Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-299

í»6 À nemzetgyűlés 299. ülése 1922, Kutkafalvy Miklós : »A pártnak csupán magyar elnevezése van: magyar-rutén politikai párt. A magyar-rutén politikai pártnak célja kárpátaljai Oroszországnak Magyarországhoz való csatolása és a régi magyar állam vissza­állítása a békeszerződések semmibevételével. «(Ugy van! Ugy van!) Birtha József : Minden becsületes embernek ez a törekvése! Kutkafalvy Miklós : »Abban az időben alakul­ván meg, mikor kárpátaljai Oroszország kérdése — az amerikai rutének fáradozásai következté­ben — napirendre került, a párt kezdettől fogva azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megakadá­lyozza a Cseh-Szlovákiával való egyesülés iránti törekvésüket, hogy igy kárpátaljai Oroszország megmaradjon Magyarország mellett.« (Helyeslés.) Legeza Pál : Szivének egyetlen vágya ! Kutkafalvy Miklós: »1919 augusztus elején a nevezett párt az ententenak egy oly memo­randumot terjesztett elő, melyben kárpátaljai Oroszországnak egyszerűen — pure et simple — Magyarországhoz való csatolását kéri. Közvet­lenül a párisi konferencia döntése előtt, 1919 szeptember 10-én dr. Kutkafalvy tárgyalásokat folytatott ez irányban Magyarország kormány­zójával, József főherceggel és tiltakozó manifesz­tációkat rendezett kárpátaljai Oroszországnak Cseh-Szlovákiához való csatolása ellen. A rutén népesség és ennek jogosult képviselői előtt eltit­koltattak ezek a lépések. Az amerikai rutének akciójának megkezdése után, akik közül egy népszavazáson 67% nyilatkozott meg kárpátaljai Oroszországnak Cseh-Szlovákiához való csatolása mellett, . ..« Birtha József : Néhány összecsőditett ember. Kutkafalvy Miklós : »... a rutén nemzeti intéz­mények, a rutén nép valódi akaratának nyilvánu­lásai, vagyis a presovi, uzhorodi és huszti nemzeti tanácsok szintén belenyugodtak a Cseh-Szlovákiá­hoz való csatoltatásba, . ..« Haller István : Próbáltak volna nem belenyu­godni ! Kutkafalvy Miklós : »... és Prágában és Pa­risban tárgyalásokat kezdettek meg, amelyek 1919 szeptember 18-án a párisi konferencia hatá­rozatával végződtek.« Birtha József: Benes sem hiszi, hogy bele­nyugodtak ! Kutkafalvy Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Maga a cseh kormány elismeri ezzel azt, hogy a magyar­országi rutén nép sohasem kívánta a Csehország­hoz való csatlakozást. (Ugy van!) Maga Benes jelenti ki, hogy egy amerikai rutén gyűlésnek ered­ményeként szakították el Magyarország egész északi területét. Orbók Attila *. Sok napidíjat kellett fizetni a cseh kormánynak. Kutkafalvy MikiŐS : Az pedig, hogy ebbe az amerikai döntésbe belenyugodtak a területen akkoriban meglévő nemzeti tanácsok, egyszerűen \m nem áll,.. « '. évi január hó 27-én y pénteken. Legeza Pál : Sehogy se áll. Kutkafalvy Miklós: ...mert pl. az ungvári rutén nemzeti tanács, dacára annak, hogy a cseh szuronyok terrorja alatt állt, még igy is a Magyar­országhoz való további hozzátartozás mellett dön­tött. Haller István : Egy ujabb Benes-hazugság ! Kutkafalvy Miklós: àzt mondja továbbá (olvassa) : »Kutkafalvy ur és a magyar-rutén poli­tikai párt, melynek 1919 decemberében lett elnöke, nem adták fel azért szándékaikat.« Legeza Pál : Nem is fogjuk ! Kutkafalvy Miklós : A magyar-rutén politikai pártnak a népszövetség elé terjesztett jegyzékében a negyedik oldalon ez van mondva : »A balsiker azonban csak a párt feladatának és kötelességének külső formáját változtatta meg; vagyis ezentúl a rutén föld Magyarországhoz való visszacsatolása az, amit a párt követelni kénytelen. A trianoni szerződés dacára ez a nép nincs még véglegesen elszakítva Magyarországtól, sőt azt lehet mon­dani, hogy jogilag egyáltalában nincs elszakítva. (Ugy van ! Ugy van !) A párt és feje, Kutkafalvy ur erre a hivatalos okmányban kifejezett állás­pontra helyezkedve, rendszeresen támadja a cseh­szlovák köztársaságot a magyar lapokban . . .« Birtha József: Jól teszi! Megérdemli! Orbók Attila : Az imperialista Csehországot mindig támadni fogjuk ! Kutkafalvy MikiÓS : ». . . és inténnyelvü füze­teiben — tehát itt elismeri, hogy vannak rutén­nyelvű füzetek — oly adatok alapján, melyek min­den részletükben koholtak és túlozva vannak ; másrészt igyekszik megrágalmazni a cseh-szlovák kormányzatot azáltal, hogy a legcsábítóbb színek­ben festik le a magyar uralmat és a magyarországi életviszonyokat. Ennek a propagandának jellege kitűnik pl. a következő passzusból, mely egy ma­gyar és egy rutén nyelven irott és múlt áprilisban Beregszászott elterjesztett füzetből van véve, melynek következtében a cseh-szlovák kormány hivatalos lépést is tett Budapesten.« Itt citálja ennek a kiáltványnak egy pasz­szusát, amely végeredményében oda konkludál, hogy ez a terület továbbra is Magyarországhoz tar­tozik. Azt mondja (olvassa) : »A proklamáció nagy súlyt fektet arra, hogy a nemzetiségekkel rosszul bánt Magyarország, de azért Ausztriára háritja a felelősséget és az osztrák uralkodó családra.« Birtha József : Hogy dicséri egyszerre a Habs­burgokat ! Kutkafalvy Miklós: »Az uj Magyarország — mondja a füzet — demokratikus, autonóm, szabad és keresztény lesz. A proklamáció legjellemzőbb részlete, melynek címe : Vissza Magyarország­hoz !... « (Elénk éljenzés.) Legeza Pál : Vissza is fognak jönni ! Kutkafalvy MiklÓS : ». . . alapjában véve nyi­latkozat, mely a trianoni szerződést papixrongynak tünteti fel.« Birtha József : Az is, az is lesz mindig, semmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom