Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-61

162 Az országgyűlés képviselőházának 6 ben beszéltem és azt szükségesnek tartottam. Az igen t. képviselő úrnak nagyon jól kell tudnia, hogy a szolgálati pragmatika megalkotása egy kormányzat részéről akkor, amikor itt autonómiákkal, állami tisztviselői karral és a legkülönbözőbb formákban beállított tisztviselőkkel kell foglalkozni, micsoda rettenetes nehézségbe ütközik, hogy azt mennyire nehéz csak úgy körülbelül is közös nevezőre hozni, (Eckhardt Tibor: Csak jóakarat kell!) főleg pedig tudnia kell azt, hogy annak előkészítése pénzügyi vonatkozásban is óriási munkát igényel. (Ellenmondások balfelől.) Engedje meg az igen t. képviselő úr. hogy csodálkozásomat fejezzem ki a felett, hogy a szolgálati pragmatikával kapcsolatos kívánsága megint egyszer egy konkrét üggyel kapcsolatban merült fel, mint ahogy ez az újabb időben... (Zaj. — (Eckhardt Tibor: Ez a bizonyítékok kérdése!) A szolgálati pragmatikára vonatkozó előkészületeket megindítottam, ezen a kérdésen dolgoznak és azt nem 'elhamarkodva, hanem kellőleg átgondolva és megalapozva fogjuk a képviselőház elé hozni, de a szolgálati pragmatika nem' jelenti azt, hogy egy alkalmatlannak ítélt tisztviselőt ne lehessen helyéről elmozdítani. (Zaj. — Taps jobb felől. — Rupert Rezső: Bizonyítékok és komoly tények kellenek! — Zaj jobb felől. — Rupert Rezső : Hol van a garancia arra, hogy valakitől a kenyeret nem veszik el ok nélküli Ez a leghelytelenebb önkény! — Némethy Vilmos: Törvényes ismérvek kellenek! — Zaj. Elnök csenget.) Igen t. Képviselőház! Ha a közbekiáltások alapján nyer ez a kérdés elintézést, akkor egy vasúti altiszttől kezdve mindenkinek nyugdíjazási ügyével a t. Képviselőház fog foglalkozni. (Rupert Rezső: Ha igazságtalan!) Igen t. képviselő úr, én nem pártpolitika alapján döntöttem, — igazságérzetem felől nyugodt vagyok. (Zaj a baloldalon.) Azt is koncedálom, hogy mint ember tévedhetek, de állítom, hogy legjobb meggyőződésem szerint hoztam meg az ítéletet, amelyet megokoltnak tartok és amelyet fenntartok. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon. Egy hang balfelől: Komoly bizonyítékot kérünk!) , Elnök: Farkasfalvi Farkas Géza képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. (Eckhardt Tibor: Kifogástalan úr és tisztviselő!) Farkasfalvi Farkas Géza: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy ez a válasz hangzott el és nem is tudom, hogy menjek-e tovább azoknak az indokoknak felsorolásában, amelyek a hármas bizottságot arra indították, hogy ezt a határozatot hozta. (Felkiáltások jobbfelől: Nej — Derültség.) Itt van szó szerint, de talán akkor nem érdemes ezeket az okokat tovább ismertetnem, pedig nagyon jellemző dolgok vannak az iratokban. Az egyik pont szó szerint azt mondja, hogy nem köszönt, nem vette észre a főispánt, tehát nem köszönt neki. Bocsánatot kérek, ha nem vette észre, nem is köszönhetett. (Egy hang a baloldalon: Nem vette fel a Nepjelvényt!) Az utca tumultusában nem vette észire, mert rövidlátó és ki is jelentette, hogy eszében sem volt nem köszönni. (Rupert Rezső: Senki sem köteles az utcán köszönni! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Rupert Rezső: Nem vagyunk szolgák! A szabad polgárnak lehet önérzete is és büszkesége! Az utcán nem tartozunk köszönni! — Zaj.) Méltóztassék megengedni, hogy egy pár szót én is szólhassak. Szerepelnek ilyen operettbe való okok is, hogy nem vezette a vármegye tisztikarát az alispán úr névnapja alkalmából 1, ülése, 1935 november 20-án, szerdán. tisztelegni. Odament két tisztviselő és jelentette neki, hogy névnap van. ö azt felelte rá, menjen mindenki maga, mert hiszen nem minden évben szoktak testületileg gratulálni az alispánnak. De talán egy érdemes tisztviselőt mégsem lehet ilyen okokból elmozdítani, hogy nem tud díszes felvonulásokat szervezni az alispán úr üdvözlésére. (Rupert Rezső: Nem tud szervilis lenni!) Még egy okra ki kell térnem. (Rupert Rezső: Miért nem térdepeltették ki? — Zaj a jobboldalon.) Ügy látom, nem méltóztatnak I meghallgatni. így igazán nem tudok beszélni. (Egy hang a jobboldalon: Ki az interpelláló, Rupert, vagy Farkas Géza?) Ott is szólnak közbe. Az egyik vádpont pl. azt mondja, hogy (olvassa): »vitéz Hubay Gyulát főszolgabírói törekvésében azért nem támogatta a vármegye főjegyzője, mert vitéz Hubay Gyula a főispán támogatását élvezte.« (Zaj.) T. Ház! Itt nagy tévedés van, amit hajlandó volt a főjegyző úr tanúval is igazolni a vármegye egyik vezető tisztviselője által, de ezt a tanuját sem hallgatták ki. Ez. a tévedés a ikövetkező: Ügy állították be, mintha ő a mezőkövesdi választásnál nem támogatta volna a főispán úr jelöltjét. Már pedig ez tévedés, mert az ózdi választásnál nem támogatta, akkor pedig a főispán úr nem is volt főispán, a mezőkövesdi választásnál pedig más volt a főispán ár jelöltje. (Zaj.) De eltekiintve mindettől, a törvény talán a tisztviselőnek nem azért adott szavazati jogot, hogy azt szolg-ailag gyakorolja, hanem azért, hogy az a tisztviselő a legjobb lelkiismerete, a legjobb meggyőződése szerint szavazzon. (Úgy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Es ha alkotmányos időket élnénk és nem kellene annak a tisztviselőnek féltenie a kenyerét minden pillanatban, akkor azt mondanám, hogy nem azt a tisztviselőt kell végelbánás alá vonni, aki a meggyőződését követi, hanem azt, aki szolgalelkűen eladja, magát. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon és a középen.) Itt van egy másik vádpont. Nem beszélek másról, csak arról, ami az aktákban van. Ez a vádpont az, hogy nem igyekezett azt a rossz atmoszférát, amely a főispán közt és ő közte volt, eliminálni. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Hát t. Ház, ő mindig hajlandó volt erre és erre is felajánlotta a tanúkihallgatást — előkelő vármegyei tisztviselőket jelölt meg szintén tanukul, akiket azonban nem hallgattak ki arra vonatkozólag, hogy ő igenis állandóan kész volt erre. Ez év tavaszán egy vezető tisztviselő útján többször is tudomására hozta a főispán úrnak azt, hogy azt a rossz hangulatot, amely esetleg köztük van, hajlandó egy megfelelő nyilatkozattal reparálni, de ezt visszautasították. (Zaj ) Én okmányok alapján beszélek, t. képviselőtársaim. (Eckhardt Tibor: Szörnyű levegő!) T. Ház! Nem akarom tovább sorbavenni ezeket az adatokat, mert erre nincs időm, bár sorba vehetnem őket, de nézetem szerint nem lehettek az ötösbizottság előtt más szempontok, mint ezek. Ez a fellebbviteli, úgynevezett ötösbizottság, tehát azoknak a vádpontoknak az alapján ítélhetett, amelyek a, hármasbizottságnál szerepeltek, ennél pedig csak ezek az adatok szerepeltek. Ennélfogva az ötösbizottság más vádpontok alapján nem ítélhetett. Még egyre akarom a t. miniszter úr figyelmét felhívni, ami egyenesen ok ennek az egész eljárásnak a megsemmisítésére; ez pedig az, hogy a, főjegyző úr az eljárás kezdete előtt kérte a főispán úrral szemben aa elfogultsági kifogás konstatálását azon az alapon,