Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

380 A Nemzetgyűlés 201, ülése 1921 van!) Gróf Apponyi Albert soha semmiféle olyan dolgot el nem követett és el nem követhe­tett, ami bármiféle rendőri beavatkozást részük­ről szükségessé tenne. Itt tisztán a magyar nemzetnek egy re­prezentatív tagjával szemben történik ez az injuria. Epen ezért a magyar nemzet a maga sérelmét látja ebben a dologban és igy lehetet­lennek tartom, hogy ez a cseh kormány, mely tárgyalásaiban súlyt helyez arra, hogy bizonyos keserű dolgoknak még az emlékeit is eltörölje a közelmúltból, hogy amikor leülünk egymással tárgyalni, épen egy ilyen dologgal ezen tárgya­lásoknak úgyszólván erkölcsi lehetőségét is megakadályozza. (Ugy van !) Kérem a külügy­minister urat, szíveskedjék ebben a kérdésben a Nemzetgyűlést nyilatkozatával tájékoztatni. (He­lyeslés.) Elnök: A külügyminister ur kivan szólni. Gr. Bánffy Miklós külügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés! Tegnapdélelőtt értesültem róla, hogy Apponyi Albert gróftól megtagadták a cseh-szlovák belépési vizumot. Kötelességszerü­leg természetesen azonnal lépéseket tettünk az itteni cseh követségnél s azóta rendelkeztem magyar képviselőnknél Csehországban, Prágá­ban, hogy az ottani kormánynál lépjen fel és a beutazási engedélyek megadása iránt lépéseket tegyen. Ma estére, vagy legkésőbb holnapra várom képviselőnk válaszát, és kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy a dolog érdemére nézve akkor adhassam meg a felvilágosítást, és számol­hassak be a tett lépések eredményéről, amikor erre nézve pozitív választ kaptam, s igy pontos felvilágosítást adhatok. Addig is kérem, méltóz­tassék tudomásul venni ezeket a lépéseket, melyeket kötelességemnek ismertem azonnal foganatosítani, és kérem, méltóztassék bevárni azt, hogy legközelebb jelentést tehessek a Nemzet­gyűlésnek ebben az ügyben. (Helyeslés.) Elnök : Napirend előtti felszólalás határozat­hozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirend első pontjának, az 1920/21. évi állami költségvetésnek tárgyalására. Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Kutkafalvy Miklós. Kutkafalvy Miklós: T. Nemzetgyűlés! A trianoni békével feldarabolt Magyarország igaz­ságtalan megcsonkításáért az entente-hatalmak vezető politikusai igyekeznek az erkölcsi felelős­séget maguktól elhárítani, látván most már a Magyarországgal történt nagy igazságtalan­ságot és e béke tarthatatlanságát. Az egyes nemzetiségekre hivatkoznak tehát mondván, hogy Magyarország megcsonkításának tulajdon­képeni okai nem a szövetséges és társult hatal­mak, hanem Magyarország egyes nemzetiségei, mert ezek Magyarország feldarabolásán dolgoz­tak, mielőtt még a legfőbb tanács Magyar­ország végleges határait megállapította volna. A trianoni békeszerződésnek az angol házban j évi június hó 3-án, pénteken. történt ratifikálásakor lord Curson és Harms­word külügyi államtitkár erre vonatkozólag azt mondták, hogy nem a szövetségesek szakí­tották el Magyarországtól a tótokat, ruténeket, horvátokat, németeket, románokat és szlovéneket, hanem ezek a népek maguk dolgoztak elszaka­dásuk érdekében, mielőtt még a legfőbb tanács megállapította volna Magyarország határait. Ez alkalommal a rutén kérdéssel óhajtok foglalkozni. Egyrészt azért, mivel ez a kérdés aktuális, másrészt azért, mert ennek a kérdés­nek lényegét a külföldön is, és a belföldön is legkevésbé ismerik, méltóztassanak megengedni, hogy ezt a kérdést a maga egész részletes tör­ténetében tárjam a Nemzetgyűlés elé, és a kül­föld elé is. Kötelességből teszem ezt, mert kö­telességem a magyarországi rutén nép nevében a vele történt igazságtalanság eliminálása cél­jából tiltakozó szavamat felemelni mindannyi­szor, ahányszor erre alkalom nyilik, mert ugy apai, mint anyai ágon ezen rutén nép intelli­genciájából származom, ezzel a néppel faji, vallási, érzelmi, nyelvi szoros kapcsolatban állok ugy én, mint a vezetésem alatt álló magyar­rutén párt, melynek erre a kompetenciát a rutén kongresszus külön is megadta. Szóval rutének vagyunk, és mint ilyenek legjobban ismerjük a magyarországi rutén nép történetét, akaratát és helyzetét minden tekintetben. Ezeknek előrebocsátása után megállapítom, hogy a magyarországi rutén népnek kifelé gra­vitáló politikája egyáltalában soha nem volt, a magyarországi rutén nép évszázadokon keresz­tül érdekeinél, gazdasági helyzeténél és érzel­meinél fogva teljesen összeforrott a magyarsággal. A cseh kormány nem is gondolhatott arra, hogy a magyarországi rutén nép is valaha a cseh impérium alá kerülhet. A wilsoni elvek és a népek önrendelkezési jogának gondolatával űzött propaganda maga sem volt képes a rutén népet eltántorítani attól az akaratától és ezen akaratának megnyilatkozásától, hogy saját jól felfogott vitális érdekei miatt is csak Magyar­országgal éljen továbbra is állami közösségben. B. Szterényi József: Ez igy van! Kutkafalvy Miklós : T. Nemzetgyűlés ! A ma­gyar forradalom kitörése után, 1918 november 7-én Ungváron is megalakult a rutén nemzeti tanács, amely tanácsban helyet foglaltak a rutén nép legilletékesebb tényezői mind kivétel nélkül. Igy többek között tagja volt ennek a rutén tanácsnak dr. Szabó Simon kanonok, elnök; a vármegyék görög katholikus főesperesei, mind mint alelnökök; dr. Had,zsega Bazil, Gébé Péter kanonokok, Volosin Ágoston képezdei igazgató, dr. Grigóssy Gyula, dr. Hadzsega Gyula teológiai tanárok, dr. Kaminszky József ügyvéd, dr. Volenszky Kálmán ügyvéd, Gulo­vics Tivadar főgimnáziumi tanár, Eöldessy Gyula ház- és nyomdatulajdonos, Koleszár Já­nos iparos s igy tovább, mindazok, akik a rutén nép akaratának a megnyilatkoztatására illeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom