Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.

Ülésnapok - 1920-299

A nemzetgyűlés 299. ülése 1922. évi január hó 27-én-, pénteken. 65 tásában és a cseh-szlovák kormánynak semmi oka sincs el nem fogadni a közszolgálatba olyan magyar hivatalnokot, akinél meg vannak a loja­litásban megkövetelt és az eskütételben meg­nyilvánuló feltételek és a képesítés.« Orbók Attila! A hazaárulás feltételei! Kutkafalvy Miklós : »Ami a ruténeket illeti, akik a magyar uralom alatt a legnagyobb káro­sodást voltak kénytelenek tűrni, a cseh-szlovák kormány nagy nehézségekkel találkozott, amely­nek oka a terület politikai, gazdasági és értel­miségi viszonyaiban rejlik. A nemzetnek, amely le volt igázva, el volt nyomva és magyarosítva lett, úgyszólván nem volt értelmiségi osztálya.« Birtha József: Ma is többet ér, mint az egész cseh ármádia! Legeza Pál : En mint rutén mondom, hogy ez hazugság! Kutkafalvy Miklós: »A cseh-szlovák kor­mány felhasználta legalább bizonyos mértékben az összes képesített rutének szolgálatait szerző­désszerű kötelezettségeinek teljesítése érdeké­ben. Minthogy azonban ennek dacára nem talált elegendő hivatalnokot magán a területen, csak az uj nevelési és iskolapolitika eredményeként lehet várni, hogy a rutén nép képes legyen a szükséges számú értelmiségi egyént szolgáltatni. A kormány részben kénytelen volt átmeneti időre cseh-szlovák hivatalnokok alkalmazásához fordulni, akik lehetőleg bírják a rutén nyelvet. « Birtha József: Kávéházi felirónők tanító­nők lettek! Orbók Atilla : Az igaz, hogy átmeneti időre! Kutkafalvy Miklós : Erre nézve a helyzet az, hogy a területről a magyar intelligenciát a cseh kormány kiüldözte, kiutasította, lehetetlenné tette az ottani tartózkodást. De kiüldözte, ki­utasította és lehetetlenné tette az ottartózkodá­sát annak a rutén intelligenciának is, amely nem volt hajlandó a maga múltját és hazafi­ságát megtagadni. (TJgy van!) Az az intelli­gencia pedig, amely ott van, a rutén intelli­gencia igenis önérzetes és nem hajlandó a cseh­szlovák kormány szolgálatába állani mindaddig, amig a cseh kormány nem teljesiti a békeszer­ződést. (Helyeslés.) Birtha József: Szép tőlük. Dicséretreméltó dolog. Kutkafalvy Miklós : Mihelyt a cseh kormány a békeszerződést teljesítette, annyi rutén és ruténül tudó intelligencia áll a rendelkezésre, amellyel akár 24 óra alatt lehet az autonómiát ellátni. Legeza Pál : Még mindig bíznak az igaz­ság erejében. Kutkafalvy Miklós : A továbbiakban egy sta­tisztikát közöl a jegyzék, amelyben utal arra, hogy a magyar impérium alatt milyen hivatalok voltak ott, milyen számban voltak alkalmazva .hivatalnokok és hogy milyen szociális gondos­kodással rendezte be a cseh kormány ezen a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XVI. KÖTI területen a közigazgatást, ugy hogy a népnek semmi panaszra oka nincs. Birtha József : Ezt persze ők mondják ! Kutkafalvy Miklós: Benes oda konkludál a jegyzékében, hogy a rutén nép nincs az intel­ligenciának azon a fokán, hogy az autonómiát ott életbe lehetne léptetni, az intelligencia, a hivatalnokosztály nem áll kellő számban rendel­kezésre és hogy a határok nincsenek megálla­pítva. T. Nemzetgyűlés ! Egy világ areopagja, a békekonferencia megállapította már, hogy a rutén nép áll azon a kulturnivőn, hogy annak a népnek autonómiát lehet adni. Ez az areopag döntött a cseh-szlovák kormány erőszakos agi­tációja következtében akként, hogy a kárpátaljai rutén nép által lakott terület, mint autonóm egység, unióra lép Cseh-Szlovákiával és ez elis­mertetik. Maga a cseh-szlovák kormány volt az, amely ezt a propoziciót a rutén nép érdekeivel és akaratával ellentétben megtette a béke­konferencián. Hát azt hiszem, hogy ha már egyszer a békekonferencia ilyen erkölcsi bizonyitványt állit ki a nép számára, a cseh kormány most utólag, csak azért, mert politikai okokból neki ez igy kívánatos, nem tagadhatja le azt, amit a béke­konferencia megállapított. Legeza Pál : A magyar kormány alatt volt községi és megyei autonómiája. Nagyszerűen éltek vele. Kutkafalvy Miklós : Végeredményben Benes azt mondja (olvassa) •. »hogy csak az van hátra, hogy néhány megjegyzést tegyen arra a jogo­sultságra nézve, melyet a kérvény szerkesztői arrogálnak maguknak, hogy az egész rutén nép nevében beszéljenek.« E jegyzék »szerint a magyar­rutén politikai párt, amelynek nevében a kér­vény be lett nyújtva, egy magyar szervezetet Budapesten alakított és minden tagja a mai Magyarországon él. Minthogy nagyobb részük elmagyarosodott rutén. A kérvény aláírói maguk is a magyar állam szolgálatában állanak. Kutkafalvy Miklós dr. államtitkár volt a kisebbségek ministeriumá­ban. Miután megválasztották a magyar parla­mentbe,.. .« Haller István : Ez mutatja, mennyire el vol­tak nyomva Magyarországon a rutének. Kutkafalvy Miklós : ».. . amikor is jelölteté­sét a »magyar kisgazdapárt« támogatta, (Helyes­lés és éljenzés a baloldalon.) ugy ismeretes, mint Varécky bolsevista agitátornak, aki Szlovákiá­ban zavarokat idézett elő, egyik segédje.« (De­rültség.) Birtha József : Még igy nem mutatták be Kutkafalvyt ! Kutkafalvy Miklós: »A párt állandó szék­helye Budapesten van, kiadványai magyar és rutén nyelven jelennek meg.« Orbók Attila : Cseh nyelven egy rutén sem tudja elolvasni, hát magyarul jelennek meg. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom