Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-18

52 Az országgyűlés képviselőházának lé A 6-os bizottság- tehát nézetem szerint igen helyesen már a vizsgálat első percétől kezdve azt tűzte ki maga elé célul, hogy momentán megtakarításokra törekedjék, mert hiszen ezzel elérhette azt, hogyha azonnal kimutatja a megtakarítási lehetőségeket, akkor gátat fog vetni, hogy a költségvetés keretében egy-egy minisztérium a részére megállapított kiadásokat teljes mértékben felhasználja és ha ez a letiltás a 6-os bizottság javaslata értelmében nem történt volna meg, úgy természetes, hogy a^ költségvetési törvény alapján minden minisztérium a részére megállapított költségvetési kereten belül folyósította volna az előirányzott kiadásokat. Most fogja teljesíteni a 6-os bizotság azt a feladatát, amely az egész adminisztráció át vizsgálására, a szervezet átalakítására terjed ki és amely vizsgálat eredményeképpen talán egyes intézmények megszüntetését vagy . bizonyos időre való szüneteltetését fogja javaslatba hozni. A 6-os bizottság eddigi eljárásáról minden alkalommal jegyzőkönyvet vett fel, amelyet ezen jelentéshez hozzácsatolt és amely feltünteti minisztériumokként mindazokat az összegeket, amelyeket egy-egy költségvetési rovatnál javaslatba hozott. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy Wekerle pénzügyminiszter úrnak (Friedrich István: Nagyon jó pénzügyminiszter volt! A nagy optimista!) a 33-as bizottságban tett bejelentésével széniben, (Propper Sándor: Szóval hamisat jelentett!) amikor azt mondotta, hogy az eddigi megtakarításokon felül a dologi kiadásoknál még körülbelül nyolcmillió pengő megtakarítást remél elérni, a 6-os bizottság vizsgálatainak eredményeképpen 23,134.057 pengő megtakarítási lehetőséget talált olyannak, amellyel az állami költségvetést azonnal csökkenteni lehet. (Buchinger Manó: Nagyon megerőltették magukat!) A kellő tárgyilagosság kedvéért kötelességszerűen megemlíteni, mint a 6-os bizottságegyik tagja, hogy ezen említett megtakarításokon felül a 6-os bizottság még sokkal nagyobb összegű megtakarításokat hozhatott volna javaslatba akkor, ha ezt a vizsgálatot a költségvetési év megkezdése előtt foganatosíthatta volna. De sajnos, a vizsgálat foganatosításának időpontjában a költségvetési kereteken

1 belül, az egyes rovatokról már tekintélyes^ öszszegek kifizettettek. Voltak olyan beruházási tételek, amelyeket egyébként a beruházások megkezdése előtt a 6-os bizottság teljes egészükben beszüntethetett volna, de miután már a beruházások ki voltak adva a vállalkozóknak, ennek következtében sokkal nagyobb károsodás érte volna az országot, hia a már kiadott beruházásokat önkényesen megszüntette volna. De különösen ügyelt a 6-os bizottság vizsgálatainál arra, hogy az általa javaslatba hozott megtakarítások tényleg be is tarthatók legyenek, tehát itt is reálisan járt el. (Propper Sándor: És hogy ellentétben ne legyen a miniszterekkel; tessék ezt is hozzátenni.) Ennek az állásfoglalásnak volt következménye, hogy egy-egy tételnél jóformán semmi, másoknál pedig kisebb összegek törlését hozta javaslatba, mert egyes tételeknél már olyan szűken voltak megállapítva a kiadási összegek, hogy az adminisztráció legmesszebbmenő takarékossága mellett is előre láthatta azt, hogy esetleg azoknál a tételeknél túlkiadások lesznek. Ezért tehát a 6-os bizottság, mint említettem, a legszigorúbb realitás elvét követte és csak azt hozhatta megtakarításként javaslatba, ami feltétlenül betartható. . ülése 1931 november 10-én, kedden. A 6-os bizottság jelentéséhez azonban néhány javaslatot is csatolt, amelyeket figyelmébe ajánl a kormányzatnak abból a célból, hogy ezen javaslatainak betartása esetében a következő költségvetési évben nagyobb megtakarítások lesznek elérhetők. * T. Képviselőház! Ezekben voltam bátorj nagy vonásokban ismertetni az előttünk fekvr" jelentést és miután nekem szilárd meggyőz

1

' désem az, hogy a mai rettenetes világgazda sági helyzetben az elénk tornyosuló rettenetes akadályokkal szemben csak úgy tudunk megfelelőképpen védekezni, hogy ebből a tisztán gazdasági kérdésből a politikát teljes mértékiben kikapcsoljuk... (Elénk ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — Magyar Pál: Politikai kérdés ez!) Az én meggyőződésem szerint kizárólag gazdasági kérdés, amelyből a politikát teljes mértékben kikapcsolandónak tartom, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Magyar Pál: Nincs olyan gazdaság, amelyben nincsen politika!) ennek következtében tisztelettel kérem, hogy a benyújtott kisebbségi véleményt elutasítva, méltóztassék ezt a jelentést tudomásul venni és tudomásul vétel végett a Felsőháznak átküldeni, (Éljenzés és taps jobb felől. —• Propper Sándor: Nagyon lanyha! — Ka bók Lajos: Gyenge taps!) Elnök: Fábián képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó. (Zaj.) Csendet kérek! Fábián Béla: T. Képviselőház! A pénzügyi bizottság kisebbségi véleményét megindokolhatnám azzal, hogy nem fogadjuk el a kormány jelentését azért, mert nem változott semmi. Amikor a francia háborúkat követő devalvációk után Ferenc császár kikocsizott Bécs váro^ sában és síró embereket látott Bécs utcáin, megállíttatta a kocsit, odament a síró emberekhez és megkérdezte őket: «Warum weinet ihr, Kinder? Alles bleibt bei Alten.» Erre a síró emberek azt válaszolták: «Darum weinen wir, Hocheit.» Es ha ma megkérdezzük a közvéleményt, hogy miért van kétségbeesve, ha megkérdezzük a közvéleményt, , miért viseltetik bizalmatlansággal a kormánnyal szemben, akkor legelsősorban azt a választ kapjuk, hogy azért, mert minden maradt à régiben, azért, mert az^ ország gazdasági rendszerében és az ország politikájában semmi sem változott. (Felkiáltások a* szélsőbaloldalon: Sőt!) A miniszterelnök úrnak nem kellett volna itt a Képviselőházban elhangzott felszólalásában annyira hangoztatni a Bethlenkormánnyal való azonosságot. , Intézkedéseiből láttuk, hogy itt, sajnos, a kormányváltozás nem jelentett egyszersmind rendszerváltozást is. Legels ős ónban meg kell állapítanunk azt, hogy az ország a legsúlyosabb pénzügyi válságban van és ebben a súlyos pénzügyi válságban az országnak nincsen pénzügyminisztere. (Felkiáltások a jobboldalon: Van!) Bocsánatot kérek, Károlyi miniszterelnök úr -ugyan pénzügyminiszter, de — hogy egy jelenleg szokásos terminológiával éljek —- csak «látszatpénzügyminiszter». A miniszter tulajdonképpen ugyanaz, aki eddig Wekerle pénzügyminiszter úr alatt és Bud pénzügyminiszter úr alatt is az ország pénzügyminisztere- volt: Vargha Imre államtitkár úr, (Sándor Pál: Nem is volna rossz! — Propper Sándor: Teleszky János! — Buchinger Manó: Es Bethlen István!) és nem változott semmisem a pénzügyi kormányzat terén sem. Megmaradt koncepció, amelyik eddig is jellemezte az egész magyar pénzügyi kormány-