Képviselőházi napló, 1939. XIV. kötet • 1942. június 16. - 1942. július 31.

Ülésnapok - 1939-271

Az országgyűlés képviselőházának az ujságkivonatokat. Most nagyon kíváncsiak vagyunk, t. Ház, hogy szabad lesz-e a Nemzet­őrnek, vagy más lapnak ezekből a cikkekből kivonatot közölni. Nagy az aggodalmam ebben a tekintetben, mert egyik képviselőtársam kapott Németországból egy levelet, amelyben az volt írva, hogy mellékelve van hozzá^ az egyik ilyen német ujság, a levél megérke­zett, a német újság azonban nem volt ott. (Elénk derültség.) Előre is kijelentem, semmi néven neve­zendő törvfsmyes alapja nem lesz annak, hogy ezeknek a német lapokban a pör ismertetésé­ről megjelent cikkeknek kivonatait mi itt a magyar lapokban, legalább is saját lapunk­ban, a Nemzetőrben, ne közölhessük. Ezért hívom fel a miniszterelnök úr figyelmét arra, hogy ne legyek kénytelen megint azt mondani, hogy a miniszterelnök úr intézkedése törvény­sértő, mert «ezt lennék kjémytelén mondani. Nem szűnünk meg ezeket az ügyeket idehozni, mert ezekből az ügyekből nem ránk származ­nak súlyos dolgok, hanem éppen arra a rend­szerre, amely rendszert jogtalanul akarnak cenzúra révén megvédeni, amely pedig leg­inkább éppen a helytelenül kezelt cenzúra révén megvédhetetlen. (Taps a baloldalon.) Elnök: Az interpellációt kiadjuk a minisz­terelnök úrnak. Következik Mester Miklós képviselő úr interpellációja a földmíveltásügyi és a közellátási miniszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa)­»Milyen intézkedéseket hajlandók tenni a föld­mívelésügyi és közellátásügyi miniszter urak a tejtermelés katasztrofális csökkenésének megakadályozására?« Elnök: Az interpelláló kppviselő urat illeti a szó. Mester Miklós: T. Ház! A közellátás szem­pontjából a zsírkérdés rendezése mellett egyik legfontosabb kérdésnek tartom a tejkérdés ren dezését. Ebben a kérdésben interpellációt jegy­zett /be rajtam kívül Tóth János képviselőtár­sam is. Egyáltalában nem beszéltünk össze eb­ben a dologban, mind a ketten gyakran érintke­zünk a néppel és az a körülmény, hogy egy­mástól függetlenül interpellációt jegyeztünk be ez ügyben, mutatja, hogy itt tényleg- na­gyon komoly kérdéssel állunk szemben. Panaszokat hallottunk a tejkérdéssel kap­csolatban a termelők részéről is, a fogyasztók részéről is és súlyos panaszokat hallunk évek óta szakemberek részéről, szaklapokban meg­jelent kritikáikban. Hogy a helyzetet köze­lebbről illusztráljam, több pestkörnyéki tejszö­vetkezettől, tejtermelőtől kértem be az adatokat, ezenkívül a Tejszövetkezeti Szemlét is átnéz­tem és innen szedtem össze adataimat. A há­rom évvel ezelőtti adatokat hasonlítom Össze a mai adatokkal. így például pestkörnyéken Makád község­ben a tejszövetkezetbe 1939 áprilisában beérke­zett 37.273 liter tej és ma 1942 áprilisában mind­össsze 17,131) liter tejet vesz fel a szövetkezet. Pestre feljött 30.399 liter tej három évvel ez­előtt, 1939 áprilisában, míg ma mindössze 16.135 liter jön fel. A helyi fogyasztás három évvel ez­előtt a község-ben 142 liter volt, — ennyit vittek el tudniillik a szövetkezetből az igénylők — míg ma 1.090 liter. \ De vannak még szomorúbb peldak is. A Majosházai Tejszövetkezetben, amely három év­vel ezelőtt 11.853 liter tejet vett át április ha­vában, a termelés ez évi április havában le­27lyülése 194-2 június 2h-&n, szerdán, 1&3 esett 4798 literre. Pestre három évvel ezelőtt 11.434 litert hoztak április havában, míg ma, ez év április havában Pestre mindössze 580 liter tej jött. A helyi fogyasztás három évvel ezelőtt 429 liter volt, ugyanebben a hónapban, míg most, 1942 április havában a helyi fogyasztás 218 liter volt. Itt van a Dömsödi Tejszövetkezet, szintén Pest környékén. Ez 32.730 liter tejet vett fel 1939 áprilisában. Most a beszolgáltatott tej^ mennyiség 17.322 liter és míg azelőtt Buda­pestre jött 27.316 liter, most három év mulya mindössze 7.673 liter jön fel. A helyi fogyasztás három évvel ezelőtt volt 4-916 liter, 1939 áprili­sában, most 9.649 liter. A Szigetcsépi Tejszövetkezet három évvel ezelőtt 24.443 liter tejet vett át, míg jelenleg az átvétel 7.250 liter; három évvel ezelőtt 23.466 li­ter tejet szállított Budapestre, jelenleg ugyan­abban a hónapban 4.183 litert szállít csupán. A helyi fogyasztás itt is nagyon megnöveké­diett: 977 liter volt három évvel ezelőtt, jelenles: 3.070 liter. Ráckevén egy magániparosnak, Rózsa Sán­dornak vau tej csarnoka, akinek 1939-ben 150—160 gazda szállított tejet. Jelenleg mind össze 75—80 gazda szállítja be a tejét. Ugyanez a helyzet a Lórévi Tejszövetkezetnél is, a Szi­getbecsei Tejszövetkezetnél is, de arról is tu­dunk, hogy tejszövetkezetek megszüntették a működésüket. Itt van például a Peregi Tej­szövetkezet. Ez 1939 április havában 24.650 liter tejet vett át és ma 1942-ben 3600 liter tejet vesz át a szövetkezet. Budapestre három évvel ez­előtt 21.894 litert szállított és jelenleg semmit sem szállít Budapestre'. Ugyanez a hely­zet a Tököli Tejszövetkezetnél. Itt 15.221 liter volt az átvétel. Csepelre szállított 11.606 litert és jelenleg ez a tejszövetkezet teljesen megszűnt. Ugyancsak megszűnt a Men­del Tejszövetkezet Ennek napi bevétele 1500 li­ter tej volt, ma 200 liter tej naponta és .ebből is 120 liter a helyi fogyasztásra megy. A Száz­halombattai Tejszövetkezet 400 liter tejet ho­zott naponta Pestre, ma semmit sem hoz. De nemcsak Pest környékén, hanem a távolabb eső területeken is, például a cseh megszállás alól felszabadult Bucsi Tejszövetkezet is kéri az illetékesektől, hogy a tej árát emeljék fel, mert a nagymultú tejszövetkezet különben meg fog szűnni. A Jászdósai Tejszövetkezet szintén nagyon híres tejszövetkezet volt. Ez is megszűnt. Itt előfordult az- a szomorú eset, hogy a falu szegényei elmentek a volt elnök­höz, aki egyúttal a községnek is bírája, és sírva kérték, hogy szerezzen tejet a számukra. Rövid időn belül, t. Ház, 30—40 éves községi tej­szövetkezetek szűnnek meg 1 , ha komoly intéz­kedés nem történik. Szülőfalumban, 1905-ben alapították a tejszövetkezetet, amely a román megszállás alatt is nagyon szépen működött. Jelenleg itt is az a helyzet, hogy ha nem tör­ténik intézkedés, napok kérdése csak, hogy a tejszövetkezetet becsukják. T. Ház! Ezekből az adatokból megállapít­ható, hogy rohamosan csökken a tejtermelés. A zsírhiány miatt az eddigi helyi fogyasztás rohamosan emelkedik ós így Budapestre sok­kal kevesebb tejet szállítanak, mint eddig. A tejszövetkezetek elsorvadnak és ugyanakkor kifejlődik a zugkereskedelem. Ez a zugkeres­kedelem viszont erkölcsileg, közgazdaságilag és közegészségügyileg egyaránt káros a ma­gyar társadalomra. Most az a kérdés, t. Ház, — röviden csak ezt akarom kifejteni — hogy mi lehet a megoldás? A tej árának a rendezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom