Képviselőházi napló, 1927. XXIV. kötet • 1929. december 05. - 1929. február 07.

Ülésnapok - 1927-340

Az országgyűlés képviselőházának 3^0. muttestület, hanem egy mozgékony kisebb testület legyen, mint ahogy ez a tendencia most már általában a világvárosokban végigvonult és mindenhol redukálták a törvényhatósági bizottsági tagok létszámát. 1872-ben 400 volt a törvényhatósági bizottsági tagok létszáma, amely 1920-ban 240, 1924-ben pedig 250-re szállítatott le. Azonban ez is túlsóknak mutatkozott, úgyhogy a mostani javaslat szerint 140 választott tagból' fog állani, amelyből mindegyik közigazgatási kerület 10-et fog választani. 32 örökös tagból fog állani, (Gál Jenő: Mi az az örökös tag!) azonkívül a Vitézi Szék egy képviselőjéből, (Farkas István: A vitézek mint adminisztratív szakértők!) 18 érdekképviseleti tagból, 20 törvényhatósági tisztviselőből és 9 szakképviselőből fog állani. Azt hiszem, t. Képviselőház, teljes mérték- . ben elegendő egy 220 tagból álló törvényhatósági bizottság. Nem kell tehát itt aggodalmaskodni, hogy túlkicsiny testület lesz az, amely a főváros ügyeit mint a főváros egyeteme fogja intézni. 32 örökös tagot azért kívánt a törvénypavaslat beállítani, mert, amint méltóztatnak látni, a törvényjavaslatban, a ciklusok hatévesek lesznek 3 éves kilépés nélkül, tehát az állandóságot akarta biztosítani, s általában azt a hagyományos szellemet, amely kell, hogy uralkodjék egy törvényhatósági bizottságban. (Bródy Ernő: Bízzák Budapestre!) Nem lehet azt képzelni, hogyha megválasztatik egy ilyen új törvényhatóság 6 év múlva, az egyszerre bele tudja magát élni abba a levegőbe, amelynek abban a törvényhatósági bizottságban uralkodnia kell és folytatni tudja a régi hagyományokat minden fennakadás, minden megszakítás nélkül. (Esztergályos János: Ezért kellenek az örökös tagok? — Peyer Károlv: A régi hagyományokat, a régi panamákat, ezt kell mondani! — Bródy Ernő: Ezt kellene a képviselőknél is! Állandó képviselők kellenének! — Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Komolyabb érveket kérünk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy a közbeszólásoktól tartózkodjanak és különösképpen tartózkodjanak a személyeskedésektől és a meggyanusításoktól. Kérem a képviselő urakat, hogy a képviselői szólásszabadságot tartsák tiszteletben és ne zavarják az előadó urat. (Bródy Ernő: Nem lehet tudni, hogy meddig kiabálhatunk!) Elnök: A képviselő úrnak lesz alkalma felszólalni és nézeteit elmondani. Most az előadó urat illeti a szó. Most csak ő mondhatja el beszédét. Usetty Béla előadó: Tehát az állandóságot akarta a törvényjavaslat biztosítani azzal, hogy beállította az örökös tagok intézményét. Azt hiszem, hogy amikor ez megvan a közigazgatás rendezéséről szóló törvényben is, tehát megvan a vidéki törvényhatóságokban, akkor nem lehetett kitérni az elől a Budapest székesfőváros közigazgatásának rendezéséről szóló törvényjavaslatban sem. (Bródy ErnŐ: Ott virilisek vannak! A vidéken virilizmus is van! Az más! — Szilágyi Lajos: Azt nem támadnánk, hogy úgy volna, mint a megyékben!) Az érdekképviseletet szintén felállítani kívánta a törvényjavaslat. Az érdekképviseletet, amint méltóztatnak tudni, megvolt a múlt ciklusban is. Itt körülbelül ugyanolyan számot állított be a törvényjavaslat, mint amilyen volt az 1924 : XXVI. tcben. Ennek rendeltetése, amint méltóztatnak tudni, az, hogy a közfelfogást, a közhangulatot képviselje a törvényhatósági bizottságban, és ülése 1929 december 13-án, pénteken. 129 azt hiszem, ezt teljes mértékben oldotta meg a javaslat, úgy, ahogy most van. A Vitézi Széknek is egy képviseletet kíván biztosítani a törvényjavaslat azért, mert ez megvan a megyei törvényben is és ez tényleg egy olyan társadalmi rend, (Peyer Károly: Milyen törvény alapján?) amely érdemeket szerzett az országban. (Zaj. — Peyer Károly: Milyen törvény alapján létesült? Nines törvény erről, ezt megállapítottuk. Költségvetéssel nem lehet törvényt alkotni! — Zaj. — Elnök csenget. — Farkas István: Talán nekik is van Titán-részvénytársaságuk?) Így szükséges volt, hogy a Vitézi Szék is képviseletet nyerjen. Ami most már a tisztviselő részvételét illeti a törvényhatósági bizottságban, a törvényhatósági bizottságnak tagja lesz a polgármester, a három alpolgármester, a közigazgatási ügyosztályok vezetői, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos és a tiszti főügyész. Mivel azonban ma az elöljárók is tagjai a törvényhatósági bizottságnak és méltánytalan lett volna az, hogy az ő személyükre nézve capitis deminutio történjék az által, hogy ők, ha megmaradnak állásukban, ne lehessenek továbbra is tagjai a törvényhatósági bizottságnak, ideiglenesen, addig, amíg ők fogják beölteni ezt a tisztséget, tagjai maradnak továbbra is a törvényhatóságnak. Így a törvényhatósági bizottság most átmenetileg 231 tagból fog állni. Méltóztatik tehát látni, hogy ez egészen megfelelő létszám, amely jól és pontosan tudja majd intézni a törvényhatóságnak ügyeit. A másik dolog ami ennél a fejezetnél fontos, a törvényhatósági tanács megszervezése. Amint előbb valtam bátor megemlíteni, a törvényhatósági tanács hatáskörébe kerül azoknak az ügyekjó része, amelyek eddig a közgyűlés hatáskörében voltak. Kerülnek olyan ügyek is, amelyek r eddig a közgyűlés hatáskörében voltak, és kerülnek most már más ügyek is, amelyek még a tanács hatáskörében sem voltak. A törvényhatósági tanács összeállítására vonatkozólag a törvényjavaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ennek tagja a főpolgármester, aki a tanács elnöke, tagja a polgármester, a három alpolgármester, tehát öt tisztviselő és tagja azonkívül húsz törvényhatósági bizottsági tag, akikből 14-et a törvényhatósági bizottság közgyűlése választ lajstromos szavazás alapján, hatot pedig a főpolgármester nevez ki. Ez lesz az a szerv, amely a fővárosnak ügyeit fogja intézni. A törvényhatósági tanácshoz fog összefutni az egész közigazgatás, ezt fogja megadni azokat az irányelveket, amelyek figyelembevételével vezetni kell az Önkormányzat közigazgatását. Azt hiszem, hogy ez igen szerencsés intézkedése a törvényjavaslatnak. Amint a vidékre vonatkozólag is megvan a kisgyűlés, úgy meg kellett alkotni ezt a törvényhatósági tanácsot is. Ezen fejezetben kellett rendezni a polgármester és a főpolgármester jogkörét és hatáskörét is. Amint a törvény ja vaslatból méltóztatik látni, ugyanúgy, amint az 1872 : XXXVI. tcikkben volt, a főpolgármesternél meg van mondva az, hogy élén áll a fővárosnak, mint a törvényhatósági bizottság elnöke, képviseli a fővárost, reprezentatív hatáskört adott neki a törvényjavaslat, úgyhogy a közigazgatási jogkörbe eső ügyekben és a vagyoni jogkörbe eső ügyekben, mint a hogyan azt a törvény kifejezetten kimondja, nem képviseli a fővárost, ebben a főváros képviselője a törvényhatóság első tisztviselője a polgármester. Körül kellett azonban írni a polgármester és a főpolgármester hatáskörét azért, mert ez 1872-ben nem történt meg, ez félreér-