Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-231

40 A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921. évi július hó 18-án, hétfon. oldása, ugy életérdekeink megvédése, valamint a békés fejlődés biztosítása, ami nemcsak a mi érde­künk, de általános európai érdek is. Elejétől kezdve tisztában voltunk azon nehéz­ségekkel, amelyekkel a mai súlyos helyzetünkben e kényes feladat megoldása jár, de nem riadtunk vissza az elibénk tornyosuló akadályoktól, midőn arról volt szó, hogy történelmi hivatásunknak meg­felelően Közép-Európa konszolidációját előmozdit­suk. A marienbadi találkozás folytatása a Bruck­ban meginditott tárgyalásnak, melyet elődöm, Gratz őexcellenciája kezdett meg. E tárgyaláson négy bizottságra bizták az előzetes munkát : jogi és politikaira — ez egy bizottság •—- és pénzügyire, melyek Prágában ; gazdasági és forgalmira, me­lyek Budapesten, gyűltek össze. E bizottságok elő­zetes munkája szükségessé tette a marienbadi találkozást, melyen alkalmam nyilt a cseh-szlovák külügy minister úrral megbeszélni mindazokat a kérdéseket, melyek a bizottságok anyagát képsz­ték és amelyek részben a trianoni béke végrehajtá­sára, normális gazdasági viszony létesítésére és azokra a nemzeti érzésünket mélyen érintő körül­ményekre vonatkoznak, melyek a tőlünk elszakadt véreink sorsát meghatározzák. A jogi természetű kérdések tárgyalásánál a magyar és cseh-szlovák delegátusok eddig csak a kiadatás és egyéb bű ügyi jogsegély, a polgári jogsegély, a gondnokság és az okiratok felülhitele­sítése kérdésében állapodtak meg egymással. A gazdasági szakbizottság eddig egy rövid lejáratú kereskedelmi egyezményben állapodott meg, mely még a két kormány ratifikációjára szo­rul, s melynek értelmében cseh szén és koksz szállítása ellenében bizonyos mennyiségű élelmi­szert nyújt Magyarország. Szélesebb és hosszabb érvényű gazdasági szerződésre egyelőre nem tér­tünk át. (Helyeslés.) A többi kérdésekben a szakbizottságok ma­gyar és cseh-szlovák tagjai nehezebben találják meg egymás felé a közeledést. Biztosan remélem azonban, hogy a további tárgyalások folyamán az ellentétek el fognak simulni, amikor is sikerülni fog a szaktárgyalásokat reális alapon befejezni. Hogy e cél elérhető legyen, a cseh-szlovák tárgya­lóknak fentartás nélkül el kell fogadniok azt a megingathatatlan felfogásunkat, hogy a trianoni béke által reánk rótt túlyos terheket maximálisak­nak tekinthetjük csak és oly ajánlatokat, melyek ezek kúlyosbbitására törekednének, nem fogad­hatunk el. (Elénk helyeslés. Felkiáltások: Még az hiányzik!) Azt hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés Hitelesitették : Szent-Imrey Ákos s. k. naplóbiráló-bi. helyesli ezen álláspontomat ( Ugy van ! Ugy van I) és magáévá teszi azt az általam felállított vezér­elvet is, hogy az összes, a szakbizottságokban tár­gyalt kérdések egy egységes csoportot képeznek, amelyből egyes kérdéseket kiszakítani nem lehet. (Helyeslés.) Egyes cseh lapokban az utóbbi időkben ismé­telten, azzal a felfogással találkoztunk, hogy a marienbadi beszélgetés és a budapesti és prágai tárgyalások letompították a kis entente-nak Ma­gyarország ellen irányuló élét. örömmel és megnyugvással olvassuk azt és nincs okunk kételkedni a felfogás őszinteségében, bár teljes tudatában vagyunk annak is, hogy a cseh-szlovák közvélemény orgánumai közül még sokan nem használják velünk szemben azt a han­got, amelyet, azt hiszem, joggal elvárhatnánk. A magurk részéről biztosithatjuk cseh-szlovák szomszédainkat, hogy őszinte jóakarattal és min­den hátsó gondolat nélkül mentünk bele a tárgya­lásokba és határozottan feltett szándékunk azokat mindkét félre rézve kielégítő módon befejezésre is juttatni. Nem politikai taktikázás céljából mentem el Marienbadba, nem azért tárgyaltunk Budapesten és Prágában, hogy port hintsünk Európa szemébe ; célunk oly viszony létesítése, mely megkönnyíti mindkettőnknek az egymás mellett való megélhe­tést. E cél elérését egyáltalában nem tartom kizárt­nak, ha őszintén elismerjük egymásrautaltságunkat és ennek kapcsán megteremtjük azt a barátsá­gosabb politikai légkört, melynek jótékony befo­lyása alatt biztos alapon megállapodásra juthatunk. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kutkafalvy Miklós : T. Nemzetgyűlés ! Abban a reményben, hogy a magyar kormány ugy a határ­megállapitó-bizottságok működéséi él, mint a cseh tárgyalásoknál a Millerand-féle kísérőlevél rendel­kezéseit igyekszik minden tekintetben érvényre emelni, a külügyminister ur válaszát köszönettel és megnyugvással tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. Nemzet­gyűlés a külügyminister ur válaszát Kutkafalvy képviselő ur interpellációjára, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ily értelemben mondom ki a határozatot. Az ülést berekesztem. (Az ülés végződik 1 óra 50 férckor.) Bemálh Béla s. k. ígi tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom