Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-265
A nemzetgyűlés 265. ülése 1924. évi március hó 31-én, hétfőn, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A véderő ós közjogi bizottság betorjesztí jelentését a világháború hősi halottai emiókénok megünneplósóről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920: XXXVI. to. kiegészítéséről intézkedő törvényjavaslat 2. §-ának harmadszori olvasása. — A középiskolákról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Szabó István (nagyatádi), Klebelsberg Kanó. (Az ülés kezdődik 11 óra 25 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bartos János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Napirend szerint következik a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. tcikk kiegészítéséről intézkedő törvény 2. §-ának harmadszori felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a 2. $-t felolvasni sziveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom s felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvény most olvasott 2. $-át harmadszori olvasásban elfogadni, igen. vagy nem! (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot, A törvény kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Természetes, hogy az ülés további folyamára a sürgősség megszűnt. Felhivom Puky Endre képviselő urat, hogy mint az I. számú biráló-bizottság tagja a házszabályokban előirt esküt letenni sziveskedjék. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az eskümintát felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az eskümintát. Puky Endre leteszi az esküt.) Elnök: Puky Endre képviselő ur a házszabályokban előirt esküt letette. Felkérem Móser Ernő képviselő urat, mint a véderő- és a közjogi bizottságok előadóját, a bizottság jelentésének előterjesztésére. Móser Ernő előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel van szerencsém beterjeszteni a véderőés közjogi bizottság jelentését az 1914—18. évi világháború hősi halottai emlékének* megünnepléséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annakidején tárgyalásra kitűzni. Elnök: A bizottság jelentése ki fog nyoNaçlo XXII. matni, szét fog osztatni, s napirendretüzése iránt pedig annakidején fogok javaslatot tenni. Napirend szerint következik a középiskolákról szóló törvényjavaslat (írom. 389, 406) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Bozsik Pál! Bozsik Pál: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt felszólalásom voltaképeni tárgyára térnék, a történelmi igazság nevében rövid megjegyzést kivánok tenni az igen t, kultusminister urnák ezen javaslat tárgyalása elején mondott, nagy gonddal felépitett, alapos beszéde egyik részletére. Az igen t. minister ur ugyanis azt mondta (olvassa): »Mint Vasadi-Balogh igen t, barátom szép bevezető beszédében már jelezte, az összes modern tanügyi mozgalmak a protestantizmusra vezethetők vissza. A protestantizmus eredetileg vallásos mozgalom volt, Melanchton azonban ezt a mozgalmat megtöltötte tanügyi tartalommal ugy, hogy a reformáció a vallási mozgalom mellett tulajdonképen iskolai mozgalom lett. ök nemcsak az anyanyelven való hitszónoklással, hanem népies iskolák alapításával is terjeszteni akarták a hitet. Ennek a mozgalomnak visszahatása volt azután a katholikus restauráció.« T. Nemzetgyűlés! Ha pusztán az előadó nr, vagy r valamelyik képviselőtársam mou lőtt a volna ezt a történelmi állitást, egyszerűen napirendre tértem volna felette, mert itt a nemzetgyűlésen igazán nincs arra hely és mód, hogy történelmi igazságokat feszegessünk. Ez az állítás azonban Magyarország vallás- és közoktatásügyi ministerének szájából hangzott el, úgyhogy én kötelességenmek érzem, hogy a magyarországi katholicizmusnak a mohácsi vész előtt fél évezreden át igen nehéz időkben a magyar néptörzsnek az európai kultúrára való nevelése terén szerzett érdemeit ilyen — elhiszem — jóhiszemű és szándéktalan, de mégis hivatalos ministeri kijelentéssel homályba boritani ne engedjem. Sokáig kedvelt szólam volt a magyar pedagógusok ajkán, hogy a magyar iskolaügy voltaképen a protestantizmussal veszi kezdetét, hogy a magyar népoktatás megteremtője a magyarországi reformáció volt. Még katholikus körökben is igen sokáig kisértett ez a felfogás, és sokszor azok sem tudták, hogy ebben a kérdésben mi23
