Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-299

 nemzetgyűlés 299. ülése 1922, Kutkafalvy Miklós: »Mindig azon leszünk, bogy ezt a szégyenletes szerződést megsemmisítsük. Egy másik proklamáció felsorolja azokat az átmeneti jellegű nehézségeket, melyekkel kárpát­aljai Oroszország küzdött. Azzal vádolja a cseheket, hogy az éhínség martalékául hagyja a rutén népet, . . .« Birtha József : Igaza volt ! Kutkafalvy Miklós: »...elnyomja őket és a következő felhívással végzi : Ne lépjetek a cseh­szlovák köztársaság szolgálatába stb., a magyar hadsereg készen áll arra, hogy Beregszász ellen in­duljon. Minden proklamáció aláírója természetesen Kutkafalvy ur, a magyar-rutén párt elnöke.« (Éljenzés.) Birtha József : Jól teszi ! Derék fiu ! Kutkafalvy Miklós: T. Nemzetgyűlés! Ha Benes azt mondja, hogy a kárpátalji rutén nép a cseh imperiummal teljesen meg van elégedve, . . . Birtha József : Hazudik ! Kutkafalvy Miklós : ... ha azt mondja, hogy a rutén nép önként csatlakozott a cseh-szlovák ál­lamhoz, akkor módjában áll ezt be is bizonyitai i azáltal, ha egyszerűen teljesiti a békeszerződést; (Ugy van I) ha teljesíti a békeszerződést, ugy értel­mezve azt, ahogy Millerand kisérő levelében köte­lezőleg ígéri, . „. Legeza Pál : Ugy van ! Ez a fontos ! Kutkafalvy Miklós: ...hogyt.i. az autonómia felhasználásával a rutén nép az állami hovátarto­zandóság kérdésében szabadon dönthet. Bebizonyíthatja azáltal, ha elfogadja azfc, amit mi is proponáltunk a békekonferencián, amit ezidőszei int a nemzetek szövetsége előtt is kép­viseltünk, hogy tessék arra a területre, ha egyszer az autonómia utján való megnyilatkozás kompli­kált és nehéziségekbe ütközik, a plebiscitumot elrendelni. (Helyeslés.) hogy a rutén nép népszava­zás utján nyilatkozhassék meg és akkor feleslege­sek lesznek ezek a diplomáciai jegyzékek, (Ugy van !) felesleges lesz ilyen adathalmazt a világ elé tárni. A rutén nép meg fogja mutatni, hogy mi az ő érdeke, mi az ő akarata az állami hovátaito­zandóság kérdésében. (Ugy van! Ugy van!) Ezek után még csak egy kérdéssel óhajtok mindössze néhány percig foglalkozni, még pedig azzal a kérdéssel, amely a nemzetgyűlés legutóbbi ülésein vita tárgya volt, t. i. a királykérdéssel, hogy milyen hatással van és lett volna vagy lehe­tett volna az a tény, ha őfelsége az uralmat át­veszi, a megszállott területekre. Itt elhangzott ismételten az az állítás, hogy a Felvidéken és általában a megszállott területe­ken Őfelsége megérkezése és a trón elfoglalásának szándéka nem váltotta ki azt a hatást és nem teremtett olyan helyzetet, amely mellett számí­tani lehetett volna arra, hogy a trianoni határokon túl fog összeomlás bekövetkezni. Mondom, nem akarok a kérdés meritumával foglalkozni, mind­össze csak an a mutatok rá, hogy egy hozzám érke­zett jelentés szerint milyen volt a helyszínen tel­ét?* január hó 27-én, pénteken. 67 jesen megbízható emberek áltál észlelt helyzet akkor, amikor a király őfelsége megérkezett. Azt mondja ez a jelentés, hogy (olvassa) : »A mozgó­sítás napjától kezdve a hatóságok a legnagyobb terrort fejtették ki. Letartóztatások, házkutatá­sok napirenden voltak. Különösen a magyar pár­tok exponált emberei voltak zaklatásoknak ki­téve. A rutén pártokat nem bántották, ugy lát­szik, nem akartak bizonyítékokat szolgáltatni a népszövetség előtti akció részére az itteni rutének, illetve azok vezetőemberei üldözéséről. Arról azon­ban biztos értesüléseim vannak, hogy a háborn megkezdése esetén rutén egyéneket vittek volna túszul, A rutének közül egyedül Demkót, a Kár­páti Futár szerkesztőjét tartóztatták le, de néhány óra múlva szabadon engedték, öt, mint lapszerkesz­tőt fogták le. Seregélyi Sándor batári görög katho­likus lelkészt egyik cseh bosszúból jelentette fel, mire csendőrfedezettel Ungvárra kisérték a katonai ügyészség fogházába. A rutének közül házkutatást tartottak a következőknél : Földesy Gyula nyom­dász Ungváron, dr. Jaczkovíts István felfüggesz­tett főszolgabíró Szerednyén és Demkó Mihály szerkesztő Munkácson. Földesynél kétszer is át­kutatták a házat, mert ő nyomta a Ruszinszkói Magyar Hírlapot, és mert ennek a szerkesztősége és kiadóhivatala az ő házában van. Ez újság szer­kesztőségében is kétszer volt házkutatás. Azon­felül még a Keresztényszocialista- és a Magyar Jogpárt irodáját is átkutatták. A magyarok közül letartóztatták dr. Korláth Endrét, a jogpárt elnökét, dr. Paulik Jánost, a párt titkárát, kinél Kutkafalvy legutóbbi parlamenti beszédét talál­ták meg, . . .<< Tehát egyedül az a tény, hogy egy, a magyar nemzetgyűlésen elhangzott beszédet megszállott területen valakinél megtalálnak, elegendő ok arra, hogy az illetőt letartóztassák és börtönbe vessék. Birtha József : Hőre ruki vitézek ! Kutkafalvy Miklós : ». . . dr. Eperjesi József ügyvédet, Fiskézházy József jogszigorlót Ung­várról, kik már valamennyien szabadok. Munkácson zsupáni rendeletre egy csomó embert előállítottak. Tömeges letartóztatások voltak még Visken, hon­nan az egész község elöljáróságát behozták Ung­várra, mert a mozgósítás alkalmával a község­lakossága zavargott és egy csendőrt megölt.« Szádeczky-Kardoss Lajos: Azok tiszta ma­gyarok ! Kutkafalvy Miklós: »A mozgósítás különben nagyon gyengén sikerült. Még legjobban vonultak be a magyarok. A ruténeket csendőrök hozták be erőszakkal. Harci kedv egyáltalán nem volt. Alig várták, hogy megkezdődjenek a harcok és átmehes­senek a magyarokhoz. Ilyen beszédeket lehetett hallani a rutének körében : csak nem gondolják ők, hogy mi a mi egykori tisztjeinkre és bajtár­sainkra fogunk lőni.« Haller István : Ha az egész világ csehekből állna, milyen jó dolgunk volna nekünk magyarok­nak ! Amerikába szaladnának I 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom