Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

380 A Nemzetgyűlés 201, ülése 1921 van!) Gróf Apponyi Albert soha semmiféle olyan dolgot el nem követett és el nem követhetett, ami bármiféle rendőri beavatkozást részükről szükségessé tenne. Itt tisztán a magyar nemzetnek egy reprezentatív tagjával szemben történik ez az injuria. Epen ezért a magyar nemzet a maga sérelmét látja ebben a dologban és igy lehetetlennek tartom, hogy ez a cseh kormány, mely tárgyalásaiban súlyt helyez arra, hogy bizonyos keserű dolgoknak még az emlékeit is eltörölje a közelmúltból, hogy amikor leülünk egymással tárgyalni, épen egy ilyen dologgal ezen tárgyalásoknak úgyszólván erkölcsi lehetőségét is megakadályozza. (Ugy van !) Kérem a külügyminister urat, szíveskedjék ebben a kérdésben a Nemzetgyűlést nyilatkozatával tájékoztatni. (Helyeslés.) Elnök: A külügyminister ur kivan szólni. Gr. Bánffy Miklós külügyminister : Tisztelt Nemzetgyűlés! Tegnapdélelőtt értesültem róla, hogy Apponyi Albert gróftól megtagadták a cseh-szlovák belépési vizumot. Kötelességszerüleg természetesen azonnal lépéseket tettünk az itteni cseh követségnél s azóta rendelkeztem magyar képviselőnknél Csehországban, Prágában, hogy az ottani kormánynál lépjen fel és a beutazási engedélyek megadása iránt lépéseket tegyen. Ma estére, vagy legkésőbb holnapra várom képviselőnk válaszát, és kérem a mélyen t. Nemzetgyűlést, hogy a dolog érdemére nézve akkor adhassam meg a felvilágosítást, és számolhassak be a tett lépések eredményéről, amikor erre nézve pozitív választ kaptam, s igy pontos felvilágosítást adhatok. Addig is kérem, méltóztassék tudomásul venni ezeket a lépéseket, melyeket kötelességemnek ismertem azonnal foganatosítani, és kérem, méltóztassék bevárni azt, hogy legközelebb jelentést tehessek a Nemzetgyűlésnek ebben az ügyben. (Helyeslés.) Elnök : Napirend előtti felszólalás határozathozatal tárgyát nem képezhetvén, áttérünk a napirend első pontjának, az 1920/21. évi állami költségvetésnek tárgyalására. Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Kutkafalvy Miklós. Kutkafalvy Miklós: T. Nemzetgyűlés! A trianoni békével feldarabolt Magyarország igazságtalan megcsonkításáért az entente-hatalmak vezető politikusai igyekeznek az erkölcsi felelősséget maguktól elhárítani, látván most már a Magyarországgal történt nagy igazságtalanságot és e béke tarthatatlanságát. Az egyes nemzetiségekre hivatkoznak tehát mondván, hogy Magyarország megcsonkításának tulajdonképeni okai nem a szövetséges és társult hatalmak, hanem Magyarország egyes nemzetiségei, mert ezek Magyarország feldarabolásán dolgoztak, mielőtt még a legfőbb tanács Magyarország végleges határait megállapította volna. A trianoni békeszerződésnek az angol házban j évi június hó 3-án, pénteken. történt ratifikálásakor lord Curson és Harmsword külügyi államtitkár erre vonatkozólag azt mondták, hogy nem a szövetségesek szakították el Magyarországtól a tótokat, ruténeket, horvátokat, németeket, románokat és szlovéneket, hanem ezek a népek maguk dolgoztak elszakadásuk érdekében, mielőtt még a legfőbb tanács megállapította volna Magyarország határait. Ez alkalommal a rutén kérdéssel óhajtok foglalkozni. Egyrészt azért, mivel ez a kérdés aktuális, másrészt azért, mert ennek a kérdésnek lényegét a külföldön is, és a belföldön is legkevésbé ismerik, méltóztassanak megengedni, hogy ezt a kérdést a maga egész részletes történetében tárjam a Nemzetgyűlés elé, és a külföld elé is. Kötelességből teszem ezt, mert kötelességem a magyarországi rutén nép nevében a vele történt igazságtalanság eliminálása céljából tiltakozó szavamat felemelni mindannyiszor, ahányszor erre alkalom nyilik, mert ugy apai, mint anyai ágon ezen rutén nép intelligenciájából származom, ezzel a néppel faji, vallási, érzelmi, nyelvi szoros kapcsolatban állok ugy én, mint a vezetésem alatt álló magyarrutén párt, melynek erre a kompetenciát a rutén kongresszus külön is megadta. Szóval rutének vagyunk, és mint ilyenek legjobban ismerjük a magyarországi rutén nép történetét, akaratát és helyzetét minden tekintetben. Ezeknek előrebocsátása után megállapítom, hogy a magyarországi rutén népnek kifelé gravitáló politikája egyáltalában soha nem volt, a magyarországi rutén nép évszázadokon keresztül érdekeinél, gazdasági helyzeténél és érzelmeinél fogva teljesen összeforrott a magyarsággal. A cseh kormány nem is gondolhatott arra, hogy a magyarországi rutén nép is valaha a cseh impérium alá kerülhet. A wilsoni elvek és a népek önrendelkezési jogának gondolatával űzött propaganda maga sem volt képes a rutén népet eltántorítani attól az akaratától és ezen akaratának megnyilatkozásától, hogy saját jól felfogott vitális érdekei miatt is csak Magyarországgal éljen továbbra is állami közösségben. B. Szterényi József: Ez igy van! Kutkafalvy Miklós : T. Nemzetgyűlés ! A magyar forradalom kitörése után, 1918 november 7-én Ungváron is megalakult a rutén nemzeti tanács, amely tanácsban helyet foglaltak a rutén nép legilletékesebb tényezői mind kivétel nélkül. Igy többek között tagja volt ennek a rutén tanácsnak dr. Szabó Simon kanonok, elnök; a vármegyék görög katholikus főesperesei, mind mint alelnökök; dr. Had,zsega Bazil, Gébé Péter kanonokok, Volosin Ágoston képezdei igazgató, dr. Grigóssy Gyula, dr. Hadzsega Gyula teológiai tanárok, dr. Kaminszky József ügyvéd, dr. Volenszky Kálmán ügyvéd, Gulovics Tivadar főgimnáziumi tanár, Eöldessy Gyula ház- és nyomdatulajdonos, Koleszár János iparos s igy tovább, mindazok, akik a rutén nép akaratának a megnyilatkoztatására illeté-