Országgyűlési napló, 1947. I. kötet • 1947. szeptember 16. - 1949. november 24.
Ülésnapok - 1947-22
1109 Az országgyűlés 22. ülése 1947. Ez megtörténhetik: iákkor is, amikor a jegybank önálló intézmény, de amikor az a jegyintézet egészen állami kezelés alatt áll, akkor nem szorul indokolásra- hogy az állam ebbeli akciójában — és mondjuk ki: ai pártok szorítása alatt álló kormány ebbeli akciójában — nem fog találkozni semilyen ellenkezéssel, mert az a jegybanki igazgató vagy kormányzó, egyszerű állami tisztviselő, akinek kötelessége onígedelmeskedni. (Prieszol József (kp): Nem baj, mondja csak tovább, mi akkor is \'illáimosítjuk a miagybainikokat! — Zaj- — Hangosáéban! — Halljuk! Halljuk! az ellenzéken!) Végtelenül sajnálom, hogy meto rendelkezem olyan hangvolumennel, hogy az ellenzéknek egészen •szolgálatára állj'aik. Talán megkérem a Bai1ankovies-párt igen it. képviselőit axna, méltóztassanak: megengedni, Ihogy előbbre menjek és az ő padsoraikban foglalhassak helyet. '(Felkiáltások a néppárt oldalán: Tessék! — A szónok előbbre megy a néppárt padsoraiba. — Zaj.) Most egy egészen konkrét okot kívánok felhozni, amely azt hiszem, mindenesetre mérlegelendő ennek a kérdésnek elintézésénél. Meglehet, hogy taimit mondok, az üres szalmaeséplés lesz, mert talán rosszul vagyok a dolgok felől tájékozódva. Ez a következő. A háborús nemzetközi jognak már a napóleoni háborúk idején is általános szabálya volt, hogy a megszálló vagy győző katonai hatalom nem vélheti igénybe egyes polgárok vagyonát, azonban jogosított arra, hogy az állam tulajdonát képező pénzt, aranyat, ezüstöt, nemzeti kincseket és követeléseket lefoglalja és a hadizsákmány tárgyává tegye. (Rudas László (kp): Napoleon ezt megtartotta?!) A jegybankok történetében olvassuk, hogy amikor 1872-ben a németek bevonultak Parisba, birtokukba vették a jegybankot. (Andics Erzsébet (kp): 1871-ben!) Meglehet, hogy tévedek, de ez az egy esztendő nem változtat semmit a dolog lényegén. Thiers francia pénzügyminiszter előadása alapján a jegybankok történelmének vonatkozó fejezete azt mondja, hogy egyedül és kizárólag az mentette' meg .ai Banque de France egész bankjegyfedezeti vagyonát attól, hogy a németek elvegyék, hogy kimutatták, ahhoz a jegybankhoz az államnak semmi "köze sincs és, kizárólag- magántársaság tulajdonaiban van, (Ilku Pál ('kp): Szóval ezt :a nemeitek respektálták 1) ^következésképpen a nemzetközi szabályokba üt'köznék, ha a német hatalom a jegybanktól csak egy centime 'aranyat is elvenne. A nemzetközi szabálynak a németek kénytelenek voltak eleget tenni. (Zaj a kommunista párton. — Földes Mihály (kp): Ingemet, gatyámat elvitték- Ez a {magántulajdon respektálása?) Azóta ezt a bizonyos inemzetközíi szabályt Európa úgyszólván minden állama nemzetközi egyezménybe iktatta. Mi is beiktattuk az 1913:XLIII. te. IV. egyezményének mellékletébe. A latin azt mondja, hogy ha békét ak'atrsz, készülj a háborúra. Mi békét akarunk és mindem erővel [készülünk ennek fenntartására, de én nem tartanám okszerűnek, hogy a mi Nemzeti Bankunkat, amely a jegybank szerepét tölti be, állami jegyintézetté alakítsuk és kitegyük akár ötven, akár száz év múlva annak, hogy vagyonát egy megszálló sereg igénybe ve,gye. (Anidic« Erzsébet (kp) : Micsoda ímessziirelátás! — Egy hang a kommunistapártról: Ki lesz a megszálló?) De a helyzet súlyosbodilk azzal, hogy a I. kúriába tartozó ti. zetníkét nagy pénzintézetet is államosítjuk. Ha 1110 tehát ezeket is államosítjuk, ezeknek a vagyona is íki van téve annják, hogy háború esetén hadizsákmány lesz. (Dobó István (kp): Éppen ezzel mentjük meg! — Zaj- — Az elnök csenget.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom külpolitikai érdekeinlket sértő kifejezései miatt, (Helyeslés a kommunista párton.) Gróh József (nt): Őszinte sajnálatomat fejezem ki ezértT. Ház! Most azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy a jegyintézetek mennyiben felelltek meg rendeltetésükinek. Azt hiszem nyilvánvaló, hogy a másutt néhány évvel ezelőtt létesített jegyintézetek működéséből példát nem vehetünk. Sajnos azonban, nekünk van egy nemzeti esetünk, amelyből levonhatunk bizonyos következtetéseket. (Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: Nem a Magyar Közösség?) Az 1921 :XIV. tőrvénycikkel Magyarország, amikor elvált Ausztriától és .megvonta az Osztrák-Magyar Banktól a bankjegy-kibocsátás jogát, ezt az Állami Jegyintézetre ruházta át. A jegybank ezt a működését 1921- május 5-én kezdette meg. Érdemes vizsgálódás tárgyává tenni, hogy milyen eredménnyel. 1914 Péter-Pál napjától kezdve (Zaj és derültség a kommunistapárton.) egészen 1921. május 5-éig az osztrák-magyar korona Zürichben 103 frankról 2.5 frankra esett visssza, tehát a negyvenedrés'zére- Attól az időtől kezdve, hogy az állami jegyintézet megkezdte működését, tehát 1921- május 5-től, 1924. szeptember végéig, viszont a magyar korona Zürichben 2.5 frankról ; ikevese(bb őszszegre esett le, minit 1 fillér, még pedig héttized fillérre. Ez alatt az lidő alatt, tehát a jegybank páresztendős működése alatt a magyar pénz sokkal többet veszített értékéből, mint ai háború egész idő-tartama alatt, Sőt érdemes megjegyezni, hogs'- az 1923. év kezdetétől az év végéig 75 milliárdról a bankjegyforgalom 930 milliárdra emelkedett. Példát kívántam ezzel statuálni arra, hogy az állami jegybank nem tudott rendeltetésének megfelelni. T. Ház! Az előbb részletesen rámutattam arra. a jegybanknak az a rendeltetése, hogy a pénzérték állandóságát biztosítsa és lehetetlenné tegye, hogy fedezetnélküli bankjegyek kerülhessenek forgalomba. Ez azonban a jegybanknak nem kizárólagos feladata. A jegybankinak sok tekintetben pénzügyi és gazdasági vonalon a kormány felett kell állnija. Egy állam egységes és nyugodt pénzügyi és gazdiasági vezetését a jegybank van hivatva biztosítani. A kormányok mindig üzemben vannaik, ezer gondijuk van, nincsenek abban a helyzetben, hogy f át tudják tekinteni mindenkor higgadt és nyugodt fővel az állam gazdasági életét. Erre csak a jegybank lehet hivatott, ahol egyrészről szakéi-tők ülnek, másrészről nemzetközi összeköttetéseik révén mindenkor tiszta és világos képét látják saját hazájuk gazdasági életének. Ezt a rendeltetést pedig csak egy olyan intézmény tudja betölteni, amely a kormánytól független. Példával fogom ezt beigazolni- T. Ház! A jegybank után megalakult az önálló Magyar Nemzeti Bank. Talán érdemes visszaemlékezni ebből az időből a Neue Freie Pressének egy cikkére, amely a két állam évi november hó 19 J én, szerdán
