Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-232

bÍ8 Az országgyűlés képviselőházának CÈ2. ülése 1937 június 16-án, szerämi, drágább a könyv és az újság- és a kiadóvállalat magasabb áron kénytelen a könyvet és az újságot forgalomba hozni, akkor kevesebb lesz az olvasó is. Ez az egyik lehetőség, amely végeredményben a közvélemény tájékozatlanságára és a fogyasztóközönség nagyobb megterhelésére fog vezetni, a másik lehetőség pedig az, hogy a vállalatok kénytelenek lesznek nívótlanabb könyveket és újságokat , kiadni azért, inert képtelenek lépést tartani az árak emelkedésével és azt a rettenetes tételt, melyet a papír drágasága folytán kénytelenek az egyik oldalon kiadni, a másik oldalon a nívó terhére lesznek kénytelenek majd megtakarítani. Ezt pedig végeredményben mindenkor a közszellem és a kultúra szenvedi meg. ^Kérdem, honnan ered ez a papírdrágaság? Egész Közép-Európában, a nemzetközi tőke drágításából ered. Nem kell hangsúlyoznom, hogy én a magántulajdon alapján állok, hogy mindenféle kollektivista szellemmel szemben állok, (Rajniss Ferenc: Öriási!) de ugyanakkor meg kell állapítanom azt, hogy a nemzetközi tőkének azokat a túlkapásait, amelyek a fogyasztóközönségnek és ezen keresztül az egyes országoknak a kiuzsorázására és kizsákmányolására vezetnek, mindenkor megrendszabályozandónak tartom. r T. Ház! Ebben a tárgyban, tehát a papír drágaságának és drágulásának tárgyában Dulin Jenő képviselőtársam néhány héttel ezelőtt interpellációt mondott el, amire azt a megnyugtató választ kapta, — szemben ezzel az üres bársonyszéksorral, amely az én interpellációmat kíséri — hogy nagyon rövid időn belül javulni fog a helyzet és a kormány feltétlenül intézkedni fog. Ezzel szemben az történt, amióta Dulin Jenő képviselőtársam interpellációját elmondotta, hogy a rotációs papír, az újságpapír hihetetlen mértékben tovább drágult, ez a drágulási folyamat még állandóan fokozódik, még állandóan emelkedő tendenciát mutat és nem is tudhatjuk, mikor éri majd el a legmagasabb pontot. Ennek a drágulásnak nemzetközi alapja az úgynevezett középeurópai rotációs kartel» melyet röviden Interrot-nak hívnak s amely kartel igazolja azt, hogy ebben a kérdésben nem a politikum és nem a világnézeti szempontok az irányadók, hanem tisztán és kizárólag a tőke kapzsisága és a tőkének a fogyasztóközönséggel szemben való állandó, erős alapokon nyugvó kihasználási vágya és lehetősége. Ebben a kartelben ugyanis egyaránt helyet foglalnak a korporációs Ausztriának, a horogkeresztes Németországnak és a parlamentarizmus alapján álló Csehországnak a rotációspapírgyárai. (Rajniss Ferenc: Végre megvan az egység!) Ez igazolja azt, hogy a nagytőkének nincs faja, nincs felekezete, nincs pártállása és világnézete, hanem annak célkitűzése egyedül és kizárólag a business szóval határozható meg. (Ügy van! Ügy van!) Ez az Interrot nevű kartel szabja meg az árakat egész Közép-Európában, osztja fel az egyes gyárak között a kontingenst és ennek alapján kell minden egyes országban jaz ujságés könyvkiadóknak a papírt a kartel által megszabott áron beszerezni. Ezzel a kartellel szemben a háború alatt úgy védekezett Magyarország, hogy Svédországból hozott be havonta egy nagy kvantumot, ha jól emlékszem, 200 vagon rotációs papirost és ezáltal az akkor is állandóan készülő árdrágítással szemben megszerezte a kellő védelmet a magyar papírszükséglet számára. A háború után olymódon óhajtott védekezni a magyar papírfogyasztó társadalom, hogy egy magyar rotációs papírgyár alapításához járult hozzá s így vélte elérni az olcsóbb papírárakat. (Rajniss Ferenc: Ki az igazgatója?) Ennek a papírgyárnak, amely akkor megalakult, a magyar rotációs papírgyárnak, a Neményi Testvérek Papírgyár Készvénytársaságnak Csepelen, nézetem szerint az lett volna a hivatása, hogy árszabályozó legyen, az lett volna a hivatása, hogy olcsóbb áron adja a papírost azért, mert sem vámmal, 'sem fuvarral, sem különböző terhekkel nem sújtatott úgy, mint ahogy sújtattak a külföldi papírok. Ezzel szemben az történt, — nem tudom, a gyár iniciativájára-e és nem, felsőbb" nyomásra-e és kényszerből-e — hogy ez a gyár is, az egyetlen magyar rotációspapírgyár belépett vagy be kellett, hogy lépjen az lnterrot-ba, az általam előbb vázolt kartelbe s ez a kartel az egész magyar papírfogyasztásnak csak negyedrészét engedélyezte a kontingensként enneka magyar gyárnak, holott: ez a magyar papírgyár — aki ismeri annak a. berendezését, tudja — képes volna egyedül is az egész magyar rotációd papír szűk seglet fedezésére, előállításába és kiszolgálására. T. Ház! A nemzetközi kartel diktálja továbbra is a rotációspapír-árakat mindenütt, de Magyarországon még az általános világviszonylatban való dráguláson felül is különleges magasabb drágulás észlelhető, mert nemzetközi relációban januártól júniusig^ 25%-kal drágult a rotációspapír, Magyarországon viszont 70% -os az emelkedés ugyanebben az időszakban. Ezeket a számokat, ha meg méltóztatik engedni, a továbbiak során majd pontosan fogom a t. Házzal ismertetni. Ez a drágulás, ha nem is ilyen mértékű, de 25%-os mértékű volt Csehszlovákiában is, ahol éppen ezen a héten Hodzsa Milán miniszterelnök, volt magyar képviselő r és magyar újságíró, olyanodon segített a papírdráguláson, hogy felszólította a csehszlovák gyárakat, szállítsák le az árakat és amikor erre nem voltak hajlandók, — holott ott az egyik nagy gyár, a Spiro, egyedül 1200 vágón rotációspapír készítésére képes' — most a napokban egy rendelettel szabaddá tette a rotációspapir behozatalát, eltörölte a vámokat, s ezáltal a karteten kívüli álló országok rotációspapír-gyártmányainak behozatalával igyekszik letörni ennek a kartelnek nemzetközi alapon való állandó drágítását. Nálunk is csak ez volna a megoldás egyik módja. Ez az egyik módja, 'ha szabaddá^teszik a rotációspapír behozatalát, s így a vám eltörlésével ismét lehetővé válnék a Svédországból vagy más országokból való rotációspapírbehozatal. A másik és még helyesebb módja ennek azonban az lenne, ha arra kényszeríttetnék a magyar rotárióspapírgyár, hogy lépjen ki az Interrot-ból, lépjen ki abból a nemzetközi kartelből, amely a magyar papírfogyasztás csak negyedrészének előállítását engedélyezi részére, hanem az egész magyar papírfogyasztást ez a gyár kellő arakon elégíthesse ki. T. Képviselőház! Legyen szabad nehany szót szólnom arról, milyen ez az árdrágítás számokkal kifejezve, amely a magyar rotációs }