Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. - 1938. április 7.
Ülésnapok - 1935-279
ÔÔ Az országgyűlés képviselőházának 27 a járadékot vájjon a kirótt, vagy a »befizetett járulékok alapján állapítsák-e meg; ezt a kérdést már a törvény eldönti olyanképpen, hogy nem a befizetett járulék alapján, — amely mindig kevesebb lehet, mint a kirótt — hanem a kirótt járulék alapján fogják a járadékot megállapítani. Ezt jelenti ez a fontos és szociális jelentőségű pótlás, amelyet Takács képviselőtársam benyújtott és amely a törvényből szerintem sem hiányozhatik. Elnök: Kíván ínég valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Marschall Ferenc államtitkár urat illeti a szó. Marschall Ferenc íöldmívelesügyi államtitkár: T. Képviselőház! Az előadó úr által beterjesztett módosító indítványt magamévá teszem. Kérem, méltóztassék azt elfogadni. Ami azt a kérdést illeti, amelyet Takács Ferenc képviselőtársunk és legutóbb Propper képviselő úr is érintett, erre vonatkozólag legyen szabad felvilágosításul annyit megjegyeznem, hogy teljesen értem azt az intenciót, hogy a levont járulék befizetésének elmulasztásából a munkavállalóra semmiféle hátrány ne származzék. Méltóztatott utalni arra, hogy a társadalombiztosítás más ágazataiban ezt az elvet keresztülvitték. Vagyok bátor azonban utalni arra, hogy a társadalombiztosítás ipari részében nincs bevezetve az a bélyegrendszer, amit éppen itt be akarunk vezetni. (Propper Sándor: A munkaadó akkor is elmulaszthatja a befizetést, ha a bélyegrendszer fennáll. Akkor is elsikkaszthatja a járulékot.) Nézetem szerint a munkavállaló kínosan fog figyelni arra, hogy a bélyeg biztosítási könyvecskéjébe mindenkor beragasztassék. A munkásnak olyan érdekei fűződnek ehhez, hogy ha valamire ügyelni fog, akkor ügyelni fog arra, hogy a megfelelő bélyeg a megfelelő helyre beragasztassék. Miután pedig ezt az intézményt — úgy láttam — az általános vita során a Ház pártkülönbség nélkül örömmel üdvözölte és mert a szakasz biztosítja azoknak a szempontoknak érvényesülését, amelyekről itt az urak beszéltek, arra kérem, hogy ezt a szakaszt az előadó úr módosításával együtt méltóztassanak elfogadni. (TolnaiKnefély Ödön, a tolnai választókerület újonnan megválasztott képviselője a terembe lép. — Éljenzés a baloldalon-) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Az előadó úr ehhez a szakaszhoz módosító indítványt adott be, azonkívül Takács Ferenc képviselő úrnak és társainak is van ellenindítványa. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Ha nem, kérdezem, méltóztatik-e a 17. $-t az előadó úr módosításával elfogadni, szemben Takács Ferenc képviselő úr és társai indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a 17. §-t az előadó úr módosításával fogadta el. T. Ház! A mai napra megállapított napirendünk szerint 12 órakor térünk át az interpellációkra, ezért a vitát félbeszakítom s javasla; tot teszek arravonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: a mentelmi bizottság 529. és 556—582. számú jelentéseinek tárgyalását, továbbá a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat magukévá tenni 1 ? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. '. ülése 1938 március 9-en, szerdám* Következnek az interpellációk. Az első Propper Sándor képviselő úr in* terpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Szeder János jegyző (olvassa): »In : terpelláció a belügyminiszter úrhoz a sashalmi szükséglakástelepi felmondások, illetve kilakoltatások tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a lakásügyi miniszteri biztosság a 125.336/1937. V. B. sz. belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással, amely szerint a sashalmi állami lakótelepet fokozatosan ki kell üríteni és le kell bontani, tömegesen mond fel, rövid határidőre, az oda szükségből betelepített ínségeseknek? Ha a sashalmi ínséglakástelep fokozatos kiürítése és lebontása valóban tervbe van véve, hajlandó-e a miniszter úr ezzel legalább addig várni, amíg más helyen megfelelő menynyiségű szükséglakás áll rendelkezésre?Hajlandó a miniszter úr a már elrendelt felmondásokat, illetve kilakoltatásokat revízió alá venni és az arra rászorultakat lakásukban meghagyni mindaddig, amíg megfelelő kereső munkához jutnak és így lakásszükségleteikről gondoskodhatnak, illetve amíg őket a lakásügyi miniszteri biztosság másiiol el tudja helyezni.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Propper Sándor: T. Képviselőház: Abban a feszült légkörben, amelyben élünk és él az egész világ, szerény interpellációm bizony nem igen tarthat számot nagy érdeklődésre, egészen bizonyos az, hogy majd a sajtó is egy-két sorral fogja ezt a dolgot holnap elintézni és a Ház érdeklődését sem fogom vele felkelteni. Nincs benne semmi szenzáció, semmi.; robbanóanyag, de szegény emberekről van szó, szegény emberek apró sorstragédiáiról, éppen ezért az ember szinte nehezen nyúl hozzá, de mégis kénytelen vele foglalkozni, még ebben a feszült légkörben is. Talán nem is jól mondtam, hogy szegény emberek _ sorsáról van szó, mert a szegények szegényeinek dolgáról van itt szó, azokról, akik ezen az állami szükséglakástelepen húzódnak meg, azok után, hogy mindent elveszítettek, még kenyerüket is, akik számára az élet már nem tartogat semmit, akiknek semmi keresetük, semmi ellátásuk, semmijük nincsen. Ezeknek a szegény embereknek sorsa az, amivel itt foglalkozni kell. Reális téma ez, elismerem, annyira reális, hogy már szinte szürke és unalmas. En azonban mégis szükségesnek tartottam, hogy ezt a kérdést idehozzam. Miért? Mert ezeknek a szegény embereknek egész tömegei panaszkodnak arról, hogy az állami szükséglakástelepen, ott Sashalmon, megbolygatták és megbolygatják őket, felmondanák .nekilk. különböző jogcímeken. Egy végzésben azt olvastam, hogy a miniszteri biztosság a 125.336/1937. V. B. számú belügyminiszteri rendeletre hivatkozva adja ki a felmondásokat, mert ennek a, rendelkezésnek alapján a sashalmi állami lakótelepet fokozatosan ki kell üríteni és le kell bontani. Nem tudom, hogy ez a rendelet valóban napvilágot látott-e, hogy az állami lakótelepet ott Sashalmon valóban ki akarják-e üríteni és egészen le akarják-e bontani. Ha azonban ez megfelel a valóságnak, arra kell kérnem a bel-