Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

A Nemzetgyűlés 201. ütése 1921. évi június hő 3-án, pénteken. 385 ratifikált, a kisebbségek védelmére vonatkozó szerződések ezeknek érdekeit teljesen biztositják.« Karafiáth Jenő: Szép kis jogbiztositás! Kutkafalvy Miklós : A kisérőlevél tehát megállapitja a nemzetek szövetségének kompetenciáját először a Csehországgal unióban lévő, rutén területen lakó kisebbségek ethnikai, vallási és nyelvi jogainak biztosítására nézve, másodsorban pedig bármely, a rutén területre vonatkozó, figyelmet érdemlő kérdésre nézve. Már pedig mindenesetre figyelmet érdemlő kérdés egy területre nézve annak a területnek a rajta lakó nép akarata szerint való állami hovátartozóságának kérdése. Birtha József: Látjuk a felsősziléziai állapotokat ! Kutkafalvy Miklós: És ha ez a kérdés, egy terület állami hovatartozásának kérdése, figyelemreméltó kérdés, akkor a rutén nép ebben a tekintetben negyedszer is és most már igazán minden szempontból kifogástalan utón és módon megnyilatkoztatta akaratát az állami hovatartozás kérdésében, még pedig azáltal, hogy amikor ez a terület még a Károlyi-kormány idején mint u. n. ruszkakrajnai autonóm terület jelentkezett, 1919 február 11, 12 és 13-án kormányzótanácsi választások ejtettek meg ezen a területen. 42 kormányzótanácsi tagot választott a rutén nép általános, titkos, községenkénti és a nőkre is kiterjesztett választói jog alapján és az ilyen választásokból kikerült 42 tagból álló kormányzótanács is egyhangúlag a Magyarországhoz való további állami hozzátartozás mellett döntött. (Éljenzés. Felkiáltások: Ugy is lesz !) Már most, kérdem, hogy ha egy általános, titkos, községenkénti és a nőkre is kiterjesztett választójog alapján összeállított testület sem fejezi ki annak a népnek igazi akaratát az állami hovatartozás kérdésében, ha ez is tagadásba vétetik, akkor egyáltalán nem igaz, hogy van népek önrendelkezési joga, mert ha van, ugy ennek a népek önrendelkezési jogának valahogy érvényesülni kell, hiszen a népek önrendelkezési jogának jegyében indult meg az egész béketárgyalás, ez volt az, ami lázba ejtette az egész világot és azt mondták : ezen az alapon békét, tartós békét lehet teremteni. Már most, t. Nemzetgyűlés, ha az önrendelkezési jogot propagáló szerv, testület maga igy respektálja a népek önrende] kezesi jogát, akkor tényleg azon a nézeten kell lenni, hogy mindez csak játék volt a szavakkal, mindez csak csalétek volt arra nézve, hogy a hiszékenyek, a becsületesek ennek a csaléteknek, játéknak felüljenek. Birtha József: Világcsalás! Legeza Pál : Hol a politikai ethika ? Kutkafalvy Miklós : A Nemzetek Szövetségének genfi titkársága a magyar-rutén párt által és utján erről a helyzetről természetesen tájékoztatta magát. Ily körülmények között a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. X. KÖTET. rutén kérdéssel foglalkozva, 1920 december 4-ikén meg is hozta határozatát, hogy a vezértitkárság köteles most már Cseh-Szlovákiával szemben a rutén kérdésben minden információt beszerezni és azt a Nemzetek Szövetségének tanácsa elé terjeszteni. Ez az, ami annyira fáj a cseh külügyminister urnák, Benesnek, hogy szemünkre veti, hogy innen mi telekiabáljuk az egész világot a rutén kérdéssel, hogy mi a rutén kérdést a nemzetek szövetségének tárgyaló zöld asztaláig visszük, hogy majd a cseh kormány ellenőriztetni fogja, minő módon respektálja a magyar kormány a csonka Magyarországon lakó nemzeti kisebbségek jogait, stb. Pedig, t. Nemzetgyűlés, maga a békeszerződés és a kisérőlevél jelöli meg, hogy ez a kérdés a

r nemzetek szövetségének tanácsa elé tartozik. És ha a békeszerződés és a kisérőlevél szerint is ez a fórum, akkor miért fáj annyira Benes külügyminister urnák, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa ezzel a kérdéssel foglalkozik. Fáj mindenesetre, mert nem akarják megismertetni az igazságot, a való helyzetet, nem akarják, hogy végre kinyissuk a világnak látó szemét, különösen ebben a rutén kérdésben. Mert az eddigiekből is látszik, hogy itt egy végzetes hiba, nagy igazságtalanság történt és ennek a végzetes hibának, ennek a nagy igazságtalanságnak következménye a jó sorsra érdemes, becsületes, jámbor rutén népnek tragédiája. A nemzetek szövetségének elnöksége és vezértitkársága, Hymans elnök és Drumond vezértitkár kérik is azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetek szövetsége a rutén kérdésben állást foglaljon. A magyarrutén párthoz intézett megkeresésükre mi memorandumban feldolgoztuk azt a tényleges helyzetet, ami a cseh impérium alatt keletkezett és fennáll. Rámutattunk arra, hogy a kétéves cseh impérium mindenben igazolta azokat az aggályokat, amiket tápláltunk arra az esetre, ha ez a terület Magyarországtól elszakittatik. Es mivel a cseh kormány békeszerződéses kötelezettségének egyáltalában eleget nem tett, proponáljuk a nemzetek szövetségének a következőt (olvassa) : »1. Tekintettel arra, hogy a magyarországi rutén nép jogosult képviselete soha nem kívánta a csehszlovák köztársasághoz való csatlakozást, ellenben az 1918. évi december hó 10-én megtartott kongresszus a Magyarország kötelékében való megmaradás mellett döntött, és figyelemmel arra, hogy a cseh-szlovák köztársaság nem tartotta meg szerződéses kötelezettségét, a Népek Szövetségének tanácsa a vonatkozó szerződések módosítása mellett rendelje el, hogy a Mármaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Abauj és Szepes vármegyékben élő ruténség Magyarországhoz viszszacsatoltassék. 2, Amennyiben a Nemzetek Szövetségének tanácsa az 1. alatt megjelölt módon nem kívánna eljárni, utasítsa a határrendező bizottságot, hogy 49