Nemzetgyűlési napló, 1920. XIII. kötet • 1921. szeptember 22. - 1921. december 17.

Ülésnapok - 1920-269

A Nemzetgyűlés 269. ülése 1921. saját magamat, még pedig a képviselői működésemből kifolyólag, üldözött embernek tartom. Üldözött embernek tartom azon okból, hogy pl. énellenem már a lakásomon nyomoztak ismételten. Ismételten detektivekkel megfigyeltettek. Abból az okból, hogy nyugállományú százados is vagyok, becsületügyi kihallgatásra is idéztek már meg, sőt báró Nagy Pál gyalogsági tábornok egyizben becsületügyi eljárást is próbált ellenem inditani egyik parlamenti beszédem miatt, azért, mert az ő nézete szerint a hadsereg ellen lázitottam. Üldözött embernek tartom magamat amiatt, hogy adatokat gyűjtenek ellenem katonai nyomozók ; üldözött embernek tartom magamat amiatt, hogy cenzúrázzák a telefonomat, senkivel sem tudok szabadon beszélni, szétkapcsolnak, mihelyt egyik képviselőtársammal beszélek. Üldözött embernek tartom magamat amiatt, mert cenzúrázott levelet kapok ugy, hogy a levélben a mellékletek benne vannak, de az eredeti levél ki van emelve, és kivül rá van .irva, hogy cenzurálta az ellenőrző-bizottság. Üldözött embernek tartom magamat amiatt, mert jóformán naponta kapok olyan leveleket, amelyekben egyrészt fenyegetnek a parlamenti magatartásom miatt, másrészt pedig kelepcébe próbálnak csalni, — amint az elmúlt héten is történt. Üldözött embernek tartom magamat amiatt is, hogy olyan eset fordulhat elő, mint legutóbb, amikor Kakovszky István t. képviselőtársamra itt a parlament karzatáról öt lövést leadott egy gyilkos, akkor én gúnyos táviratot kaptam Nyugat-Magyarországról, Felsőőr községből »Nyugatmagyarországi felkelők« aláirással s ebben a táviratban üdvözletüket küldték az ott állomásozó nyugatmagyarországi felkelők azért, hogy a parlamenti ellenzék golyótüzben volt. (Zaj.) Hát t. Nemzetgyűlés, ha ebben az országban ilyesmit el lehet követni büntetlenül, akkor igenis, merész dolog azt állítani, hogy Magyarországon nincs üldözött ember. Mi üldözöttek voltunk az elmúlt napokban, különösen Őfelségének itt tartózkodása idején és azok, akik most olyan nagyon emlegetik azokat a bizonyos letartóztatási terveket, elfelejtik, hogy a túlsó oldalról szintén egész listák voltak a letartóztatandó politikusokat és ujságirókat illetőleg. Kezemben van egy ilyen lista és azért, hogy meg legyen örökítve a ház naplójában is, felolvasom. (Egy hang a jobboldalon : Hitéles ?) Hiteles. A budapesti államrendőrség utasítást kapott, hogy azokat az egyéneket, akiket most felolvasok, a vámsorompón kivül engedni nem szabad, az alatt az idő alatt, amig Őfelsége itt tartózkodik Budapest környékén. Ezek a következők. (Olvassa): »Agai Adolf, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Meghalt !) Beniczky Ödön, gróf Batthyány Gyula, Bleyer Jakab, Bárczy István, Bangha Béla, Baranyay Jusztin páter, Dinich Győző, Ernszt Sándor, Friedrich István, Feleky Géza, Horánszky Miklós képviselő, — igy van évi dec. hó 15-én, csütörtökön. 421 irva — Huber János, gróf Károlyi József, Kóbor Tamás, Oavallier József (Uj Nemzedék), — igy van beirva — Kádár Lehel, Lingauer Albin, Lukachich altábornagy, Lendvai István, Miklós Andor, Milotay István, Ladányi Emil, őrgróf Pallavicini G-yörgy, Pető Sándor, Purjesz Lajos, Schnetzer tábornok, gróf Salm Hermann, Sebestyén Arnold, Szmrecsányi G-yörgy, ifj. gróf Széchenyi Miklós, id. gróf Széchenyi Miklós, Szabó László (Uj Nemzedék), Szilágyi Lajos, Szterényi József, Taszler Béla, Túri Béla (Uj Nemzedék), — igy van beirva — Yázsonyi Vilmos, Wein Dezső, Weisz Konrád és Zákány Gyula.« Ez a negyvenegy ur ... Sréter István : Más ember pedig a túlsó oldalról kap fenyegetéseket. Rupert Rezső: Csakhogy attól nem kell félni, a tietekétől pedig félni kell. Sréter István : En a magam dolgát nem hozom a Ház elé, külömbség kettőnk között. (Zaj.) Bárczy István : Nem mindegy, mert detektivekkel üldözik az embereket. Sréter István : Ezek nem detektívek voltak, bocsánatot kérek. Meskó Zoltán : Derék, elszánt emberek. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Szilágyi Lajos : Erre a negyvenegy úrra ki lett adva a rendelet, hogy ezeket a vámsorompón kivül engedni nem szabad, tehát a személyes szabadságukat erősen korlátozó rendelet adatott ki és liszta is volt. Azok tehát, akik a lisztákat olyan rossz néven veszik, gondoljanak arra, hogy ők is lisztákkal operáltak és ezek napfényre kerültek. T. Nemzetgyűlés ! Azzal operáltak a királykérdés egész tartama alatt, hogy veszélyben ^ a haza, jön a háború, jön a megsemmisülés. En azt mondom, hogy nem a haza volt itt veszélyben, hanem az uralom. Az uralma azoknak, akik ma itten uralmon vannak. E miatt terjesztették a hamis híreket a Hakovszky-kormányról, az osztrákokról, a meg nem történt letartóztatásokról, azért is, hogy csüggedést idézzenek elő oly célból, hogy a király híveit félrevezessék. Ezenfelül a cenzúra ezen idő alatt — nem is tudok más kifejezést használni — bődületes volt, ugy működött. En egyáltalán helytelennek tartottam azt, hogy statárium alatt szenvedtünk, statáriumot hirdettek ki a király itt tartózkodása idején. Szerintem a kormány statáriumot nem hirdethetett már csak azért sem, mert épen a kormánynak a királykérclésben semminemű joga nincs, épen ugy, mint ahogy a kormányzó ur Of őméltóságának a királykérdésben szintén nincs joga. Nekem, mint egyszerű képviselőnek, mint egyszerű politikai közkatonának a királykérdésben a fennálló törvényeink szerint s épen az 1920:1. te. értelmében is több jogom, van, mint akár a kormánynak, akár a főméltóságu kormányzó urnák. Ebben az esetben tehát statáriumot hirdetni épen annak, aki nem illetékes,