Nemzetgyűlési napló, 1920. XVI. kötet • 1922. január 26. - 1922. február 08.
Ülésnapok - 1920-299
 nemzetgyűlés 299. ülése 1922, Kutkafalvy Miklós: »Mindig azon leszünk, bogy ezt a szégyenletes szerződést megsemmisítsük. Egy másik proklamáció felsorolja azokat az átmeneti jellegű nehézségeket, melyekkel kárpátaljai Oroszország küzdött. Azzal vádolja a cseheket, hogy az éhínség martalékául hagyja a rutén népet, . . .« Birtha József : Igaza volt ! Kutkafalvy Miklós: »...elnyomja őket és a következő felhívással végzi : Ne lépjetek a csehszlovák köztársaság szolgálatába stb., a magyar hadsereg készen áll arra, hogy Beregszász ellen induljon. Minden proklamáció aláírója természetesen Kutkafalvy ur, a magyar-rutén párt elnöke.« (Éljenzés.) Birtha József : Jól teszi ! Derék fiu ! Kutkafalvy Miklós: T. Nemzetgyűlés! Ha Benes azt mondja, hogy a kárpátalji rutén nép a cseh imperiummal teljesen meg van elégedve, . . . Birtha József : Hazudik ! Kutkafalvy Miklós : ... ha azt mondja, hogy a rutén nép önként csatlakozott a cseh-szlovák államhoz, akkor módjában áll ezt be is bizonyitai i azáltal, ha egyszerűen teljesiti a békeszerződést; (Ugy van I) ha teljesíti a békeszerződést, ugy értelmezve azt, ahogy Millerand kisérő levelében kötelezőleg ígéri, . „. Legeza Pál : Ugy van ! Ez a fontos ! Kutkafalvy Miklós: ...hogyt.i. az autonómia felhasználásával a rutén nép az állami hovátartozandóság kérdésében szabadon dönthet. Bebizonyíthatja azáltal, ha elfogadja azfc, amit mi is proponáltunk a békekonferencián, amit ezidőszei int a nemzetek szövetsége előtt is képviseltünk, hogy tessék arra a területre, ha egyszer az autonómia utján való megnyilatkozás komplikált és nehéziségekbe ütközik, a plebiscitumot elrendelni. (Helyeslés.) hogy a rutén nép népszavazás utján nyilatkozhassék meg és akkor feleslegesek lesznek ezek a diplomáciai jegyzékek, (Ugy van !) felesleges lesz ilyen adathalmazt a világ elé tárni. A rutén nép meg fogja mutatni, hogy mi az ő érdeke, mi az ő akarata az állami hovátaitozandóság kérdésében. (Ugy van! Ugy van!) Ezek után még csak egy kérdéssel óhajtok mindössze néhány percig foglalkozni, még pedig azzal a kérdéssel, amely a nemzetgyűlés legutóbbi ülésein vita tárgya volt, t. i. a királykérdéssel, hogy milyen hatással van és lett volna vagy lehetett volna az a tény, ha őfelsége az uralmat átveszi, a megszállott területekre. Itt elhangzott ismételten az az állítás, hogy a Felvidéken és általában a megszállott területeken Őfelsége megérkezése és a trón elfoglalásának szándéka nem váltotta ki azt a hatást és nem teremtett olyan helyzetet, amely mellett számítani lehetett volna arra, hogy a trianoni határokon túl fog összeomlás bekövetkezni. Mondom, nem akarok a kérdés meritumával foglalkozni, mindössze csak an a mutatok rá, hogy egy hozzám érkezett jelentés szerint milyen volt a helyszínen telét?* január hó 27-én, pénteken. 67 jesen megbízható emberek áltál észlelt helyzet akkor, amikor a király őfelsége megérkezett. Azt mondja ez a jelentés, hogy (olvassa) : »A mozgósítás napjától kezdve a hatóságok a legnagyobb terrort fejtették ki. Letartóztatások, házkutatások napirenden voltak. Különösen a magyar pártok exponált emberei voltak zaklatásoknak kitéve. A rutén pártokat nem bántották, ugy látszik, nem akartak bizonyítékokat szolgáltatni a népszövetség előtti akció részére az itteni rutének, illetve azok vezetőemberei üldözéséről. Arról azonban biztos értesüléseim vannak, hogy a háborn megkezdése esetén rutén egyéneket vittek volna túszul, A rutének közül egyedül Demkót, a Kárpáti Futár szerkesztőjét tartóztatták le, de néhány óra múlva szabadon engedték, öt, mint lapszerkesztőt fogták le. Seregélyi Sándor batári görög katholikus lelkészt egyik cseh bosszúból jelentette fel, mire csendőrfedezettel Ungvárra kisérték a katonai ügyészség fogházába. A rutének közül házkutatást tartottak a következőknél : Földesy Gyula nyomdász Ungváron, dr. Jaczkovíts István felfüggesztett főszolgabíró Szerednyén és Demkó Mihály szerkesztő Munkácson. Földesynél kétszer is átkutatták a házat, mert ő nyomta a Ruszinszkói Magyar Hírlapot, és mert ennek a szerkesztősége és kiadóhivatala az ő házában van. Ez újság szerkesztőségében is kétszer volt házkutatás. Azonfelül még a Keresztényszocialista- és a Magyar Jogpárt irodáját is átkutatták. A magyarok közül letartóztatták dr. Korláth Endrét, a jogpárt elnökét, dr. Paulik Jánost, a párt titkárát, kinél Kutkafalvy legutóbbi parlamenti beszédét találták meg, . . .<< Tehát egyedül az a tény, hogy egy, a magyar nemzetgyűlésen elhangzott beszédet megszállott területen valakinél megtalálnak, elegendő ok arra, hogy az illetőt letartóztassák és börtönbe vessék. Birtha József : Hőre ruki vitézek ! Kutkafalvy Miklós : ». . . dr. Eperjesi József ügyvédet, Fiskézházy József jogszigorlót Ungvárról, kik már valamennyien szabadok. Munkácson zsupáni rendeletre egy csomó embert előállítottak. Tömeges letartóztatások voltak még Visken, honnan az egész község elöljáróságát behozták Ungvárra, mert a mozgósítás alkalmával a községlakossága zavargott és egy csendőrt megölt.« Szádeczky-Kardoss Lajos: Azok tiszta magyarok ! Kutkafalvy Miklós: »A mozgósítás különben nagyon gyengén sikerült. Még legjobban vonultak be a magyarok. A ruténeket csendőrök hozták be erőszakkal. Harci kedv egyáltalán nem volt. Alig várták, hogy megkezdődjenek a harcok és átmehessenek a magyarokhoz. Ilyen beszédeket lehetett hallani a rutének körében : csak nem gondolják ők, hogy mi a mi egykori tisztjeinkre és bajtársainkra fogunk lőni.« Haller István : Ha az egész világ csehekből állna, milyen jó dolgunk volna nekünk magyaroknak ! Amerikába szaladnának I 9*