terület fejlesztéséért felelős testület találkozik velük. Az ellentmondásokat, és a hibákat azért említettem meg, mert egyedül az építőipartól nem várhatjuk a nehézségek leküzdését, és a minden tekintetben kedvező megoldást. Tőlük azt várjuk, hogy mindent tegyenek meg a maguk területén, de bármennyit is tesznek, a feszültségek feloldásában csak társadalmi segítséggel boldogulhatnak. Hogyan segíthetünk mi, a lakosság érdekeit képviselő tanácsok, az építkezések, és a beruházások jobb lebonyolításában? Elsősorban a feladatok értelmes rangsorolásával, és logikus, következetes megvalósításával. Szorgalmazzuk a fontos, a lakosság életviszonyainak megjavításához, az ország gazdasági erejének növeléséhez elengedhetetlen beruházásokat, sürgessük és ösztönözzük a megkezdett beruházások befejezését. Továbblépni csak korszerű és okos gazdálkodással lehetséges. Azt érezzük, hogy Veszprém megyének lesz ereje és képessége ahhoz, hogy a párt és a kormány céljainak megvalósításában eredményesen közreműködjék. Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójával egyetértek, elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Hallgassuk meg Kollár József képviselőtársunk felszólalását. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Amikor tudomásomra jutott, hogy milyen témával fog foglalkozni a tisztelt Ház, akkor azonnal megérlelődött bennem a gondolat, hogy választópolgáraim megbízásának eleget téve, eljuttatom véleményüket az Országgyűlés elé. Végighallgatva Fock elvtárs expozéját, alapvetően két gondolat ébredt fel bennem, amelyet röviden elmondanék. Az egyik: végtelenül örülök, és büszke vagyok rá, hogy e legmagasabb szintű törvényhozó testületben a csepeli munkásságot, és egyben a magyar munkásságot képviselhetem, azt az osztályt, amely élharcosa a szocialista építőmunkának. A másik: szeretnék egy kis ízelítőt nyújtani az Országgyűlésnek, tisztelt képviselőtársaimnak arról a munkáról, amit mi Csepelen végzünk, azokról a gondokról, amelyek bennünket foglalkoztatnak. A közelmúlt napokban fejeződött be nálunk, a Csepel Vas- és Fémművekben egy háromnapos politikai és gazdasági konferencia, ahol meghány tuk-vetettük a Csepel Művek bajait, gondjait. A konferencia munkájának középpontjában az állt, miképpen tudja a Csepel Vasmű, az ország legnagyobb kombinátja a negyedik ötéves terv időszakában a csepeli dolgozók részére biztosítani a pártunk X. kongresszusának határozatából adódó életszínvonal-emelkedés feltételeit.