Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-275

270 Az országgyűlés képviselőházának déses 681 hold földet felosztották. Ebből 240 holdat a másik községhez, Galgamácsa községhez kapcsolták, ott osztották szét, a 130 holdat pedig e község lakossága között osztották szét és egy 76 holdas birtokot egy mknsztériumbeli méltóságos úr is kapott. 105 hold területről van Szó, amely még ott áll ebben a községben, s ez mint egy nagy kérdőjel állandóan izgatja ott Zsidó község parasztföldigénylőit. Én természetesnek találom, hogy ezek most izgalomban vannak akkor, amikor a miniszter urak Szájából elhangzott beszédekben arra hivatkoznak, hogy a földet fel fogják osztani, a felosztásnál elsősorban a parasztokat részesítik előnyben és most ebben az irányban olyan kevés történt, sőt olyan egyének — mint mondottam, akiket egzisztenciális érdekeik nem fűznek a földhöz — kapják meg ezeket a birtokokat. A felosztott zföidó birtokból csupán 130 holdat osztottak szét Zsidó községben. A juttatások nagyobbik részénél 2—2 holdat adtak, kilenc esetben 3—3 holdat, két esetben 4—4 hold földet osztottak szét, sőt volt eset, hogy 1—1 hold földet kaptak és volt egy eset, amikor 6 hold földet is kapott egy földigénylő. Ebből a Fischer—Deutsch-f éle 681 holdas zsidóbirtokból természetesen jómódú gazdák is részesültek. Kapott holdat a községi bíró is, azután a községi pénztáros is kapott belőle földet, azután olyan vitéz ÍJB kapott, aki az édesapjától kapott földet elherdálta, az is kapott birtokot és még hozzá gyermektelen is. Azután kapott Herkély miniszteri tanácsos is 76 hold földet, aki hamarosan ki is adta bérbe a föld nagyobbik részét. Az 1—2—3—4 holdas földbirtokok nem igazolják azt, hogy itt egészséges parasztgazdaságokat létesítünk, mert hiszen a terv az volt, hogy egészséges, önálló parasztegzisztenciákat teremtünk, akik a saját lábukon tudnak járni, hiszen ez nemzetgazdasági szempontból is fontos, de fontos az is, hogy azon nemzedékeket lehessen felnevelni. (Úgy van! Ügy van! a széhőbaloldalon.) Ezek a kis darab földek, amelyeket kaptak, Sohasem lesznek alkalmasak arra, hogy egzisztenciát biztosítsanak akár egyes családok részére is. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Itt volna még ez a 105 hold föld, ez a bizonyos nagy kérdőjel, amelyből állítólag középbirtokot akar létesíteni a földmívelésügyi miniszter úr. Erre a 105 hold földre elsősorban is igénye van Zsidó község lakosságának. Hogy ezek a földnélküli éhes Jánosok, azonkívül a törpebirtokos parasztság, mennyire a szívükön viselik azt, hogy ez a 105 hold közöttük legyen felosztva és ők vásárolhassák meg, azt mutatja az is, hogy minden lehetőt elkövettek, kérvénnyel fordultak a miniszterelnök úrhoz, kérvényeztek a földmívelésügyi miniszter úrnál, azután 51.000 pengőt befizettek a Földhitelintézetbe, hogy biztosítsák és beigazolják azt, hogy fizetni akarnak, mert az a hiedelem terjedt el, hogy ők nem akarnak fizetni, hogy fizetésképtelenek és ingyen akarják ezt a földet. Éppen ezt akarták bebizonyítani azzal, hogy 51.500 pengőt máris befizettek körülbelül 34 héttel ezelőtt a Földhitelintézethez. Most pedig szívszorongva várják, hogy milyen döntést fog hozni a földmívelésügyi miniszter úr a 105 hold föld ügyében, hiszen ez számukra igen fontos és annyira kényes kérdés, hogy egy helyes megoldással meg lehetne nyugtatni az egész községet. És addig 275. ülése 1942 július 1-én, szerdán, kell ezeket a dolgokat elintézni, amig ezek szórványos esetek és amíg nem terjednek ki az egész országra, hiszen a parasztság végeredményben mindenütt igényt fog tartani a földre és akkor esetleg kellemetlen helyzetbe kerülhet a földmívelésügyi miniszter úr. Ennek a zsidóbirtoknak a 105 holdas része ügyében még mindig nem történt semmi. A zsidó intéző még mindig úgy intézkedik, mint ezelőtt. Ha tehát a földet nem kapják meg ezek a földmívesek, akkor ez újabb elégedetlenségre ad okot. Én itt a t. Ház plénuma előtt kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy e 105 hold föld ügyében méltóztassék sürgősen intézkedni, hogy megnyugtassa Zsidó község lakosságát, megnyugtassa abban a tekintetben is, hogy nem nyomorbirtokokat létesítünk 1—2 hold földekkel, hanem egészséges, 15—20 holdas parasztgazdaságokat. Arra is kérem a földmívelésügyi miniszter urat, ne juttassunk földet olyan városi uraknak, akik azt sohasem fogják megmunkálni, sohasem lesznek arra képesek, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert nem értenek a földhöz és egzisztenciális érdekük sem fűzi őket a földhöz, a földből csak mint haszonélvezők kerülhetnek ki, márpedig erre az országnak semmi szüksége nincsen, hiszen a föld nem árra való, hogy egyes egyének belőle mint haszonélvezők jussanak ki, hanem arra, hogy a magyar parasztság felemelkedését szolgálja. Arra kérem tehát a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a magyar parasztság, a magyar kisemberek kezébe juttassa ezeket a földeket, azoknak a kezébe, akik azt megmunkálják és azon életet teremtenek, tehát azoknak kezébe, akik azt verejtékesen megmunkálják, és lm kell, vérükkel is megvédelmezik, mert ezt kívánja és ezt diktálja a nemzetgazdaság érdeke és maga a honvédelem, is. (ügy van! Ügy van,' a >szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Haulik György képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a Vág folyó Komáromtól csak Gutáig hajózhatói Hajlandó-e a miniszter úr a Vág folyó hajózhatóvá tételének terveit, elkészíttetni és a Vág folyót Vágsellyéig hajózhatóvá tenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Haulik György: T. Ház! Igaz, hogy a reánk kényszerített háború minden tekintetben igénybeveszi az ország teherbíró képességét és áldozatkészségét, de mert a fejlődési folyamatot megállítani nem szabad és mivel azt látjuk, hogy minden állam törekszik arra, hogy minél több folyóját tegye hajózhatóvá és kapcsolja be a víziutak hálózatába, — ugyanis a vizén szállított áru fuvardíja mindig olcsóbb, mint a vasúton szállított áru fuvardíja — nekünk magyaroknak is mindent meg kell tennünk ezen a téren, hogy minél több folyónkat tegyük hajózhatóvá. Ilyen folyó a Vág folyó is, amelynek fontosságát már a csenek is felismerték és a csehek a Vág folyót Komáromtól Szeredig tervezték hajózhatóvá tenni. A csehek meg is kezdték a Vág folyó hajózhatóvá tételének munkálatait és a Vág folyót Komáromtól Gutáig hajózhatóvá tették,