Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-101

571 Az országgyűlés 101. ülése 194 ben egy munkásnő a gyermekét a munkaidő alatt gépe mezeit egy ládában tartotta, A gyer­mek hosszú időre viesasanuardt fejlődésében, Ezek a példák beszédesein bizonyítják a napközi és csecsemőotthonok óriási jelentősé­gét.« A magyar népi demokrácia ezen a téren is óriási fejlődést hozott, de még távol va­gyunk attól, hogy az összes jogos igényeket ki tudjuk elégíteni. Az iparügyi kormányzat bizonyosan megtalálja módját annak, hogy fedezetet te rémítsen elő új napközi otthonok felállítására ëf a meglévőik kibővítésére, ahol az feltétlenül indokolt és szükséges. Ez a dol­gozó magyar anyák kívánsága. Abban a nagy körültekintésben, amellyel az iparügyi tárca költségvetése készült, bizto­sitékát látom az 1949. évi ipari feladató^ si­keres végrehajtásának és ezért a költségvetést elfogadom. (Taps a kormánypártokon és a független demokratapárton-) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közül? , HEGYESI JÁNOS .jegyző: Drahos Lajos! DKAHOS LAJOS (d): T. Országgyűlési Az iparügyi tárca költségvetésével kapcsola­tosan iparunk fejlesztésének egyik legfonto­sabb kérdéséhez szeretnék hozzászólni ós ez a következő: a munkáossztály ezerepe az ország iparának talpraállítáísátba n és továbbfejlesz­tésében. Az elmúlt időben a tőkések a szabadságért küzdő munkásokat hazaárulóknak tartották. A munkásosztály és annak élenjáró harcosai, a kommunisták és a szocialisták , a múltban is számtalan esetben bebizonyították, hogy sze­retik hazájukat és ha kell, áldozatot is házinak érte. a dolgozók szabadságáért és boldogulá­sáért. A felszabadulás óta a munkásság óriási tömegei a napnál ié világosabban tettek bi­zonyságot arról, hogy szeretik hazájukat, áldo­zatukkal, munkájukkal építik az országot ós dolgoznak annak fejlesztéséért. A munkásság 1945'ben a felszabadulás első napjától kezdve legális párttá lett kommunista pátrt vezetésével hozzálátott a gyárak, az üze­mek helyreállításához, a felrobbantott hidak, vasutak helyreállításához, megindította a bá­nyákban és gyárakban a termelést, A munkásságnak a termelés emelésére irá­nyuló erőfeszítése csakhamar komoly mozga­lommá vált. Az üzemek helyreállítására, a ro­mok eltakarítására, a termelés megindítására már 1945 tavaszán munkaversenyt hirdettünk Csepelen. ^ A inunk a verseny győztesei május 1-re^ a gépgyár, az idomszer-, a csőgyár, az autó-, a traktor- és a Martin'üzem dolgozói let­tek. A májusi verseny után újabb veirseny in­dult meg. 1945-ben a MÁV AG dolgozói'hat­hónapos újjáépítési versenyre hívták ki a WM-gyár dolgozóit. A verseny nem maradt el­szigetelten. A WM-gyár és a MÁV AG dolgo­zóinak versenyéhez csatlakoztak Diósgyőr és Pereces bánya munkásai. Ebből a versenyből a MÁVAG került ki győztesen. 1947 januárjában új nagy feladat várt a magyar munkásosztály jelentős részére, a ne­hézipari dolgozókra. A ïegnagj^obb nehézipari üzemek állami kezelésbevétele után 1947 ja­nuár 1-én széles frontom indult meg a z új ver­seny a tőkésektől örökölt deficit megszünte­téséért, a termelékenység fokozásáért. Abban, hogy ez a verseny hosszú, szívós munkával eredményre vezetett, hogy legnagyobb nehéz­, évq, január hó 21-en, 'pénteken. 572 iparig üzemeinkben megszüntettük a tőkések gazdálkodásának örökségét, a deficitet, igen­nagy szerepük volt az állami vezetés alá keirült nehézipar vezetőinek és az első kinevezett mum­kásigazgatóknak. A nehézipari üzemek szanálása azonban sohasem vált volna valósággá, ha nem páro' sült volna a nehézipar szanálási versenyében döntő szerepet játszó újítók, rohammunkások, géptervezők komoly teljesítményével, a mun­kásosztály és a haladó értelmisée- egyire fej­lődő és szorosabbá váló együttműködésével. A magyar munkásosztálynak a termelés emelé­séért, ' az ország újjáépítéséért és fejlesztéséért incMtott mozgalmában döntő jelentőségűvé vált 1948 március 15 _ e, az a nap, mikor a csepeli WM­gyár dolgozói a hároméves terv teljesítésére szocialista munka versenyre hívták ki az ország dolgozóit. Az ország dolgozói lelkesedéssel fo­gadták a felhívást és hatalmas lendülettel kap­csolódtak be áz országos munka verseny be. A versenyből a munka új hősei emelkedtek ki és május l"én az ország népe már ezeket a hősöket, élmunkásokat és Kossuth-díjasokat ünnepelte. Tavaly, augusztus hó 1-én, az élmunkások első kongresszusán Gerő Ernő miniszter elv­társ így jellemezte a munkaverseny jelentősé­gét: »A munkaverseny nálunk rövid néhány hónap alatt tömegmozgalommá vált.« Es való­ban a csepeliek felhívására a verseny mozga­lom futótűzként terjedt el az orszáigban, nem­csak az ipartelepeken, hanem a falvakra is ki­terjedt. A.parasztság jelentős tömegei kapcso­lódtak be a munkaverseny mozgalmába. A ver" seny közben a munkaverseny talajából nőttek ki az igazi élmunkások, akik tökéletesen elsa­játították a technikát, nem csontosodva meg a régi módszerekben, bátran előrementek, az új módszereket alkalmazva oly ütemben fokozták a termelést, amely meghaladta a békebeli kapi­talista termelés ütemét. Ki ne ismerné már az országban a csepeli Tóth Antal Kossuth-díjas esztergályoisi nevét, aki új módszerével ötszörösére emelte a ter­melést? De nemcsak Tóth Antal volt a ver­seny győztese. A versenyben élmunkások szár zai, újítók és brigádtosok ezrei váltak ki nap mint nap a munkaverseny harcaiban, a gyári munka új hősei, Csepelen és az ország más te­rületein. Az öthónapos terv alatt a munkaveriseny­1 nek új magasabb foka alakult ki, a brigád" mozgalom. A csepeli kerékpárüzemben például Vas Péter brigádja kollektív munkával né­hány hónap alatt 15 százalékos önköltségcsök­kentést, a szerszámfogyasztásnál hnvontja, 3000 forint megtakarítást ért el, a selejtet az azelőt­tinek egyharmadára szorította le. A brigád 500 munkaórát takarított meg egy hónap alatt. Műszak Imre esztergályos, a WM törzsgyáí legjobb munkása selejtmentesein dolgozik és 190 százalékos átlagos teljesítményt ért el. Bri­gádjában gyenge munkaerőket vett magához és azokat tanítja- A munikiaverseny és a brigád­mozgalom hatása hatalmas méretekben vitte előre az üzemek termelését és komolyan emelte a munka termelékenységét. így például a cse­peli csőgyár a há-ború előtti 340 vagonos ha\-i csúcsteljesítménynek 1945 januárjában, a ter­melés megindítása időszakában csak egyhato­dát tudta teljesíteni Ez részben a gépek és az üzemek lerombolásából, romlott állapotából következett. A nemrég befejezett öthónapos

Next

/
Oldalképek
Tartalom