Képviselőházi napló, 1931. XIX. kötet • 1933. december 11. - 1934. február 20.
Ülésnapok - 1931-239
428 Az országgyűlés képviselőházának i ügyi jegyzőre mutatva, a következő kijelentést tette: »Ez egy adóügyi jegyző, ez a közigazgatás 1932-ben, szégyen gyalázat, szolgalelkű, ronda cseléd-banda.« Ezen kijelentéseket a kinyitott ajtajú szomszéd helyiségben jelen volt Ternyei István tanító, Némethi László középiskolai tanuló és Batári Sándor községi kisegítő díjnok hallották. Majd amidőn gyanúsított az irodahelyiségből négy társával együtt eltávozott — a községháza előtt várakozó gépkocsiba szálláskor az utcán, valamint a szomj szédos házakban nagy csoportokban tartózkodó emberek fülehallatára kiabálva mondotta a körjegyzői iroda felé mutatva, a következőket: »Maguk cselédek, az ilyen eljárást két-három pofonnal lehet elintézni. Mégis csak disznóság, amit ezek csinálnak, nemhogy adóelengedésről beszélnének, hanem adóbehajtással fenyegetik a népet, akik cselédek, maradjanak cselédek és ne parancsoljanak.« Gyanúsítottnak a községházán tett kijelentései — megkeresés szerint — a BV. 2. Vába ütköző s a 4. §. második bekezdésének 1. és 2. tétele szerint minősülő durva becsületsértés vétségének a megállapítására alkalmas, míg a községháza előtt, a választási mozgalmaktól forgalmas utcán, nagy tömeg jelenlétében tett utóbbi kijelentései, — amelyeket Ballá Menyhért, Bartha István, Dunyák József, Papik József, Ternyei István, N. Lippai József, B. Kocsis Ferencné, Tenkei József, Tutkovics Juliánná fényeslitkei tanúk hallották — tekintve azt, hogy kijelentései felette alkalmasak arra, hogy a közadók beszedésével és behajtásával foglalkozó közigazgatási tisztviselők osztálya ellen a társadalom adófizetőkből álló többi osztályaiban ellenséges érzületet keltsen s őket gyűlöletre izgassa — a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző s az 1922:XVII. te. 6. § 1. bekezdése értelmében alkalmazandó 1912:LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő és büntetendő izgatás 'bűntettének a megállapítására alkalmas. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés az izgatás bűntette és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a vonatkozó cselekmény az izgatás bűntettének ismérveit nem látszik kimeríteni, a bizottság a megkerej sés ezen részében a zaklatás esetét fennforogni látja és javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Andaházi-Kasnya Béla orszáereryűlési képviselő mentelmi jogát ezen cselekmény tekintetében ne függessze fel, ellenben a megkeresésnek a rágalmazás vétsége tekintetében az összefüggés nem kétséges és úgy ezen részben zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy nevezett képviselő mentelmi jogát a rágalmazás vétsége miatt indult ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, kérdem: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és így Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát az izigatás bűntette miatti ügyben nem függeszti fel, ellenben a rágalmazás vétsége miatt indult ügyben felfüggeszti. Sorrend szerint következik a mentelmi bizottság 572. sz. jelentése Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4255/1933. f. ü. szám alatt Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogá9. ülése 193U január 26-án, pénteken. nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XIV. 3416/1933. szán ú megkeresése szerint a nevezett által Budapesten, 1932. évi június hó 7. napján lefolytatett párviadal miatt, a mentelmi jognak a Btk. 296- §-a alá eső cselekmény miatt történt felfüggesztése után folyamatba tett eljárás sori JI a Btk. 298. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő vétségnek tényálladék elemei látszottak fennforogni s a budapesti kir. ügyészség emiatt vádiratot is adott, szüksége merült fel ezen újonnan emelt vad tekintetében a mentelmi jog felfüggesztése kérdésében újabb határozathozatalnak. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között ném kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Andaházi-Kasnya Béla crszággyülési képviselő mentelmi jogát ebben íz ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíiván, kérdem: méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát eliogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a hatáiözatot, hogy a Képviselőház ebből az ügyből kifolyólag Andaházi-Kasnya Béla képviselő ír mentelmi jogát felfüggeszti. Sorrend szerint^ következik a mentelmi bizottság 610. számú jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Lingauer Albin országvű'ési k^nviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyészség 2654/1931. f.ü. szám alatt Lingauer Albin országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szombathelyi kir. törvényszék V. 2175/1931/5. számú megkeresése szerint nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen dr. Mohácsy Lajos evangélikus lelkész, marcalgergelyi-i lakos feljelentést tett, mert a »Vasvármegye« című időszaki lap 1931. évi június hó 26. napján megjelent számában közölt »Dr. Mohácsy Lajos sajtópere« feliratú cikk a nevezett által Lingauer Albin országgyűlési képviselő r ellen indított ügyben megtartott főtárgyalásról nem hív szellemben közölt adatokat és a főmagánvádló feljelentése szerint »egyoldalúan csupán az egymagukban éppen az igazsággal ellenkező tényállásra következtetést engedő, tobábbá bírói ítéletekkel meghaladottan már régen megdőlt rágalmak felsorakoztatásával és annak elhallgatásával, hogy a rágalmakkal szemben már bírói elégtételben részesült, őt becsületében súlyosan megtámadta« és így ez a közlemény az 1914. XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző, a 3. és 4. § szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségének az ismérveit látszik feltüntetni. A közlemény névtelenül jelent meg, a nyomozás adatai szerint azonban annak szer^ zője Lingauer Albin országgyűlési képviselő, így a sajtójogi felelősség a nevezett országgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja ezért a bizottság a t. Képviselőháznak, rí hogy Lingauer Albin országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel _....
