Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-232

Az országgyűlés képviselőházának 'és't ház! Az interpelláló képviselő úrnak arra a kérésére, hogy döntsek, kijelenthetem, hogy máris döntöttem, még pedig ama megállapításom tekintetében, hogy .az ügyben nem szükséges semmit sem tennem. Nevezetesen, legnagyobb sajnálatomra, nem helyezkedhetem a képviselő úr álláspontjára, mivel nézetem szerint nem úgy állnak a dolgok, mint ahogyan ő látja. Egyáltalában, nines tudomásom arról, hogy Pestszentlőrinc polgári társadalmát s a községi háztartást az állami lakótelep miatt bárminő veszély fenyegetné, mert az állami lakótelep jóformán maga tartja fenn magát, elenyészően csekély terhet jelent a város közönségének, illetőleg a községi háztartásnak és ez is többszörösen megtérül a telep által fizetett községi pótadóból, továbbá a legnagyobb részt adót fizető telepi lakosság egyenes- és közvetett adóiból. Részletesen visszatérek most a képviselő úr által, gondolom, a múlt szerdán hozzám intézett interpellációnak adataira. A lakótelep állami költségen épült fel; saját vízművel, csatorna- és villanyhálózattal rendelkezik, szépen fásított, parkírozott terei és útjai vannak, minek folytán a kizárólag kőepületekben lévő úgynevezett komfortos lakásokat — 3—2—1 szoba, konyha, kamra stb., stb. — a r városi lakásokkal szemben, ahol vízvezeték és kanalizálás nincsen, tömegesen keresik, úgyhogy az 1700 lakásból üresen egy sem áll, sőt igen sok az előjegyzés a lakásokra. A telep kulturális szociális intézményekkelbőven el van látva; van kaszinója, szociális és kultúrháza, három napközi otthona, két munkaiskolája, népfürdője, népkonyhája, sportegyesülete, kertészete, saját szemétfuvarozouzeme, (Fábián Béla: Ez mind igaz!) tűzoltósága, amely intézményeket mind az állam létesítette és tartja is fenn. Nagyrészben a kincstár költségén római katolikus és protestáns templom épült a telepen. Mindez Pestszentlőrinc városát semmiféle teherrel nem sújtotta, sőt ellenkezőleg,, a várost fejlesztette. Tudomásom van arról, hogy az állami lakótelep községi pótadója 1937 május l-ig mindössze 68 pengő 87 fillért tett ki. (Fábián Bélaő Erről van szó!) Ennek oka az volt, hogy & telep lakóépületei ideiglenes házadómentességet élveztek amely részben most járt le. Már •a folyó évben községi adó címén körülbelül 8000 pengő terheli a telepet, amelyből 6000 pengőt a város javára már be is fizettek. Jövőre ez az összeg előreláthatólag. körülbelül 12.000 pengőre fog emelkedni. Tény az, hogy ezidőszerint a telepen csak egy 4 tantermes p iskola van, .amely a telepi iskolakötelesek létszámához képest tényleg kevés, azonban a város kérésére az állam készségesen felajánlott egy nagyobb épületet további tantermek létesítésére, sőt azt is elvállalta, hogy az ebben az épületben lakó 44 családot a saját költségén kihelyezi. A népiskolai oktatás ellátásáról törvényeink érteimébén a községek kötelesek gondoskodni. Az állami lakótelepek bevételei az állami költségvetés rendes bevételei között szerepelnek. Egyébiránt a körülbelül száz katasztrális hold kincstári területen 3 millió pengős költséggel épült állami lakótelep 100—120.000 pengő tiszta bérjövedelme csupán ennek a befektetett összegnek kamatjövedelme. Annak a számadatnak, : hogy a város kiadásaiból a lélekszám arányában az állami lakótelepre 250.000 pengő esik, az, adott körülülése 1937 június 16-án, szerdán. 515 menyek között csak akadémikus jellege van. Egyébként ezek a számadatok tévesek,, mert az állami lakótelep lélekszáma a város lakosságának körülbelül egynegyed részét teszik ki, tehát a városnak körülbelül 660.000 pengős évi kiadásából a lélekszám arányában a telepre mindössze 165.000 pengő esik. Az állami lakótelep azonban jóformán önmaga tartja el magát, amennyiben az adminisztrációs költségek vállalásán kívül az útjavításokat, a terek parkirozasat, a tűzrendészetet, a szemétfuvarozást és közüzemi szükségleteit maga látja el és körülbelül 100.000 pengőt fordít ínségakcióra munka és étkeztetés keretében saját szegényei ellátására, lakói pedig egyenes- és közvetett adóikkal a város bevételeit tetemesen emelik. A telep nagykiterjedésű területe, épületei és berendezései, stb. az államvagyon tekintélyes részét, körülbelül 6 millió pengőt tesznek ki. Az állam sem erről a vagyonról, sem pedig a telep bérjövedelméről nem mondhat le, annál kevésbbé, mert ez nem szükség-lakótelep. Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. r Fábián Béla: T. Ház! A miniszter ur adatai a legteljesebb mértékben megfelelnek a valóságnak. {Felkiáltások jdbbfelől: Na hat!) Éppen a miniszter úr válasza és az abban foglalt adatok alapján tisztelettel megállapítom azt, hogy felszólalásomnak minden szava azt célozza, bogy ez a kérdés valamiképpen elintézhető legyen. . Méltóztassék megengedni, hogy a miniszter úr válaszából legelsősorban kiemeljen azt, hogy igaz az, amit én mondottam, hogy tudniillik 68 pengő 87 fillér a 9000 lakosú állami lakótelepnek a községi terhekhez való hozzájárulása községi pótadóban. (Felkiáltások a jobboldalon: Volt! Volt!) Ez a legjobb esetben a miniszter úr szerint a jövőben 12.000 pengő lesz. Ez azt jelenti, hogy 667.000 pengőből a község lakosainak egynegyed részét kitevő komplexus 12.000 pengő terhet fog viselni. Én semmit a világon el nem hallgatok. A miniszter úr azt mondja, hogy a tűzrendészetet, a vívezeték berendezését, az utcajavítást Pestszentlőrinc községnek ebben a részében maga a lakótelep végzi. A község 667.000.pengős adminisztrációs költségében azoknak a kérdéseknek az elintézésére, amelyekről a miniszter úr itt beszélt, nincsen egy fillér ^sem. Pestszentlőrinc község adminisztrációja évenkint 667.000 pengőbe kerül. Tudom, hogy Pestszentlőrincnek 36.000 lakosa van, az állami lakótelep lakói tehát a miniszter úr szerint is és szerintem is annak egynegyedét és nem egyharmadát teszik., Nem lehet, hogy a község többi lakói fedezzék a község kiadásainak azt a részét is, amely tulajdonképpen az állami lakótelep lakóit illetné. A miniszter úr nem. hajlandó átengedni az áUami lakótelepet., En vagylagos kérelmet terjesztettem elő: vagy méltóztassék résztvenni a terhek viselésében, vagy méltóztassék átengedni a jövedelmieket, mert elvinni a jövedelmeket kamatban, a közterheket pedig ott hagyni, ezt nem tartom helyesnek. Természetesen az fog történni, amit a miniszter úr akar, az eredmény azonban az lesz, -hogy Budapest környékének leggyönyörűségesebb városa, Pestszentlőrinc, amely a Gellért72*