Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
ÖÖ1 À nemzetgyűlés ill. ülése 194? hogy Neme thy képviselő úr jöjjön ki Csepelre. (Egy hang a kommunistapárton: Nem ajáuJotü) JELa „neki kényelmesebb, hogy az Országház lépcsőiről értess© meg magát, mi készséggel hajlandók, vagyunk idejönni és itt meghallgatni őt, de a döntésért ne fájjon a feje, ne sírjon, legfeljebb azt a kedvező ajánlatot, amelyet részere lehetővé teszünk, kiaknázhatjuk> de természetesen a provokációért sajátmagára vessen. (Vásáry József (msz): örökösen fenyegetnek! — Juhász István (szd):/Csak figyelmeztetés!) Befejezem beszédemet. Bízom abban» hogy az üzemi bizottságok és a szervezett 'magyar munkásság együttes tevékenysége révén a magyar ipar .fejlesztésével, a többtermeléssel, a magyar népnek, a magyar parasztságnak, a haladó szellemű értelmiségnek, magasabb és boldogabb emberi életszínvonalat tudunk biztosítani. Einnek tudatában a költségvetést úgy a magam, mint pártom nevében elfogadom. (Helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül 1 ? j Kiss Károly jegyző: Pászthory István! Pászthory István ímsz): T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi 1árca költségvetésének tárgyalásánál az iparügyi miniszter úrnak a XXXV. szociáldemokrata kongresszuson tartott beszédéből kívánok kiindulni, mert ebben a beszéd : ben az iparügyi miniszter úr fontos iparügyi kérdéseket is érintett és nem les« érdektelen, ha az ország ipaírügyeinek élén álló miniszterről megtudjuk, hogy saját környezetében, saját párthívei körében, —- mondjuk, otthon —hogyan nyilatkozik azokról a kérdéseikről, amelyek az egész országot, főleg annak iparos társadalmát érintik. Az iparügyi miniszter úr a következőket mondotta (olvassa): »Mi az UD világ rendjét értjük a demokrácián, amelyben lehetetlen a fasizmus. Kérdés az, hof^ a demokráciát lehet-e újszerű tartalommal, megtölteni? A magunk részéről nem fogadDuk el a régi polgári demokrácia poros érteimezeset. Egy gazdasági felépítmény megváltoztatását /tűztük ki célul és ezt el is akarjuk érni tömegeink erejével. Ennek a célnak elérése erdekeben a szocializmus támadásba megy át és nem elégszik meg az eddig elért eredményekkel.« Ha jól értettem meg az iparügyi miniszter úr szavait, ő tehát a demokrácián egy olyan új világrendet ért, amelyben lehetetlen a, iasizmus és a demokrácia fő feladatának is a fasizmus elleni küzdelmet jelöli meg és nyíltan meg is mondja, hogy nem ért egyet a demokrácia régi, klasszikus, vagy az ő szóhasználata szerint: annak »poros értelmezésével«. A fasizmus, a hitlerizmus elleni harcban — talán ezt nem is kell hangsúlyoznom — egyek vagyunk mindannyian (Közbeszólás a kommunistapárton: Nem látjuk!) és valóban Bán miniszter úrral egyértelműleg azt valljuk'hogy a fasizmus, a hitleri őrület döntötte romlásba, pusztulásba a világot és a civilizációt és ez az őrület hozta azokat a borzalmakat, azokat az embertelenségeket, amelyekhez foghatókat talán a világtörténelem egyáltalán tel sem mutathat Ezekhez az indítójelet csak egy istemtelen, minden jogi» erkölcsi és vallásos érzéséből kivetkőzött szörnyeteg adhatta meg es hasonlókép ennek az ütemét is csak egy ilyen valóságos antikrisztus diktálhatta, A fasizmus elleni küzdelemben egyek vagyunk Bán miniszter úr felfogásával és ugyanezt a felfogást évi március hó 18-án, kedden. 0Ó2 vallják az én megítélésem " szerint, nemcsak a szociáldemokraták, hanem ugyanezt vallják a polgári gondolkodásúak és a polgári életforma hívei is. Mert az ea elleni küzdelem, — tehát a hitlerizmus, a fasizmus vagy bárminek nevezzük is, elleni küzdelem ~ a mi megítélésünk szerint is benne van a demokráciában, a demokráciának a fogalmában. Ez azonban magábanvéve nem meríti ki a demokrácia fogalmat és itt precizírozni kell a fogalom-meghatározást. A miniszter úr determinációját nem is fogadhatjuk el. Ugylátszik, ennek a fogalommeghatározásnak a hiányosságát maga a miniszter úr is érezte és érzi és azért a további meghatározásában már a demokrácia céljául a jelenlegi gazdasági struktúrának — az ő szóhasználata szerint — gazdasági felülépítményének a megváltoztatását jelöli meg, amelynek elérése érdekében szerinte a szocializmus támadásba megy át és nem elégszik meg az eddigi elért eredményekkel. Itt azonban már nem lehet egyetórtentkilk a miniszter úrral, mert az általa megjelölt cél lehet a szocializmus célja és ebbe valóban másnak* mint a szociáldemokratáknak beleszólásuk nem lehet, mert valóban ők vannak hivatva arra, hogy megállapítsák a saját célkitűzéseiket, azonban azt, hogy mi a magyar demokrácia eéSlja, megítélésem szerint, nemi a szociáldemokratapárt, nem is Bán Acitial iparügyi miniszter úr döntheti el (Gyurkovits Károly (szd): Hanem a magyar népi), mert ennek meghatározása és valóra váltása a demokratikus magyar nép összességének szuperén jogkörébe tartozik. (Ugy van! Ügy van! — Taps a szabadságpárton.) Elnök: T. Képviselő úr, az iparügyi tárcáé tárgyaljuk, nem pedig a demokrácia definícióját és a miniszter unnak a pártkongresszuson mioindotíti beszédét. Méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) Pászthory István (msz): Éppen most akarok áttérni arra, hogy miért említem ezt(Egy hang a szabadságpárton: Nem szégyen tanulni! — Zaj a szociátdemokratapártróL) A magyar nép erre irányuló akaratát alkotmányos úton, a törvényszabta formák betartásával juttatta kifejezésre és állami, törvényhatósági, községi életmódját enmek megfelelően rendezi is be. A magyar nép demokratikus többsége az 1945 november 4-én megtartott választásokon megmutatta azt az irányt, (Egy hang a kommunistapárton: Bégen volt!) amelyen haladni akar és ez az irányvonal ellentétben áll á miniszter úr által megjelölt irányvonallal. (Schiffer Pál (szd); Honnét tudjaf) A kisebbségi akaratnak a többségre való ráérőszakolása (Schiffer Pál (szd): Ezt már hallottuk!) terrorral, poliitikai zsarolással» a félelemnélr küli élet elvonásával, avagy más erőszakos módszerekkel — ez már nem demokrácia. (Mozgás és zaj a kommunista- és <z szociáldemokratapárton. — Schiffer Pál (szd) : Ki súgta ezt1) Ez diktatúra, vagy tirannizmus és ennek eszközei ugyanolyan alávalók, förtekne-» s ek — (Mozgás és zaj a szociáldemokrata- és a kommunistapárton: Egyek vagyunik!) tehát látjuk, egyek is tudunk lenni! — és undokok, mint a fasizmusé. Enmek elítélésében valóban egyek vagyunk a miniszter úrral. A magyar demokráciánSik tényleg vannak eredményei, ezt az eredményt azonban szintén 57*
