Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

897 A nemzetgyűlés 111. ülése Ï9A7. ben az üzemi bizottságok mindig' egy íejhoszszal előbb biztosítják a maguk részéire az életben kitaposott utat Igein boldog vagyok, bogy két év távlatából történelmi képet festhetek ide a nemzetgyűlés elé. Mit tettek

1 az üzemi bizottságoki Például Csepelt véve alapul, mért azt hiszem, a csepeli képben

1 az egész ország ipari munkásságának, az egész országban működő üzemi bizottságoknak tevékenysége megítélhető, mit tett például Csepelen az üzemi bizottsági 1945 január 8-án, helyesebben a 9-ére virradó hajnalban szabadult fel GsepeL A nyilasok kinyitották az összes raktáraiklat, az éleílimiszerraktárakiat és a gyárkapukat. Arra spekuláltak, hogy Csepel dolgozód majd követik! a példát, amelyben ők elölj ártok, amikor kifosztották és kirabolták a gyárat, de nagyon tévedtek, mert Csepelen öntudatos dolgozók vannak és az öntudatos szervezett munkásság Csepelen, mivel tudta, hogy töimeigében vezetni képtelen, .megalakította az üzemi bizottságokat. \ v Az üzemi bizottságokról mi még az elmúlt időkben, már a hanminoas években mint szervezett munkások, szociáldemokraták beszéltünk, nekünk tehát ez nem volt újdonság, nem esett bele csak úgy az ölünkbe. Mi vártuk a&t a történelmi pillanatot, amelyre a szakszervezetek és a szociáldemokratapárt készítették elÖ a tömegeket. (Ügy van! a szociáldemokrata^ Várton.) Mélyen t. Nemzetgyűlési ! Mi volt az első tennivalónk? Becsuktuk a gyáriklapukat, a raktárak ajtajait és mivel ezek az urat, a gyár tulajdonosai, a kapitalisták, akik kiszolgálták a német hadicélokat és hadigépezetet, még jóval a kivonulás előtt Német országiba menekültek és Csepeli dolgozóinak véres, keserves verejtékét vitték ki aranyiban^ valutáiban, és egyéb értékekben, felbecsülhetetlen érdeme a szervezett munkásságnak, bogy vezetőket adott a gyárba. Egyik első tennivalónk volt, hogy az efőmüteltepet, a 'távvezetékeket heiyneailittaittuk. A munkásság — ahogyan jött be, hiszen szanaszét szóródtak a légitámadások és a hadműveletek során! — felkereste a maga üzemét és látva a szörnyű képet, ők maguk is egy hatéves, agyonhajszolt termeléstől és a nélkülözéstől elgyötörten, elkezditek a romokat takarítani. Oda vitték a «épeket, ahol fedél volt, igyekeztek megjavítani aiz összebombázott, kiégett gépeket. Netrm kérdezte ám a munkásság, hölgy kap-e ezért valami fizetést, hiszen ott álltunk teljesen megsemmisítve, a szó teljes értelmében, csak a fejünk főttt, de élt bennünk az a motorikus erő, amellyel a szocialista ismeretek, a szocializmus nagy tudata láttok el bennünket és ennek tudatábanj ezzel^ a nagy erővel és dinamikával fogfrunfc hozzá az élet megteremtéséhez. Miért volt az üzemi bizottságnak alapvető helyizeti előnye? Azért, mert a gyárigazgatók, a főtiszitfviselők sehol sem voltak, mi vettük, fel őket. Még nem is voltak igazoló bizottságok, még nem is voltak népbíréságok és egyebek és óni már a politikai megbízhatóság, a múltbeli viselkedés alapján ítéltük meg 'őket. Az üzemi bizottság engem bízott meig annakidején a személyzeti ügyiek intézésével- Igen megbolháztuk azokat az urakat, akiket alkalmasaknak találtunk airra, noigy a gyárba visszavegyük. (Helyeslés a szociáidemokraiar párt oldalán') NEMZETGYŰLÉSI N^PLÓ VI. . - ..' évi március hó 18-án, kedden. 898 Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nem volt olyan egyszerű feladat ezeket a problémáikat megoldani s' ilyen nyomorúság utón a termelést biztosítani. Voltok kötelező megrendelések; a Vörös Hadsereg frontrendeléseifti szorgalmaztuk és csináltuk, be akartuk bizonyítani azt, hogy Csepel dolgozói meg akarják hálálni a felszabadító Vörös Hadseregnek mindazt, amit részünkre hozott. Akkor tmég az ideiglenes nemzefeiyuléB Debrecenben volt, a magyar közigazgatás még teljesein szét volt esve, a községekben a közigazgatást á nemzeti bizottságok próbálták összefogni és az üzemekben a termelést az üzemi bizottságok indították el igén embertelen körülmények között. AmlikoT a Weis» Manfrédé-gyár celteirtület volt, a légitámadások következtéiben elpusztultak a gyár legkorszerűbb üzemei, amelyekre) a (kapitalisták igen nagy tőkéket áldoztak, hogy a hadigépezetet kiszoligiálják. Az elmúlt időben azonban egyáltalán nem voltak hajlandók ilyen áldozatra, hanem a profitéhségből kifolyólag egyszerűen csak a munkásság fizikai erejét voltak hajlandók igénybevenni' és vették is igénybe^ a legsötétebb feudális módszerekkel, elnyomásísal, terrornál és fenyegetéssel. A szervezett munkásságnak', Csepel dolgozóinak mélységes emberi önérzetét gyalázták meg. Rengeteg proletár anya könnyébe és szenvedésébe került az, ami Csepelen az elmúlt időben történt. Amikor így összefogva a dolgokat, az üzemi bizottság elindítottte, a termelést, természetesen gondoskoidnia kellett arról is, hogy a munkás kapjon ellenértékefo. Nekünk, kellett megteremtenünk a munkabéreket, nekünk kellett előteremtenünk az anyagvásárláshoz szükséges pénzeket, hogy a gyár meg ne álljon. Hidainkat felrobbantótták, Budapeslttől elvágtak bennünket, tehát hidlat kellett építenünk, hogy ; a szénszállítást és egyéb szálátásokat biztosíthassuk, nem utolsó sorban biztosítsuk a kifosztott, lerongyolt lakosság élelmezését, nem is beszélve orról, hogy a munkásság ruházatban is szörnyen le volt rongyolódva. És jöitt a feketepiac korszakjai, jött az infláció a maga tiestet-lelket ölő szörnyű tulajdonságával. A szervezett miunkásság, Csepel dolgozói, öntudatosan vállalták ilyen kemény küzdelemben, Miyen áldatlan viszonyok mellett is a munkait: ökölbe szorított kézzel, némán tűrték egy dafläfoig azt az állapotot, hogy voltak Budapesten urak, akik könnyű keresetből vagy kevés munkával igen jót éltek. Az üzemi bizottságokról a túlsó oidajtan egészen lekicsinylő és fitymáló megjegyzéseketfc tesznek. Én állítom, hotgy azok ; az urak, akik itt a, demokrácia nevében beszélnek é& a demokráciát támadják, csafc annak köszönhetik azt. hogy ezt telhetik, (Szabó

1 Imre (top): Az életüket!) hogy Csepel dolgozói nem vesztették el az eszüket, mert ha a felszabadulás' után a munkásság nem a termelés szolgálatába áll öntudatosan, hanem visszafizet mindazért a gyalázatért, ami az elmulUtl huszonöt év alatt érte, akkor azok az urak nem beszélnének itt a demokrácia örve alatt a demokrácia ellen. (Juhász István (szd): Hosszú szakállt növesztettek!)

80 De az üzemi bizottságnak nemcsak az volt a feladata, hogy elindítsa a termelést,- hogy gondoskodjék a munkásság élelmezéséről, ruházkodásáról és egyebekről, hanem tudva azt, hogy az elmúlt idők lélekmérgező propagan57