Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

1. évi pinius kő 3-án, pénteken. 388 A Nemzetgyűlés 201. ülése 192 Kutkafalvy Miklós: T. Nemzetgyűlés! Ennek az. amerikai rutén elszakadási politikának szervezője és szóvivője volt — jelenleg is az — Zsatkovics Gergely amerikai ügyvéd. Nem akarom állitani és nem is állitom, t. N'emzetgyülés, hogy ő anyagi érdekből, politikai becsvágyból járt volna igy el. Koncedálom, akceptálom, hogy teljesen meggyőződésből, jóhiszeműségből állott a cseh politika szolgálatába akkor, amikor a magyarországi ruténeket elszakitotta Magyarország testétől. De Zsatkovics Gergely sem ismerte ebben a tekintetben a rutén nép akaratát, nem is ismerhette, mert ötéves gyermekkorában szüleivel együtt kivándorolt Amerikába és ötéves gyermekkora óta egyáltalában nem tartott fenn semmiféle összeköttetést a magyarországi ruténekkel, azoknak helyzetét, kivánságait és különösen az állami hovatartozandóság kérdésében elfoglalt akaratát tehát per absolute nem is ismerhette. (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja el.) Zsatkovics csak egy kényszerű kivándorlás keserű emlékét vitte Amerikába. Az ő szülei ennek a kényszerű kivándorlásnak keserű emlékein át ismertették meg vele Magyarországot, úgyhogy ő valami rajongó szeretetet magyar szülőhazája iránt nem is érezhetett, s habár az ő feltevése, az ő politikai koncepciója a rutén kérdésben teljesen becsületes és jóhiszemű is volt, nyilvánvaló, hogy nem voltak meg azok a tárgyi előfeltételek, hogy ő ebben a kérdésben a rutén nép igazi érdekeinek, akaratának megfelelő politikát képviselhessen. Az ő segitségével, az ő közreműködésével történt azután a rutén területeknek elszakadása Magyarországtól. Amikor a békekonferencia a területek autonóm egységének unióját Cseh-Szlovákiával elismerte, legalább a látszat kedvéért kormányzót kellett a tartomán)?' élére állitani, miután ennek az elszakadási rutén politikának szervezője Amerikában Zsatkovics volt, egyrészt ezért, másrészt hálából őt hajóztatta át a cseh kormány az óceánon keresztül, s elfoglalta a rutén kormányzói széket. Birtha József: Milyen nyelven beszél ez a rutén ember ? Kutkafalvy Miklós: Mindenesetre tud ruténül, mert hiszen rutén szülők gyermeke. Mikor a rutén nép kormányzója megérkezett és amikor elhozták az óceánon keresztül azt a széket, amelyen ülve a philadelphiai megegyezést aláirtak és csak amikor ezt a széket nagy ünnepélyes formák között, harangzugás mellett vitték be Un g megye székházába és ott helyezték el, a rutén nép csak ekkor jött rá arra, hogy itt valami nagy dolognak kellett történnie az ő sorsa, jövője, boldogulása és boldogitása tekintetében. Mindeddig maga a rutén nép — értem ez alatt nemcsak magát a falusi köznépet, hanem ennek a népnek vezetőségét, intelligenciáját is — azt sem tudta, hogy itt mi történik, hogy itt az ő sorsa felett, akarata és megkérdezése nélkül ilyen utón és módon történik döntés. Amikor Zsatkovics kormányzó Magyarországra visszajött, mindenekelőtt azt kellett tapasztalnia, hogy a magyarországi rutén nép tényleg nem akar elszakadni. Amit ő Amerikában nem hitt, arról Magyarországon meggyőződött. Tapasztalta ezt elsősorban is ugy, hogy bejárta a falvakat, ő maga is megkérdezte a rutén népet, és akkor is, a cseh megszállás alatt állott minden egyes falu kinyilatkoztatta, hogy nem akar Csehországhoz csatlakozni és Magyarország mellett kivannak kitartani. Tapasztalta, hogy a rutén nép intelligenciájából egyetlenegy számottevő ember sem áll melléje és nem szegődik a cseh politika szolgálatába. Látta, hogy végzetesen tévedett, tapfsztafta, hogy a rutén népet valóságos katasztrófába döntötte. De már ennek az önbeismerésnek semmiféle praktikus következménye nem lehetett, mert a megtörténteket máról holnapra meg nem történtekké tenni nem leheb s ezért próbált még a cseh kormánynál minden eszközzel közrehatni, hogy legalább a békeszerződésileg biztositott autonómia adassék meg. Számtalan tárgyalása volt magával Massaryk elnökkel, Benes külügyministerrel, a cseh kormány különböző tagjaival, hogy a békeszerződésileg biztositott rutén autonómia léptettessék életbe. Miután azonban ismételt és ismételt Ígéretnél egyebet nem kapott, maga Zsatkovics Gergely is, aki pedig ennek a politikának az egyedüli szervezője, egyedüli reprezentánsa és egyedüli itteni képviselője volt, meggyőződött arról, hogy a helyzet teljesen tarthatatlan, és indokoltnak tartotta, hogy a kormányzói méltóságról való lemondását, amely ezévi március hó 16-án történt, ultimátumban közölje a cseh kormánnyal. Ebben az ultimátumban megismerteti az egész kérdés történetét és genezisét, mondván, hogy a cseh kormány legalább a békeszerződésileg vállalt kötelezettségét telj esitse, mert ellenkező esetben nyilvánosságra fogja hozni azt az egész nagy, megkerülő és a rutén nép akaratát egyáltalán nem kutató sok diplomáciai visszaélést, aknamunkát, mely ebben a kérdésben elkövettetett. T. Nemzetgyűlés ! Az egyik entente diplomáciai képviseletnek a területen járt igen tekintélyes és élesszemü kiküldöttje látva az ottani helyzetet, véleményét abban foglalta össze, hogy ha a rutén kérdés rövidesen nem fog elintéztetni, legalább a kisérőlevél értelmében, akkor ebből európai kulturbotrány lesz, mert a helyzet ott tarthatatlan minden tekintetben. Ennek a Zsatkovics-féle expozénak szószerinti szövegét és tartalmát tudjuk. Méltóztassanak megengedni, hogy ennek az expozénak bevezető részét felolvassam, mert ez sok tekintetben napvilágot fog deríteni egyes kérdésekre, amelyeket tudtunk ugyan, de amelyeknek történeti lefolyását, beállítását és részleteit egyáltalán nem ismertük. Szól pedig ez a következőképen (olvassa) : »Dr. Zsatkovics Gergely, a Karpato-Russzia gu-