Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának 340. emlékezetében mariad azoknak á százezreiknek, amelyek ilyeneken resztvettek. Tegyük, is! A magyar kereskedelem életiránya a Balkán' félé mutat. _ Nékünk meg kell szegeznünk piacként Bulgáriát, Törökországot és ahogyan bevezető szavaimban mondottanu, hogy almikor Ferenc József császár behajtatóLt S"höuibru,nnba a Bellarian és Mariahilferen át, ugyanabban az óráblan nyilíiák meg azoknak a nagykereskedíőlkinekaz üzletei, alkuk a balkáni áruforgalmat ellátták, most is azt mondcüm, hogy albban a pillanatban, aimikor a keresztény gazdasági átállítás megtörtént, nekünk már készen kell állnunk olyan generációval, amely a bécsi , nagyrészt zsidókézben volt kereskedelemét: át tudja váltani a magyar keresztény kereskedők számára. És ha vannak -keresztény faj tes tv.ére ink között hibásaik, tessék őket a szitán, keresztülejteni. Mondtam már, hogy a; no.irosz szénnek is vain salakja^, az átállított keresztény kereskedelemnek is van salakja. Mint! egy 75 esztendő óta fennálló cégnek komolyan dolgozó főnöke mondom., hogy wz ifjúság közt nagyon sok olyan van, aki átveheti majd tőlünk a kereskedelmi életet és tovább is viheti Magyarország naggyá fejlesztésére és arra, hogy nekünk, öregeiknek, örömünk legyen abban a; fiatal^ generációban, amelyeit! mi néveltümlk a kereskedelmi pályákra. A költségvetést a legnagyobb örömmel elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot sokan üdtözlík.) Ejnök: Szólásra, követikeziik? Array Árpád jegyző: Deák Imre! Elnök: Deák Imre képviselő. urat illeti a) szóDeák Imre: T. Ház! Belekapcsolódva az előbb szólott Ilovszky János igen t. képviselőtársam gondolatmenetébe, hozzá kell járulnom azokhoz a megállapításokhoz, amelyeiket a fürdők látogatásának divatbahozásáról mondott, azzal a hozzáadással, hogy az újabb időben e téliem májr nagyon örvendetes jelenségnek lehettünk _ szemtanúi. Nagyon sokan, akik üdülni óhajtottak menni a Balatonra, már nem kapták helyet. Akár a, szépérzékük', alkar a-gyomruk vezette az embereket a fürdőihelyefcre, a, haladás mindenesetre megindult és a figyeljem a mi belföldi- fürtí-3helyeink felé terelődött. KépviseliőtáíiUiaimmak a- rádióval kapcsoilatos megállapításait szintéin mindenben aláírom, annyival is inkább, mert én is. azok közé a délvidékiek közé tartozom, akik nagyon sokszor éppen a rádióból kicsendülő cigánymuzsika hangjainál szereztek olyan lelkierőt, amelyet máshonnan nem tudtak! volna maguknak megszerezni. Ehhez a kérdEsbez csalk -'ázt fűzném! hozzá, hogy a cigánymuzsikások valódi magyar népzenét játsszanak éis ne olyan zenedarabokat és zemeszámakiat, amelyek nem az ő hegedűjükre való. T. Ház! Az előittem szólott Ilovszky JánPs igen t. képviselőitársam visszavezetett bennünket a múlt száziad 90-es éveibe és önnek keretlében mutatta meg az akkori bécsi kereskedelmi élet kifejlődését. Sajnos, az idő kötöttsége nem engedi meg számomra, hogy iá többi felszólalóik témaikiö révei, bővebben;' és részletesebben foglalkozzam, megerősítlve azt, amit a magam részéről helyeslek, vagy vitába szállva més tételeikkel. Én szűkebb pátriámról, a Délvidékről szeretnék beszélni elsősorülése 1943. november 19-én, pénteken. 495 ban közlekedésügyi, másodsorban kereskedelemügyi vonatkozás ban. (Halljuk! Haljuk!) A magami részéről tiszitán gyakorlati téren •mozgok, bok iabëm hallottuk már Bácskát említeni, és nekünk, bácskaiaknak minden ilyen alkalonumial megdobbant a szívünk, hiszen örömmel látunk maiadéin érdeklődésit, amely felénk irány ÜL és örömmel fogadunk .mindem kezet, amely a felszabadulás utáni időkben felénk fordult támogailólag, segítőleg vagy elismerőleg. Általában] véve azonban a bácskaiakat! nem egészen ismerik, Ha szalbad volna azt mondanom, az idei évben jubiláló HerQzeg Ferenc regényeiből és Írásaiból Bácskát a földi javák bőségétől szaturált és ezekben dúskáló sűrűvérű emloerek országának ismerik, akik könnyű életet élve, primitiv, ősi mezőgazdasági munkát folytatnak. Pedig nemcsak- a javakban dúskálódás jellemezheti Bácska népét, hanem méltán frivatkozhatik az ország déd végeinek harcos törzse és csoportja, a délvidéki magyar arra & sok harci megpróbáltatásra is, amelyem évsizázadokom keresztiül átimént és amelyből a mai napig kiverekedte magát. Ez vonatkozik Bácska átlagemberére, de méltán dicsekedhetünk azzal is, hogy a Bácska nagy szellemeket isi adott az országnak., olyanokat, akik országunk határaim túl messze hirdették a (magyar nevet Az idei esztendő ilyen szempontból is éppen a közlekedésügyi tárca vonatkozásában kettős évfordulót jelent és éppen ezért tartom jelentősnek az ezekkel a kérdéseikkel való foglalkozást. Idén, vian 150 éve annak, hogy 1793. május. 6-án. tették, meg az első kapavágást a Ferenccsatorna építésekor é& az idén van 130 esztendeje annak, hogy meglhalt kiissárosi Kiss, József. a csatorna magyar s zárnia záisú, lánglelkü ímegalkoitőja. Erről az évfordulóról, amely, úgy érzem, nemcsak 'bácskai vonatkozásban jelentős, szélesebb körben is meg kell ; emlékezni és ha fiizierény szavaim talám neim is állíthatnák méltó emléket Kiss Józsefnek, megnyugvást! érzek, hogy e helyről is megemlékezhettünk erről az évfordulóról. Az ő élete nagy küzdelem volt, sok tanulás, külföldi utazás és a csatornaépítés tervét felvetve, ő látta meg először annak lebetőségét, hogy Bácskát, a Duna—Tisza közét egy hajózható csatornával átszeljék, megrövidítve ezzel a hajózási utvonalakat, forgalmi ütőeret adva a Bácskának és lehetővé téve bizonyos öntözés

1 és Tecsapolási munkálatok elvégzését. Első tervezgetései nehezen haladtak előre, kévéid meeréirtést talált a bécsi kormánynál. Először * 1792-ben készített terveket; és terjesztette fel ezeket jóváhagyásra II. Lipót császárhoz, Az ármány és a rosszakarat ezeknek a teiv vektoek a jóvánaervápiáí nem

1 tette lehetővé, úgy-' ho^y azok elfogadására csak Ferenc császár trón-ral^oése után kerülhetett sor. A Ferenc-csatorna jelentőségét azért va-, gyök bátor a jelen tárca költségvetési tárgyalása során hangsúlyozni, mert a Ferenc-csatorna használatáról szóló törvény % §-a szerint, a törvény végrehajtásával a közmunka és közlekedési, " valamint pénzügyminiszterek ' bízattak meg. A Ferenc-csatorna kihasználása lassan halad előre és a nagy zseniket mindig utóiérő végzet Kissárosi Kiss Józsefet _ is elérte. Nem érhette meg a csatorna teljes ki-, építését és nem láthatta meg azokat az eredményeket, amelyek a csatorna létesítéséhez fűződtek. Utódai vették át tervét és építették ki a csatornát áz előirányzott 1 millió forint költség helyett már lényegesen magasabb költ-, seggel. '

: :..,;,... ;,' -tj ' " X • • 7Q*