Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
! Az országgyűlés képviselőházának 343. ülése 1943. november 24-én, szerdán. 195 interpellációja!, azonban ő is halasztást kért. * (Felkiáltások: Megadjuk!) Méltóztatnak ol halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következnék Soós Pál képviselő úr interpelláció] a,, aki 'aizonban szintén halasztást kért. (Felkiáltások: Megadjuk!) Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Követ ezik Palló Imre képviselő úr interpellációja (Felkiáltások jobbfel'ől: Megadjuk!) a földmíveilésügyi és a belügyminiszter urakhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. 1 ; ;J I Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció .ai földmívelésügyi és belügyminiszter urakhoz a Délvidéken egyes nagybirtokokon fennálló antiszociális állapotok sürgős megszüntetése tárgyában. Tudják-e a miniszter urak, hogy egyes nagybirtokokon a meziőgazdaisági munkásság tűrhetetlenül nyomorúságos viszonyok kö «ött él? : j • Hajlandók-e a miniszter urak sürgősen segíteni és a bajok okozóit megbüntetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. ' ' ' i ! • '. i . : l Palló Imre: T. Ház! Azt mondják, vannak burokban • szülétett emberek, akiknjefc egyenlő körülményeik között a jobb sors, a kedvezőbb elbánás és a szerencsésebb helyzet jut. Én azt mondom, t. Ház, hogy ahhoz, hogy valakire azt mondhassuk, hogy bur okiban született, a másik fél engedékenysége, kivételezése, elnézése, esetleg áldozata vagy éppen hibás elbírálása szükséges. Hogy ez • mennyire így van, oizonyítja mai interpellációm is. A romboló zsidó liberális szellem az első világháború végén kicsavairta a magyar < honvéd kezéből a fegyvert, a vörös szociáldemokrata patkányforradalmon keresztül elvitte àz ezeresztendős nemzetet a trianoni, sírbai. A Kárpátok lánca szétesett ég széthullott vele az ország, mert a zsidó sajtó, irodalom m politika énetté tette rá, így Botond ősi szállásföldje, Bácska is ebek prédáiára került és kiknek a. magyarság otthont adott, mert hazátlanul bolyongtak, mint a. zsidók] Titus győzedelmes hadjáratai óta, éhes hollók módjára lepték el a századokon át magyar vérrel öntözött gazdag rónát. És hogy minél tökéletesebben maguknak biztosítsák azt, azonnal meigkezdtélk a JiieMk oly jó föUlbirtokreformot, mert ők n,emcsak prédikálták, hanem a gyakorlatban meg fc valósították azt a tételt, hogy akié a föld, azé a hatalom. (Felkiáltások jobbfelot- Az ország!) Érvényesítették! is ezt az elvet és a magyar nagybirtokokból dobrovoljác : telepek lettek. De voltaik kivételek! Voltak, akikkel szemben elnéző vollt ai szerb kormány, voltak, akiket kedvezőbben bíráltak el (Felkiáltások jobbfe^ől: V<£3§on< kikf) ési «izekre ráfogták' mások, hogy burokban, születtek. Ilyen elbírálásban részesült többek között az egyik szerb nagybirtokos, akinek Kulpinban és Pályiszálláson 3000 hold körüli birtokát meghagyták. (Nagy Iván: Hogy hívják?) Söréről és 1 komzervjéről mindenki ismeri. (Nagy Ivánl: Talán Dungyerszki?) Valahogy úgy va,nrkérem. Csak a gazda •felajánlott ezerholdnyi birtokát vette meg a szerb kincstár. Hála Istennek. Bácska visszatért, megjelent az 5280 A941. M. E. számú rendélet. Az ember! azt hitte volna, hogy ha már valaki jó a szert éknek, akkor nem valószínű, hogy jó melkünk, de ha itt nem hajtották végre a szerb földbirtokreformot, akkor ennek^ a törvénynek a szellemében ettől az illető úrtól a 2500 holdnyi jó •zsíros bácskai földjéből el fognak venni. (Baky László: Ez nagyon logikus!) (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el.) És most jön az a bizonyos kivételezés, az a kedvező elbánás, amely a másik oldalon megteremti azt a bizonyos burokban született megbírálást: nemhogy megtarthatta az illető szerb a 3000 holdïiyi területet, ^ hanem azt az ezer holdat is, amit ő a szerb kincstárnak eladott, visszaadták neki bérletként. (Baky László: Abszurdum!) Kérdezem, illetőleg, ha kérdezném a miniszter urat, hogy vájjon miért történt ez, talán azt mondaná: közgazdaságig okok kényszerítették a kormányt, az illető úrnak sörgyára van, meg konzervgyára van, meg kendergyára van, meg mindenféle gyára van s szüksége van a gyárak rentabilitásához erre a hatalmas birtokra. Hány gyárat és hány középbirtokot lehetett volna létesíteni abból a 2500 holdból, ha magyar uraknak adták volna! Voltak magyar urak. akiktől ugyancsak elvettek, mert mindenkitől elvettek a szerbek földet, akik csak egy-két holdat szerettek volna készpénzért, amit verejtékes munkával biztosítottak maguknak a szerb éra alatt is, megvenni a földjükből, de ezek nem jutottak hozzá, azonban ez az illető úr visszakapta még hozzá az ezer holdat bérletként is. Az ember csodálkozik a bácskai földiirtokpolitikaá helyzeten szörnyen csodálkozik Bácska társadalma többek között azon is, ami Baranyában történt, de csodálkozik azon is, ami a trianoni Bácskában történt, ahol többezer hold zsidóltrtok került volna felosztásra és sajnálattal állapította meg a bácskai közvélemény, hogy egyetlenegy ember kapott egy középbirtok nagyságát-és ez az agglegény főispán Mátételken, 80 egynéhány holdjával (Mozgás.), Bácska közszeretetet nélkülöző főispánja. (Derültség.) Nem keresem most már, hogy miért, hogyan jutott ő ehhez a földhöz, hogyan jutott az a bizonyos szerb úr is a földhöz, de elvárja 35! ember, hogy ha már ilyen nemzeti ajándékban részesült, akkor legalább becsülje meg azokat, akik ott élnek a földjén, ott vereitékeznek, dolgoznak ési a mag-uk verejtékével, keserves munkájával szaporítják a vasrvonát. elvárja az ember, hogy ezekkel legalább bán lék rendesen, becsületesen, ahogyan arra a törvénv őt kötelezi.Jegalább így bánjék velük és méHs mit hallunk? Halljuk — amint szervezeteinktől jönnek be a jelentések, többek között őszerbsésrének birtokáról — (Derültség.) a következőket. Bemennek az egyik magyar béresnek a lakásába, egy konyhába, közös konyhába. A konyha egyik oldalán nvílik egy szoba, másik oldalán a másik szoba. Bemennek az egyik szobába és ott látnak egy magyar családot 9 gyermekkel, a szobában, két ágyat, egy megfelelő asztalt, semmi mást Amikor megkérdezik az ott 1 evő gyermekeket.. — mert az apa és az anyq éppen dolgozni volt — hogy: »mennyien laktok itt bent fiiaim?« »Szüleimmel 11-en!« »Éc hánvsn alusztok, hogy csak két ágy van, hol tértek
