Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-26
Az országgyűlés képviselőházának 26. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a sajtórendőri vétséggel gyanusitott Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Budapesten a Villágosság r.-t. nyomdában előállított »Munkások! Elvtársak!« című röpirat terjesztése miatt a biróság eljárást indított Esztergályos Jáinos, a röpirat kiadója ellen, mert a terjesztésért, mint kiadó, ő a felelős. Nevezett képviselő umak ez a ténykedése az 1924:XXVI. te. 12. §-ába ütköző sajtórendőri vétség jelenségeit látszik feltüntetni. A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresésére nevezett képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A bizottság előtt személyesen megjelent Esztergályos János országgyűlési képviselő igazolta, hogy a vonatkozó röpirat a rendőrség által szabályszerűen engedélyezett népgyűlésnek egyszerű meghívója volt és így annak terjesztéséhez külön engedély nem volt szükséges. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés azonban vélelmezett vétség és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a bizottság nevezett képviselő védekezését elfogadta s igy megállapitotta azt, hogy annak terjesztése jóhiszemű volt. Ezért a bizottság zaklatás esetét látja fenforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kiváin-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát és tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak iazt a javaslatát, hogy Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi joga az imént tárgyalt ügyben ne függesztessék fel, igen, vagy nem 1 ? (Igen.) A Ház a javaslatot elfogadta és Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi jogát az imént tárgyalt ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a sajtó utján elkövetett izgatás bűntettével gyanúsított Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Ház! Az általános képviselőválasztások alkalmával, 1926 december 7-én a Népszava politikai napilapnak »Rendkívüli kiadás«, »Ingyen példány« jelzéssel kiadott számában a címlapon »Szavazzatok szociáldemokratára« felirattal olyan képes ábrázolat jelent meg, mely a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző és az 1919 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének ismérveit látszik feltüntetni. Ezért az ábrázolatért a biróság eljárást indított nevezett lap ellen. A kép és szöveg szerzője megállapítható nem volt, igy a sajtójogi felelősség a lap felelős szerkesztőjét, Szabó Imre országgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között azonban kétséges, mert a fenn jelzett ábrázolatnak és feliratnak kétségtelenül csak az volt a célja, hogy a szociáldemokrata párt tagjait a választási eljárás folyamán szavazásra felhívja, az osztály elleni izgatás szándékát azonban egyáltalán nem valószínűsíti. A bizottság tehát zaklatás esetét ülése 1927 március 18-án, pénteken. -51 | látja fenforogni s épen azért javasolja a t. | Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani! (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát és tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta és Szabó Imre képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a hivatalból felhatalmazásra üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Szabó Imre képviselőtársunk mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Ház! A pestvármegyei központi főszolgabíró felhatalmazása alapján dr. Koncz János csepeli községi jegyző feljelentést tett a Népszava politikai lap 1926 június 13-iki számában »A kormány haladéktalanul vonja vissza a lakásfelszabadító rendeletet « cím alatt közzétett cikk egész tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt (olvassa): »Ennek ellenére, amikor Koncz főjegyző, a csepeli munkásság közismert ellensége, a reakciós vármegyei közigazgatás mindenkit leverő díszpéldánya kidoboltatta, hogy akinek panasza van, az jelentkezzék a községházán, ahol a panaszosok sorban állottak. Koncz főjegyző gondoskodott arról, hogy ez a jelentkezés munkaidőben történjék és a panaszfelvétel olyan lassú legyen, hogy a panaszosoknak elmenjen a kedvük az ácsorgástól. Jellemző, hogy a főjegyző 3 nap alatt csak 160 panaszt vett fel, holott a Munkásotthonban egy fél nap alatt 420 panaszt foglaltak jegyzőkönyvbe csepeli elvtársaink. Koncz főjegyző azonban azon lakókkal szemben is éreztette mélységes elfogultságát, akik valahogyan mégis elébe kerültek, mert hiszen a csepeliek elmondották keserveiket. Koncztól csak ilyen válaszokat kaptak: jogos a felmondás, a rendelet módot ad rá, jogos az emelés, a háziúr azt kérhet, amit akar, ha nem. tetszik, hát szabadságában van más helyre menni! Amikor pedig a súlyos panaszok kivizsgálására a községbe érkezett egy ministeri biztos, Koncz főjegyző akker is gondoskodott arról, hogy a népjóléti minister kiküldöttje ne a valóságnak megfe^ln képet nyerjen a csepeli helyzetről. Elsősorban csak azokat engedte a ministeri biztos közelébe férni, akik 3 nap alatt jelentkeztek a községházán, holott nagyon jól tudta, hogy a késedelmeskedő jegyzőkönyvvezetés miatt a panaszosoknak csak egy töredéke jelentkezett.« A kir. ügyészség a feljelentés alapján eljárást indított a cikk szerzője ellen az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő és 9. §-a alánján hivatalból felhatalmazásra üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A cikk névtelenül jelent meg. A nyomozás során a lap felelős szerkesztője, Szabó Imre. jegyzőkönyvi kihallgatása alkalmával azt jelentette ki hogy a cikkért a sajtójogi felelősséget vállalja. A budapesti kir. főügyészség a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresésére nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény ' és nevezett képviselő személye között nem kétsé-
