Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

713 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 714 lentéktelen a hálózatfejlesztés. Ezenkívül, mint már említettem, a városok közétkeztetési problémái is egyre súlyosabbak lesznek és jelentkeznek. Egészséges a falusi üzlethálózat fejlődése, de meg kell gyorsítanunk, mint már említettem, a városi hálózat fejlesztésének ütemét. Hiányoznak a nagyobb tömegétkeztetési egységek. A szállodai ellátottság még a belföldi igényeket sem képes kielégíteni. Hazánk idegenforgalmi ' tevékenységében megyénk fontos szerepet tölt be. A több mint félmillió külföldiből, aki 1963-ban hazánkba jött, majdnem egyharmada a nyugati átkelőhelyeken utazott át megyénken. Nem közömbös, hogy a határbelépőkön, Hegyeshalomban, Sopronban, Rajkán vagy Medvén átutazóban milyen az első benyomása a külföldinek. A főváros, a Balaton, vagy a Dunakanyar vendéglátóiparának kifejlesztése mellett az idegenforgalom igényeinek megfelelően megyénkben is indokolt néhány helységben a korszerű vendéglátó ipari hálózat kialakítása. E vendéglátóipari egységek nélkül idegenforgalmat kulturáltan lebonyolítani nem lehet. Ebben az évben az ország idegenforgalma tovább növekszik. Üzemeinknek és vendéglátóiparunknak az egyre növekvő csehszlovák és nyugati idegenforgalmat jól és zökkenőmentesen kell lebonyolítania, ami nem kis feladatot jelent. A jelentkező idegenforgalmi feladatok megfelelő megoldása megyénk területén megkívánja a párt- és a tanácsi szervek, valamint a szakemberek szoros összefogását. Ez feltétele annak, hogy a magyar vendéglátás korábban kivívott jó hírneve ne csökkenjen, hanem inkább emelkedjék. Tisztelt Országgyűlés! Mint felszólalásom elején mondtam, a jelentést reálisnak tartom és a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bartha Árpádné képviselőtársunk. BARTHA Á

RPÁ

DNÉ

: Tisztelt Országgyűlés! A miniszter elvtárs beszámolója, valamint az előttem felszólaló képviselő elvtársak részletesen foglalkoztak kereskedelmünk helyzetével, különösen az eredményeket illetően. Ezzel a magam részéről teljes mértékben egyetértek. Engedjék meg, hogy hozzászólásomban elsősorban belkereskedelmünk helyzetének néhány problémájával foglalkozzam.. Először is az áruk minőségének alakulásáról, valamint az áruk minősége alakulásából adódó problémákról szeretnék említést tenni. Az áruminőség alakulása az életszínvonal emelésének egyik fontos tényezője. Ezért nagyon fontos, hogyan és miként dolgozunk annak érdekében, hogy növekedjék az áruk minőségi színvonala. A vásárló általában arról van meggyőződve, hogy ugyanazon árért azonos minőséget, magasabb árért pedig jobb minőségű árut kap. Népgazdaságunk fejlődése, kormányunk számos intézkedése nyomán iparunk termelési szintjén már alapvető kérdéssé vált a termelés mennyiségi növelése mellett a termékek minőségének, korszerűségének fokozása. E helyes, a szocialista termelési viszonyok között természetes törekvést azonban még számos esetben gátolja a minőségromlás, a helytelen választékeltolódás és az indokolatlan árnövekedés. A konfekció szakmában például ma még nagyon sok a minőségi reklamáció, különösen a szövetkezetek által termelt konfekciónál, de elmondhatjuk ezt esetenként még a gyáripari konfekcióról is. Gyakran előfordul, hogy a mintás anyagokból készült női ruháknál az anyagokat úgy illesztik össze, hogy a ruha jobb és bal oldalán a minta fordítva van. Nem elég lelkiismeretes munkával történik az aljak feldolgozása, a gombok felvarrása. A gombok már a raktározás idején lehullanak és sok esetben nem lehet pótolni. így a fogyasztó kénytelen a teljes gombgarnitúrát megvásárolni. Gondatlan munkára vall az is, hogy az öltéseket nem a szabványban előírt módon végzik el. A cipőiparban nagyon sok a minőségi kifogás. A gyáripari készítményeknél főként a sarokés talpleválás, a saroktörés, a bőr elszíntelenedés nagyon gyakran előfordul, ami nagyon sok boszszúságot okoz a vásárlóknak. A vegyesipari cikkek termelésénél szintén nagyon sok a minőségi kifogás. A falvakban kint járva a parasztság körében, de általában a vásárlók körében tapasztaljuk azt a panaszt, hogy a horganyzott vedrek, locsolók nagyon sok esetben folynak, a felhasznált lemezek lyukacsosak és a gyártás során ezek a lyukacsok nem tömítodnek el, s sok bosszúságot okoznak. A jelenleg forgalomban levő kávédarálók minősége a nagykereskedelem véleménye szerint sem megfelelő. A leszorító csavar állandóan elmoccan. A túra férfikerékpároknál a láncvédő tartólemez a vásárlás után, használat közben két-három nap múlva leválik s szintén javításra szorul. Az Alba Regia televízió készülékben az EZ—80-as cső hamar kiég, a Gelka szakembereinek véleménye szerint minőségi okok miatt. A papír és írószer szakmában 14—24 forintos töltőtollakat árusítanak. Emiatt sok szülő és gyermek bosszankodik. Nagyon sok szülő javasolta, hogy szerintük helyesebb lenne 30—40 forintos, megfelelő dugattyúszerkezettel ellátott tollat gyártani, ami az alsótagozatos iskolás gyermekek igényét sokkal jobban és olcsóbban ki tudná elégíteni. A bútoriparban a Délibáb hálószoba konstrukciós hiba miatt nem megfelelő, a szekrények ajtaját sem kinyitni, sem bezárni nem lehet. A kárpitozott garnitúráknál nagyon sok a minőségi kifogás. Beszélnünk kell a bútorszakmábari jelentkező szállítási károkról, amelyek igen nagyok. A gyárak és a bútorértékesítő vállalat által használt csomagolási mód ,nem megfelelő, nem óvja meg az áru épségét. A Hajdú megyei Népbolt Vállalathoz 1963-ban 85 esetben érkezett sérült szállítmány, aminek javítására a vállalat 34 000 forintot fordított. A tényleges kár ennél jóval több, mert a vevő éppen a kereslet miatt a sérült árut is megveszi és saját költségén kijavíttatja. Helyes lenne minél előbb változtatni ezen a csomagolási módon, úgy, ahogy azt az importbútoroknál alkalmazzuk. Tisztelt Országgyűlés! A felsorolt minőségi hibák nem minden esetben anyagellátási nehézségekkel, vagy más, vállalaton kívüli okokkal magyarázhatók. A fogyatékosságok gyakran öszszefüggnek a vállalatoknál a munka- és üzem-