Képviselőházi napló, 1927. XXV. kötet • 1930. február 11. - 1930. március 12.
Ülésnapok - 1927-354
Az országgyűlés képviselőházának 354. ülése1930 február 14-én, pénteken. 115 nak nem kell olyan messze visszanyúlnia az ősökre és a tradiciókra, és különösen magyar vonatkozású tradiciókra hivatkozhatnék^ mert mint mondottam, ez az elméleti megállapítás a XIX. század néme ; t közigazgatási tanának elméletéből vétetett át. Ezeknek alapján — mivel törvényjavaslatunkban kizárólag önkormányzati jogról beszélünk, minden bifurkálása nélkül az állami közigazgatásnak, ez tehát a mai modern kor elméletének, de nemcsak az elméletének, hanem a ténylegességének is jobban megfelel — kérem, méltóztassék az indítvány mellőzésével az eredeti szöveget elfogadni. Ami pedig a c) pontban foglaltatik, az, úgy emlékszem, a 43. §-ban benne van. Ezek alapján tehát kérem az indítvány elvetését és az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Bródy Ernő kénviselő úr indítványával. (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadja el, így Bródy Ernő képviselő úr indítványa elesik. Bródy Ernő képviselő úr egy második szakaszt kívánt indítványozni. Méltóztatik ezt megindokolni 1 ? (Bródy Ernő: Nem!) Akkor az tárgytalan. Következik a 2. § tárgyalása, kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 2. §-t): — Halász Móric! Dabasi Halász Móric: T. Ház! Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat címénél és az 1. §-náí egyelőre lezajlottak azok a felszólalások, amelyekben politikum is volt is innen kezdve a törvényjavaslattal kizárólag csak szakszerűségi szempontból foglalkozhatunk. A törvényj avas alt 2. §-a precizírozaa azokat, akikre a főváros hatásköre kiterjed. A 2. § egyszersmind ez alól a kivételeket is statuálja. Itt tisztán törvényszerkesztési szempontból egy ilyen törvényjavaslatnál, amely nagyobb közületek jövendő életét és működését van hivatva egy időre megalapozni, fontos az, hogy a kifejezéseik lehetőleg szabatosaik legyenek, mert hiszen azokat szó szerint kell alkalmazni. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) A második bekezdés kiveszi a székesfőváros hatásköre alól a tényleges katonai, csendőrségi, vámőrségi és folyamőrségi személyzetet, ellenben ugyanennek a szakasznak további folytatása a katonai bíróság hatáskörébe tartozókat, stb. külön felemlíti. Mivel ez nézetem szerint felesleges, javaslom azt, hogy a második bekezdés a) pontjából hagyassék ki az a szövegrész «valamint a katonai bíróság hatáskörébe tartozói, vagy a katonai fegyelmi fenyítő hatalom körébe utalt», úgyhogy e nélkül, a szöveg úgy hangzanék: «Nem terjed ki a székesfőváros hatósága a tényleges katonai, ^ csendőrségi, vámőrségi és folyamőrségi szolgálatban álló személyeknek ebből a szolgálati viszonyból származó ügyeire.» Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! A magam részéről a képviselőtársam előadott indokolás alapján az indítványhoz hozzájárulok. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szövegezéssel szemben Halász Móric és Csák Károly indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A Ház az eredeti szövegezést elvetette és ezzel szemben Halász Móric és Csák Károly képviselő urak indítványát fogadta el. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását. Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 3. §4-). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Csak egy sajtóhibát kívánok korrigálni. (Halljuk! Hallju!) A 3. § harmadik bekezdésének kilencedik sorában «egész» szó helyébe «egyéb» szót kérném beiktatni. Tudniillik szállításokról van szó, amelyek a főváros egyéb területére történnek és sajtóhibából «egész» szó került oda. Kérem méltóztassék ezt a helyesbítő indítványt elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző : Hegymegi Kiss Pál ! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Gubicza Ferenc jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Gubicza Ferenc jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! A törvényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a székesfőváros területének megszabása mindenkor törvényhozási intézkedést igényel, abszolút helyesnek tartom. (Zaj.) Ez olyan nagy kérdés, amelyet nem lehet házilag, szabályrendelettel elintézni, annál kevésbbé, mert hiszen nemcsak egy törvényhatóság ügyéről van szó, hanem esetleg kettőéről, esetleg többéről. így tehát feltétlenül törvényhozási intézkedésre van szükség, ha például Pest vármegye egy részét, például Csepel község északi részét Budapest székesfőváros területéhez akarjuk csatolni. A törvényjavaslatnak ezt az intézkedését a magam részéről helyeslem, de nem tartom szerencsésnek a megoldást, mert ez a megoldás egyrészt Budapest számára nem jelent nyereséget, másrészt Csepel községre nézve súlyos károkat jelent. (Folytonos zaj a, szélsőbaloldalon,) Mert mit jelent ennek a területnek átcsatolása? Közbevetőleg megjegyzem, hogy az állami kisajátítás ezen a területen körülbelül 600 katasztrális holdat tesz ki. A javaslatban azonban nem 600 katasztrális holdat csatolnak át, hanem 1115 katasztrális holdat. Csenel község egész területe 3454 katasztrális hold. Ha ebből ezzel az új korrekcióval 1339 holdat ilyenmódon elveszünk, visszamarad Csepel község számára 2115 katasztrális hold. Ennek az 1339 holdnak elcsatolása által Csepel község a következő veszteségeket szenvedi bevételeiben. Elveszt állami egynesadóban 10.481 pengőt, elveszt forgalmiadóban 77.200 pengőt, elveszt illetmények utáni keresetiadóban 10.572 pengőt, elveszt községi pótadókban 4897 pengőt, szóval Csepel községi évi jövedelméből elvész 103.230 pengő. Tudom, hogy a törvény intenciója bizonyos kártalanítást adni, r de Budapest székesfőváros számára semmikéiopen sincs biztosítva, hogy az a jövedelem az ő kasszájába be fog_ folyni. Egészen más a.helyzet a csatolás után, mint ma, úgyhogy valószínű, hogy a székesfőváros ezzel a csatolással, anyagi megterheléseket kénytelen elvállalni minden különösebb ok nélkül. En akceptálok egy ilyen elgondolást, hiszen a fővárosoknak általában az a törekvése, hogy a város területe minél inkább nagvobbodjék a szomszéd községek csatolása által. De speciális viszonyok vannak. Itt Budapesten semmiképpen sem volna kívánatos az, hogy a Budapest-kör17*
