Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

496* Az országgyűlés képviselőházának 340. T. Ház! A Ferenc-csatornával kapcsolatosan en Kct evioruuioroi einaeAüzieni m^g, Ü© ezen a Ket eviuruLUon Kivui leiozuiaiasoin indulat egy narinauiK Kozeijovooen benovetKezó ioruuio is auta. JX Ü erenc-csatorna nasznaiatat az i^<tj.-A,A A.t V. te, Kioinoüsszionait liufticnai&reu Dizta, «s az ±ÖYU:AXA.±V. te, vaxanmrïKaz ezt Kit>,g«szito 1ÖÖ<:A.V±I. te- kereteiben meganapiiuLt koncessziós idő annaK Keltetői, ienu-tói számi tott Vö ev aiatt lejár. iy45-ben, tenat masíei ev muiva (agy hung a Közepén: if'tmws aatwmi) a Konces&zios engeüeiy &>. ^-a erteiiüweü a csaturnanaK az auaniKincstár tuiajoonaua vaio visszaszállása KovetJieziK De. A. 'ló^. szerint az engeüeiyiüó leteltével az aiiam ingyen lep az engeueiyezett es joKarban atauauuo csatornaK tenermentes birtojtaua es haszonélvezetébe, E szakasz szerint az aiiam »birtoKaua vt-szi különösen a csaioirhanaK ieruleiex e® loidjet, a IOIÜ- ©s mumu.njiaiai.uKai

, a lei- es aiepiumenyeKet minden nozzauirtozoKKai egyetemben, mint lorgaimi eszkozoKKei, lei- es leraKoaoueiyeKKei, epuieieKkei az iauuiási e» érkezési helyeken, őr- es íeivigyázó bazaKkal, minuen leiszereivényekKei, bútorzattal, mgoes íngatiansagoKKal egyetemioen.« Híz az engeüeiy oKmany a Xurr István magyarszármazasu olasz szabadságharcos vezetése aiatt álló társaság kezébe adta a Jberenccsatorna használatát azzal, hogy ez a még ma is lennalio részvénytársaság jogosult a Koz±ekeüesooi és áruszállításból ereao dijakat beszedni és ebből a csatorna intézményét fenntartani, HÍZ évben a Magyar Mérnök és Építész Egyletben inegmauit előadássorozat részletesei) oen logiaikozott a magyarországi vrziiálozaitai és víziu iákkal. Ha csak sajnálattal veszem azt tudomásul, hogy eoben az illusztris társaságban a jubiláló u erenc-csatornárol szo nem esett,- legyen szabad most mutatnom rá azokra a renaüivüi íomos tenyezönre, ameiyex a Kérdéssel való sürgős, mieiobbi logiaiKozast hovatovább szüKsegesse teszik. rJeveaetömben általában beszéltem Bácska népérői és azt monütam, hogy áitaiaoan Bacs Ka népét íoldi javaKuan dusKálódo suiüveru embertípusnak latjak, nolo ti ma, — azt hiszem — a heiyzet egeszén niasKént alakúit. Ha azt kutatjuk, hogy a regi idöbep. a magyar kormány milyen támogatassál janiit hozzá Bácska iparosodásához vagy kereskedelmének növeléséhez, akkor sajnálattal láthatjuk azt, hogy — amint ezt Edvi-lllés Aladár és Halász Albert »Magyarország a háború előtt és után« című müvéből és annak adatai alapján meg* állapította — 1881-től 1914-ig Bácska, egy fillér segélyt vagy támogatást sem ipairi, sem kereskedelmi vonatkozásban nem kapott. (Egy hang a középen; Mindig csak adoU!)

r Ezzel szemben a Bácskával szomszédos megyék közül Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye lakosságát véve alapul, egy-egy főre eső 1—3 korona összegig, Baranya vármegye 3 korona összegig, Csongrád vármegye 3—5 korona összegig és a Bánság I—3 korona összegig részesült segélyben. Ha Bácskának 800000 lakója utáni csak 1—1 aranykorona segély jutott volna 1881-től 1914-ig, kétségtelen, hoigy ez az iparosodást és a kereskedelmi fejlődést nagybani elő tudta volna mozdítani. Az is kétségtelen t. Ház, hogy Bácskának nincsenek olyan természeti szépségei, hogy az ország hegyes-völgyes vidékeivel vetekedhetnék és lapos, egyenes földjét soka© unalmas^ ülése 1943. november 19-én, pénteken. •mak, egyhangúnak és kevésbbé szórakoztatónak találják, Legyen szabad azonban arra hivatkoznom, hogy ez a lapos föld, ez sík róna nemcsak szemet gyönyörködtető, amint ezt Pe.őfi halhatatlan költeméínyeiben olvassuk, hanem aranyait rejt magában. Hiszen, ha azt vizsgáljuk, hogy a'Jurcsek-féle tervezet pontszoljgáltatásában melyik megye milyen juttatást ad, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy aa egész ország pontiszámának egyharmadát egyedül Bácska teljesíti. (Ügy v ni Úgy van! a középen. — vitéz Faragó Ede: Éljen a Bácska!) Jó szívvel teszi és meg is vagyunk róla győződve, hogy ezzel a köteles támogatással az egész ország gazdasági helyzetét jelentősen javítjuk és emeljük. Említettem; t Ház, a Bácska részére 1914-ig juttatott ipari vagy kereskedelmi támogatást, ami a nullával egyenlő, de az 1914 előtti időkhöz hozzászámíthatok még 23 évet, a megszállás súlyos esztendeit. A megszállás alatt — igaz — rendkívül érdekes és figyelemreméltó változás következett be a bácskai lakosság foglalkozási ágak szerinti konstrukciójálbian. A magyar intelligencia» a magyar középosztály erőszakkal kiszorítva a hivatali pozíciókból, szabad pályára kényszerült. Hihetetlen rövid idő alatt — úgylátszik —a bácskai népben* rejlő ősi erők következtében fiaink, sőt az időseíblb generáció is iparral is kezdett foglalkozni és a szabad pályákra vetette magát. Ennek következményeit a í el szabadulásunk óta megjelent évkönyvekből meg is állapíthatjuk, mert ezekben kétségkívül azt látjuk, hogy a visszatért négy országrész között a megszállás alatt Bácskában összehasonlíthatatlanul nagyobb iparosodás volt, mint bárhol. Nem vagyunk tehát már íöldmávesek és nem vagyunk kizárólag őstermelők, hanem hatalmas kapacitású cukor-, bőr- és olajgyáraink (E^y hang a jobbközépen: Kender g y áraink!), sőt kender gyáraink is alakultak, ezenkívül szövő- és fonóipari és egyélb ipari telepek is nagy számban. Ebből már következtetéseket is vonhatunk le. Valamiikor régen Bácska népe karddal védte meg a maga sík földjét, hogy azon a saját szükségletére fordítandó termeivényeket háborítatlanul beszedje és állatait háborítatlanul legeitetihesse, ma pedig intenzivebb gazdálkodás után Bácskában egyformán széles hullámokat verő iparosítási folyamat induit 'meg, amely már az önellátás kereteit nemcsak Báeska, hanem az egész ország vonatkozásaiban is meghaladja. A mi ipari termékeink, nyerstermékeink, amelyeik sajnos, egy ipari fok a készárugyártás hiánya, miatt még csak met léktermel vényeik, már külföldi országokká! csere tárgyai. T. Ház! Szükséges volt ezt elmondanom aaért, hogy eredeti témámhoz, a Ferenc-csatorna hasznosításának, kérdéséhez, indokoltan visszatérhessek. Amint a hajónak és a repülőgépnek is csavarjainak foigási sebessége adja meg az ütemet, éppen úgy a kereskedelem a mi éiletünklben efmitllkedést, gyarapodást, kulturális megerősödést jelent. Mindenkinek minden eszközzel lehetővé kell tennie. (Úgy van! Ügy van!. a jobbközépen.) Itt térek vissza a Ferenc-csatornára, amelyről még szakegyesületekben is megfeledkeztek, amely kellő gondoskodás és kedő befektetés hiánya miatt bi; zony eliszaposodott és kevésbbé tud megfelelni feladatának. Ennek megjavítása két érdekkel kapcsolatos: a mezőgazdaság és a kereskedelem érdekeivel és ez a két érdek ütközik is. A mezőgazdaság érdeke az, hogy a vizet a