Képviselőházi napló, 1931. XI. kötet • 1932. augusztus 12. - 1931. november 29.

Ülésnapok - 1931-124

238 Az országgyűlés képviselőházának L 30—39. pontjainál én a vitát be nem rekesztettem; másodszor az elnöknek joga van egy órára bármikor felfüggeszteni az ülést; harmadszor az ülést azért függesztettem fel, mert láttam, hogy az egész Képviselőház egyeteme a hadirokkant -és hadiárva-kérdésben, amely szívünkhöz és intenciónkhoz közel áll, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon) egyhangú határozatot óhajt létrehozni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) En azt óhajtottam, hogy a Képviselőház ebben a fontos és mindnyájunk szívéhez közelálló kérdésben egyhangú határozatot hozzon létre. Hogy ez 12 óráig meg nem történhetett, az kizárólag annak volt tulajdonítható, hogy a pénzügyminiszter úrnak a rendelkezésre álló törvényjavaslatot még át kellett tanulmányozni. Ez az ülés és ez a tanácskozás az indítványtevő szociáldemokrata képviselő urak belevonásával és beleegyezésével történt ekképpen. Holnap a vitát ez ügyben folytatjuk, s mindenkinek módja és joga van még ez ügyhöz hozzászólni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Áttérünk az interpellációkra. Sorrend szerint következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Takács Géza jegyző (Olvassa); «Interpelláció a kormányhoz, az aradi vértanuk földi maradványainak megmentése érdekében. Kérem a kormány szíves felvilágosítását, hogy minő intézkedések történtek az aradi vértanuk földi maradványainak megmentése érdekében?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Tekintettel arra a mélységes kegyeletre, amellyel az aradi vértanúk iránt mindnyájan viseltetünk — azt hiszem — ezt az interpellációt részletesebben megindokolni és a tényállást ismertetni egyáltalán nem szükséges. Röviden csak annyit említek meg — hiszen én is a sajtóhíradásokból vagyok értesülve — hogy Aradon most az ásatások során több vértanúnak, az aradi tizenhárom több tagjának a csontjait megtalálták, és úgy a, megszállt részeken, mint az országban is társadalmi akció indult meg, hogy ezeket a hamvakat szállítsák ide, ebbe az országba, sőt ebben az irányban már tettek is lépéseket a román hatóságoknál. Ez már régebben megjelent a sajtóban, és én megvagyok győződve róla, hogy kormányunk is megtette a kellő intézkedéseket. Idevonatkozólag kérek felvilágosítást. (Helyeslés ) Elnök: A külügyminiszter úr kíván szólani. Puky Endre külügyminiszter: Mélyen t. Ház! A miniszterelnök úrral és az egész kormánnyál egyetértésben legyen szabad választ adnom az elhangzott interpellációkra. (Halljuk! Halljuk!) Természetesen nem kerülte ki a kormány figyelmét az a hírlapi közlés, amelyre Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációjában céloz, és nagyon természetesen mindjárt lépéseket is tett a kérdés rendezése érdekében. Hogy minden magyar embernek, éppen úgy, mint neki és mindnyájunknak, akik itt vagyunk, mennyire szívéhez van nőve az a megszentelt emlék (Ügy van Ügy van!), amely az aradi tizenhárom vértanúnak dicsőséges mártírhalálához fűződik, és hogy mennyire veszi körül kegyeletünk azokat a csontokat is. , ülése 1932 november 9-én, szerdán. amelyek eszmét jelentenek a mi számunkra, ezt — azt hiszem — bővebben kifejtenem ebben a házban felesleges. (Ügy van! Ügy van!) így csupán annak kijelentésére vagyok bátor szorítkozni, hogy a hírlapi közlések megjelenése után igenis megindítottuk a tárgyalásokat és örömmel jelenthetem a t. Háznak, hogy minden jogom megvan bízni abban, hogy ezek a tárgyalások kívánságainknak megfelelően a nemzeti kegyeletet és a nemzeti érzést mindenben kielégítő módon fognak befejeződni. (Élénk helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni! (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál: T. Képviselőház! A választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a külügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a külügyminiszter úr válaszát tudomásul vette. Következik Eber Antal képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Takách Géza jegyző (Olvassa): «Hajlandó-e a kereskedelmi miniszter úr a megejtett bizottsági vizsgálatok alapján az Országos Egészségügyi Anyagraktár- Rico Kötszerművek R.-T.-nak és a M. Kir. Állami Dohányjövedék dobozgyári üzemének beszüntetése és felszámoltatása iránt sürgősen intézkedni?» Elnök: Az interpelláló képviselőurat illeti a szó. Eber Antal: T. Képviselőház! Nincs szándékomban most ebből az alkalomból az állami üzemek egész területét vizsgálat és kritika tárgyává tenni, mert belátom, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr, aki a törvény szerint ezen beszüntetések iránt javaslatot tartozik tenni a Háznak, még nem lehetett abban a helyzetben rövid működési időtartama folytán, hogy mindezeknek az üzemeknek a kérdésével, amelyek közül előljár az Állami Vasgyár és Gépgyár kérdése, de amelyet követ egy csomó olyan állami üzem, amelyeknek megszüntetését az ipar és a kereskedelem jogosan kéri, foglalkozzék, azért interpellációin tárgyává csak két olyan üzemet kívántam és kívánok tenni, amelyek tekintetében a megejtett vizsgálatok és bizottsági tárgyalások alapján csak egyféle elintézés és elhatározás lehetséges, t. i. azoknak mielőbbi megszüntetése, (ügy van! ügy van! dali elől.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Bátor vagyok utalni arra, hogy már 1931. szeptember 1-én tárgyalta a 6-os bizottság a Rico részvénytársaság ügyét, és a 6-os bizottság előtt maga az akkori népjóléti miniszter úr, Ernszt Sándor képviselőtársunk tett javaslatot az iránt, hogy a Rico részvénytársaság sürgősen megszüntettessék. Nem is beszélek arról, hogy azóta egy esztendő elmúlt, azonban az igen t. miniszterelnök úr legújabban beterjesztette az állami számszék ^ elnökének jelentését, amely azoknak a hatósági üzemeknek a kérdésével foglalkozik, amelyek részványtársulati alapon működnek, köztük megemlítve a Rico tizemét is. Erre vonatkozólag az állami számvevőszék elnöke a következő kijelentést teszi jelentésében (olvassa): ,,Ha pedig valamely részvénytársaság, vagy szövetke-