Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

384 À Nemzetgyűlés 201. ütése 1921. évi június hó 3-án., pénteken. békeértekezlet előtt. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy ezt a területet nem kebelezték be egyszerűen a cseh-szlovák államba, mert a rutén terület nem osztatlan része a cseh-szlovák államnak, mint a tót terület ; ennek a következménye lett az a elöntés, hogy ennek a területnek, mint autonóm egységnek, csak az uniója ismertetett el a tényleges helyzet alapján a cseh-szlovák állammal és ennek lett a következménye a kísérőlevélnek az az intézkedése, hogy az autonómia felhasználásával a rutén népnek mód adatott arra, hogy akaratát nyilvánosságra hozza, ami fölött azután a nemzetek szövetségének a tanácsa dönt. Ez alkalomból és erről a helyről, miután még egy lehetőség teremtetett meg a rutén nép igazi és hamisítatlan akaratának megnyilatkozására és érvényesítésére az állami hovátartozandóság kérdésében, ennek a népnek a nevében a leghálásabb köszönetemet fejezem ki Grand-Smith amerikai diplomáciai főmegbizottnak és az általa képviselt nemzetnek. (Éljenzés.) A kísérőlevél, amely kötelező erejű és amelynek minden egyes intézkedése épugy betartandó, mint a békeszerződésnek bármely intézkedése, foglalkozik a rutén kérdéssel. A kísérőlevélnek a rutén kérdésre vonatkozó részét azonban tévesen magyarázza Guernier, a trianoni békeszerződés ezidőszerinti francia kamarai előadója, amikor azt mondja, hogy ez a kérdés már elintéztetett, eldöntetett és nem függőben levő kérdés. A kísérőlevélnek idevonatkozó intézkedései nem értelmezhetők másként, csak ugy, amint azokat maga Danielou is, a trianoni békeszerződés előző francia kamarai előadója, illetve az előadói tervezet készítője magyarázta, ahogy magyarázta azt annak idején maga a francia kormány, ahogy Millerand értelmezi azt, ahogy értelmezi azt a magyar kormány és ahogy értelmezi azt a rutén nép, hogy t. i. a rutén kérdés, ennek a területnek állami hovátartozandósága szempontjából még függőben lévő, még eldöntetlen kérdés. (Igaz! Ugy van!) Ha a mostani francia kamarai előadó urnák értelmezése volna az igazi értelmezés, akkor ennek az értelmezésnek a rutén népre nemcsak lesújtó, hanem egyenesen demoralizáló hatása lenne, mert ez a jámbor, egyszerű, vallásos falusi nép azt látná ebből, hogy Ígéretek, amelyeket müveit, nagy nyugati nemzetek kormányai ünnepélyes formában, békeokmányokban tesznek, máról-holnapra másként értelmeztetnek. (Ugy van!) Ez a demoralizáló hatás pedig egyik előidézője, egyik oka lenne annak, hogy Európa ezen részében még tovább, talán még hosszú időkön keresztül ismét nem lesz konszolidáció, nem lesz béke, nem lesz nyugalom. Ha pedig a békének, a nyugalomnak, a konszolidációnak mielőbbi bekövetkezése érdeke a civilizációnak, a kulturának, érdeke az európai nemzeteknek, az emberiségnek, akkor gyenge szavammal is bátor vagyok a francia kamarai előadó urat erre a tévedésére figyelmeztetni. (Helyeslés.) A rutén nép ezt a kísérőlevelet ugy értelmezte, hogy neki az autonómia felhasználásával — amint a kísérőlevél mondja — igenis módjában és jogában áll az állami hovátartozandóság kérdésében akaratát kinyilatkoztatni; igy Ígérték, így irták, így mondták, — igy várja ennek betartását maga a rutén nép. (Helyeslés.) De hiszen maga a nemzetek szövetsége, helyesebben szólva a nemzetek szövetségének tanácsa is igy értelmezi ezt a kérdést, — mert ez a kérdés tudvalevőleg a nemzetek szövetségének garanciája alá van helyezve — és a nemzetek szövetségének genfi tanácsa és vezértitkársága állandóan érdeklődött és érdeklődik is a rutén kérdés iránt. Mi, a magyar-rutén párt, kötelességszerűen állandóan tájékoztattuk és tájékoztatjuk a nemzetek szövetségét és a genfi vezértitkárságot a rutén nép helyzetéről, nyomorúságos állapotairól és folytonosan sürgetjük a kísérőlevél idevonatkozó részének végrehajtását. (Élénk helyeslés.) Rámutatunk arra, hogy a kísérőlevélnek a rutén kérdésben történt intézkedései még nincsenek végrehajtva és hogy ennek gazdasági, kulturális és egyéb tekintetben is milyen rendkívül káros és súlyos következményei vannak. Ugyanis ez a kísérőlevél idevonatkozólag szószerint a következőkép intézkedik (olvassa) : ; »A rutén területre vonatkozó elhatározásukban a Szövetséges és Társult Hatalmak teljes tuda; tában voltak a felmerült nehézségeknek. Elfogadták a rutén föld és a Cseh-Szlovák állam egyesülését, unióját az utóbbi állammal kötött szerződésben. Ez az állam különös módon biztosítja a rutének autonómiáját. Megegyeztek a Cseh-Szlovák állammal abban, hogy a szerződés intézkedéseit, amennyiben azok a néprajzi, vallási és nyelvi kisebbségekre vonatkoznak, a Nemzetek Szövetsége védelme alá helyezik. A Szövetséges és Társult Hatalmak ugy vélik, hogy a köztük és a Cseh-Szlovák állam közt létrejött szerződés a rutén autonómikus tartomány népességének megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosan kifejezhesse. A hatalmak a legkomolyabb figyelemmel lesznek ennek a népességnek a jövőben nyilvánított kívánságaira. Egyébiránt a Nemzetek Szövetségének Szerződése a Szövetség Tanácsa minden tagjának jogot ad arra, hogy a St-Germain-enLaye-ben 1919 szeptember 10-én a Szövetséges és Társult Főhatalmak és a Cseh-Szlovák állam között kötött szerződést aláiró hatalmainak figyelmét bármely, a rutén területre vonatkozó, figyelmet érdemlő kérdésre felhívják. Ily körülmények között a Hatalmak ugy vélik, hogy a határszéli lakosság érdekei teljes mértékben biztosítva vannak. Ami az ilyen szuverenitás alá kerülő magyar népszigeteket illeti, a Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam részéről már aláirt és a Cseh-Szlovák állam részéről már