Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.
Ülésnapok - 1958-2
63 Az Országgyűlés 2. ülése 1959. február 18-án, szerdán 64 Tisztelt Képviselőtársaim! Alig néhány napja ért véget Moszkvában az SZKP XXI. rendkívüli kongresszusa, amely megtárgyalva Hruscsov elvtárs referátumát, ragyogó távlatokat nyitott meg a szovjet emberek előtt és minden a szocializmust építő, valamint a még kapitalista elnyomás alatt élő ország népei előtt is. Megmutatta többek között a tudomány területén dolgozók számára is a szocialista társadalom gyönyörű perspektíváit, azokat a távlatokat, amelyek előttünk állanak, s amelyekért minden igaz hazafinak érdemes dolgoznia. Amint ezt Hruscsov elvtárs beszámolójában mondotta ,,A kommunizmus anyagi, műszaki alapjának megteremtése megköveteli, hogy felvirágoztassuk a tudományt s hogy a tudósok tevékenyen vegyenek részt hazánk termelő erőinek további sokoldalú fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában. A hétéves terv határtalan lehetőséget nyit meg tudósaink és tudományos intézményeink tevékenysége előtt. Van hol próbára tenni erejüket és tudásúikat." Bár a mi gondjaink a szocializmus építésének feladatai köré csoportosulnak, ezeknek megoldásáért harcolunk nap mint nap, de munkások, parasztok, értelmiségiek egyaránt tapasztalhatják, érdemes a mi ügyünkért harcolni. Mindenki megtalálhatja a maga munkáját ebben a történelmet formáló nagy harcban. Ha minden ember a maga munkahelyén jól dolgozik — és ez nem kismértékben vonatkozik a kultúra munkásaira is — népünk életét minden bizonnyal egyre szebbé tudjuk tenni. Befejezésül szeretném elmondani, hogy a Münnich elvtárs által tartott referátummal a magam részéről egyetértek, s azt elfogadásra ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Turjánszky Mihály képviselőtársunk. TURJÁNSZKY MIHÁLY: Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mint Pest megye képviselője és a Csepel Autógyár dolgozója néhány gondolattal hozzászóljak Münnich elvtárs beszámolójához, elsősorban az iparral kapcsolatosan. Véleményem szerint az 1958. évi eredmények híven tükrözik a forradalmi-munkás paraszt kormány helyes intézkedéseinek hatását az egész népgazdaság fejlődésében. Ugyanakkor az eredmények értékelése azt is jelenti, hogy a dolgozó nép többsége támogatta a kormányt intézkedéseiben, egyetértett gazdasági és politikai célkitűzéseivel és munkájával biztosította a népgazdaság egyenletes fejlődését. Az országos eredményekhez hasonlóan az 1958-as évet Pest megyében és a Csepel Autógyárban is a munka szervezettségének javulása és a gazdaságos termelés jellemezte. Pest megye szocialista ipara a hároméves terv első évében 8,3 százalékos fejlődést írt elő. Ezt az előirányzatot 103,8 százalékra teljesítette, és így 1957hez képest 12,5 százalékos fejlődést ért el. A megye ipari tervének teljesítésén belül a Csepel Autógyár éves tervét 101,1 százalékra teljesítette, minden vonalon élüzem szinten. örvendetes jelenség volt 1958-ban az is, hogy a termékek választéka egyre nőtt, sok olyan cikket kezdett el gyártani megyei iparunk, amelyet korábban nem gyártott, és több cikken végzett el kisebb-nagyobb korszerűsítést, vagy tökéletesítést. Így például a gépipar területén indított versenykeretben a műszeripar legszebb terméke címet és első díjat nyert a Ganz Árammérő Gyár egyfázisú fogyasztásmérője. A Csepel Autógyár D. 4,50-es nyerges vontatója a járművek közül a verseny második díját nyerte el. A termékek kivitelezésében, külső formájában, tetszetősebbé tételében elért eredmények annál is nagyobb jelentőségűek, mivel az említett gyártmányok nagyrészt exportra készülnek, ahol egyben országunk iparát is képviselik. Münnich elvtárs az eredmények között kiemelte az ország iparának erőfeszítését az exporttervek teljesítése terén is. Megyénk a minisztériumi ipar export feladatát 7 százalékkal teljesítette túl, ezen belül a Csepel Autógyár 5,3 százalékkal. Ha a fenti eredményekről beszélünk, nem szabad megfeledkezni azokról a helyes intézkedésekről, amelyeket a kormány biztosított az ipar fejlesztésére vonatkozólag, elsősorban arról, hogy országos szinten megjavult az anyagellátás, a műszaki és gazdasági feltételek biztosítása. Az elmúlt év során bebizonyosodott, hogy bár terveink feszítettek, de valóban reálisak voltak, mert teljesítésükhöz az előfeltételeket az állam vezetése általában biztosította. A nyereségrészesedési rendszer bevezetése is nagyban hozzájárult a termelésben az érdekeltség fokozásához, ami maga után vonta a munkafegyelem megszilárdulását és éreztette hatását a takarékosság terén, valamint az újítómozgalom és nem utolsósorban a törzsgárda kialakításában. A fenti helyes intézkedések, jobb gazdasági feltételek megvalósítása is elősegítette az üzemi pártszervezetek munkáját a termelés pártellenőrzésében, hozzásegíti a párt és a szakszervezet tevékenységét a versenymozgalomban az új szemlélet kialakításához. Amíg megelőzően formális, papíron történő felajánlások voltak, most ezek az anyagtakarékosság, az önköltségcsökkentés felé vezetnek. Legutóbb a Csepel Autógyár pártvégrehajtó bizottságának ülésén vettem részt, ahol a gyár anyagellátásának helyzetét tárgyalták. Ezen az ülésen megállapítottuk, hogy a helyes gazdaságpolitikai intézkedések hatásaként teljes egészében megszűnt a hóvégi rohammunka, a kapkodás a havi tervek teljesítésében és az így felszabaduló erőket a gazdaságos termelés felé lehetett irányítani. Ennek egyik jele, hogy a gyárban az össztermelés 95 százalékára kidolgozott anyagnormák állnak rendelkezésünkre, ami elősegíti a népgazdaság számára is fontos és helyes anyaggazdálkodást. Münnich elvtárs beszélt beszámolójában arról, hogy hatékony intézkedésekkel kell megakadályozni az egyes vállalatoknál indokolatlanul magas készletek gyűjtését. Ezzel egyet lehet érteni, mert ilyen irányú törekvések vannak, de szeretnék itt foglalkozni egy-két problémával,
