Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

903 Az országgyűlés 85. ülése 1948. selni tudok. Mivel ia javaslatot az eonfoertiiesség, a megbocsátás szelleme lengi áit, s mivel intézkedései mind büntetőjogi, mind padiig szociális szempontból kifogástalanok -ós (helyesek, azért a javaslatot pártom nevében elfogadóm. (Taps az ellenzéken.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? CZÖVEK JENŐ jegyző: Alvinczy Imreu ALVINCZY IMRE (f): T. Országgyűlés! Ennél ia,_ javaslatnál, amely szubjektív szempontból is, saját személyemet illetően, mint a rehabilitációs kérdés talán egyik legrégibb harcosát ériint, de objiektív szempontból is érdekel, minthogy a demokráciának egyik legfontosabb alkatelemét, az leímheri humánum, az emberi felemelkedés kérdését látom itt előbbre vinni, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy magam és pártom nevében kijelenthessem*: ezt a javaslatot úgy, aihogyam van, mindem fen tartás nélkül elfogadom. T. Országgyűlés! Ahogyan előttem szólott kópviselőtársiaim már mondotta, a rehabilitáció kérdése nem új kérdés a magyar közéletben. Évtizie'dtaken át tartó harcok folytak ezért ég újabb, igen erős lendületet 1936-ban kapott a rehabilitáció ügye. Abban az időben Pinkey professzorral együtt hosszas megbeszélések és tárgyalások után egy jlaryaslatot készítettem «1, ez a javaslat azonban soha törvény nem lett. Az 194Ö:XXXVII. te.-ben ebiből a javaslatból úgyszólván semmi meg nem valósult. Az 1940:XXXVII. te. bár kétségtelenül bizonyos jószándékot mutat a múlttal staembien, olyan megkötöttséghez, olyan szoros t feltételekhez kötöttle: a rehabilitáció megadását, hogy éppen a legszegényebb néposztályok, éppen azok, akiknek körében a leginkább érvényesül az az elv, hogy nem mindig bűnös, akit elítélnek sokszor csak szerencsétlen, nem részesülhettek a rehabilitációban azért, mert képtele. nek voltak az 1940 :XXX VII. tc.-ben megkívánt vagyoni elégtétel szolgáltatására. Tehát éppen ^a legszegényebb néposztály volt az, amely képtelen volt a törvényniek ezt a feltótelét teljesíteni és ezért a rehabilitációban nem részesülhetett. Mélyein t. Országgyűlés! Azok, akik bűn cselekményt köveltltek el, — amint r ia bírák ügyészek, ügyvédek nagyon jól tudaák — igen ' sokszor kisiziámíthiaitatlan. előre nem látható • szerencsétlen körülmények összejátszásának voltak aa áldozatai. Lehetetlenség, hogy amikor a közzel, az igazságszolgáltatással szemben az az ember a büntetés letöltésével,, kiállásával már mfegfizieltte adósságát, laittól az időponttól kezdve is számkivetettje legyen a társadalomnak, a tisztességes emberek társadklmja soha többé be ne fogadja soraiba, s lehetetlenné tótessék számára salját ós családja megélhetésének biztosítása. Ha ugyanis / az ilyeu ember iparengedélyt akart kérni, állásba akart . menni, erkölcsi bizonyítványra volt szüksége, évtizedek múltán d|s lehetetlen volt .mindez számára azért, mert; rájöttek, hogy lévtiaeidíekkel ezelőtt valami egészen jelenítek' J

teíen dolog miatt büntetve volt. Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy azok, akik a inagnk adósságát a közzel, ara államhatalommal és az igazságszolgáltatással 'éaemben betesületeseu megfizették, újból visz. ' szatérhessenek a tisztességes emberek társiadla.lmáiba és gondoskodhassanak saját maguk és családjuk megélhetéséről. ; ' ' Minthogy ez a törvényjavaslat humánuévi november hó 23-án, kedden. 904 mot. felülemelkedettséget, jóságot sugároz magából, magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a független demokratapárton.) ELNÖK: Kíván-e még: valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem káván, a vitáit bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a büntetőítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló 1940:XXXVII. tejben foglalt kedvezmények kiterjesztéséről szóló ^ törvényjavaslatot eredeti szövegezésé.ban általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e! (Igen!) Kimondom a batár oaaltot, hogy az országgyűlés^ a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem ,a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1.—5. §-ait, amelyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.). ELNÖK: Az előadó iir (kíván szólni. HEBELT EDE (d) előadó: T. Országgyűlés! A 6. § elé egy új ^ felvételét javaslom. Ez az új § a következőképpen szói: »Az államfő kegyelmi elhatározása korlátozásokra való tekintet nélkül megszüntethelti a hátrányos jogkövetkezmény eket a jelen törvény 5. §-ában említettek kivételével. Nem mentesítheti azonban az|t, aki ellen bűntett vagy szándékos vétség mliatt bírói eljárás van folyamatban, (2) A T. 18. §-a hatályát veszti.« Az 5. § úgy rendelkezik, hogy ia, külálla. moikkal kötött nemzetközi egyezményeket nem „érinthető! a hátrányos jogkövetkezmények alól vaíLó felmentés, úgyszitnitén meni érintheti a magán jogi következményeket sem,, az államfő ezeket kegyelmi elhatározásával sem érintheti. A íégi törvényben volt azonban egy ren, deiljkeziás, amely szerint nem lehel mentesíteni ,a hátrányos jogkövetkezmények alól azt sem. 'aki hivatalvesztés vagy politikai jogai gyakorlatánlak felfüggesztését kijmondó ítélet hatálya alatlt van. Akire tehát kimondották a politikai jog-ok gyakorlatának felfüggesztését, iazt a régi törvény szerint nem lehetett mentesíteni a háttíáinyos következniények alól a köztársasági elnök kegyelmi elhatározásával sem. Ebben az új törvényjavaslatban sem foglaltatik rendelkezési arra, hogy államfői kegyelemmel jaz ilyen embert is mentesíteni lehetne. (SZÉKELY IMRE Kálmán (dm): Benne van!) Az államfő pertörlést is elreindélhet. Ha valakit tíz* évre eltiltottak a politikai jogok gyakorlásától, öt óv múlva bizonyos felmerült indokok alapján — hiszen ezt a kérdést a lehető legallapos abban tárgyalja meg az igazságügyiminisztériuni, a törvényszék, az ügyészség — miért ne engedhesse meg az államfő indokolt esetben a hátrányos következmények alól való felmentést? Ezért javasoltam új 6. § felvételét, amely lehetővé teszi ezt. A régi törvény 6. §-ának második pontja szerint nem menthető fel a jogkövetkezmények alól az. aki ellen bűntett vagy saándékos vétség miatt bírói eljárás van folyamatban. Ez a rendelkezés megmarad, az új 6. 4 kimondja- hogy. nem mentesíthető a jogkövet, keztmények lalól az, aki ellm bűntett vagy szán-