Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

392 A Nemzetgyűlés 201. ülése 1921. évi június hó 8-án, pénteken. Kutkafalvy Miklós: De nem kivánok most már ezzel a kérdéssel itt, ez alkalommal részletesen foglalkozni, majd visszatérek reá egy másik felszólalásom alkalmával. Mielőtt felszólalásomat befejezném, még pár percre bátor leszek a t. Nemzetgyűlés figyelmét igénybevenni személyes kérdésben. (Halljuk! Halljuk!) Mint méltóztatnak tudni, ugy én, mint a vezetésem alatt álló magyar-rutén párt, mint a rutén nép képviselete, állandóan dolgoztunk és dolgozunk a magyar területi integritásért olyan vonatkozásban és értelemben, hogy a rutén területek Magyarországhoz visszacsatolhassanak. Az 1918 december 10-én megtartott rutén kongresszus, melyben — mint emiitettem •— résztvett minden rutén község kiküldöttje — több mint 400 kiküldött — és amely ezt a politikát lefektette, ezen politika érvényesítésével és képviseletével a vezetésem alatt álló magyar-rutén politikai pártot bizta meg. Mi a rutén nép érdekében reánk háruló ezen kötelességnek igyekeztünk és igyekszünk mindenben eleget tenni, és minden alkalmat megragadtmik arra nézve, hogy a nép igazi akaratát, igazi érdekeit szolgáljuk és ennek érvényt is szerezzünk. Ennek következménye természetesen az, hogy a cseh kormánynak érdeke, hogy minden olyan embert, aki a cseh kormányra nézve kellemetlen politikának a vezetője, a reprezentánsa, lehetetlenné tegyen. Emiatt a kezdet kezdetétől fogva állandóan volt és van politikai hajsza csekély személyem ellen is. Amikor a románok Budapestre bevonultak és amidőn azt a memorandumot, melyet a békekonferenciához intéztünk, kézrekeritették, letartóztattak engem azért, mert — szerintük — »én vagyok a román integritás elleni politikának egyik vezetőembere és mert a román hadijogba ütköző bűntett elkövetésére lázítom a rutén népet<<. Tudvalevőleg akkor még Mármaros és Ugocsa vármegye román megszállás alatt állott, melyet ők akkor egyszerűen román területnek minősítettek. A román fogságból csak igen nehezen, a történetesen Budapesten átutazó Clerk angol megbizott személyes intervenciója és egyéb intervenciók utján tudtam kiszabadulni. Háromhetes fogságom után közölte velem egyik, a letartóztatásom helyén szolgálatot teljesitő, magyarul tudó román katona, aki ugy látszik, magyar érzelmű volt, hogy ő kihallgatta az ügyemben tanácskozó tábornoki kar beszélgetését, hogy elvisznek Nagyszebenbe, ott haditörvényszék elé állitanak és mint a román politika szempontjából veszélyes embert egyszerűen főbe fognak lőni ; ha tehát kedves az életem, ha csak tudok, még az éjszaka folyamán, de feltétlenül szökjem meg. Szerencsére másnap megjelent Clerk Diamandinál és ennek a diplomáciai és még egy más irányú intervenciónak lett azután következménye, hogy kiszabadultam. Amikor igy kiszabadultam a román fogságból, a >>szigurancia<<, a katonai detektívek hivatali főnöke, akivel később kissé bizalmasabb viszonyba kerültem, közölte velem, hogy nem is a románok akartak engem mindenáron letartóztatni és láb alól eltenni, hanem a cseh diplomáciai ügyvivő naponként megjelent a román katonai hatóságoknál és engem, mint a csehellenes politikának egyik veszedelmes exponensét feltétlenül ártalmatlanná kivánt tenni. Később azután, amikor a béketárgyalások folyamatban voltak, nagy aknamunka, nagy hajsza indult meg ellenem, melyben minden lehetetlen dolgot felsorakoztattak ellenem azért, hogy engem erkölcsileg lehetetlenné tegyenek. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Nyilvánvaló, hogy a cseh politikának ez volt az érdeke és ez az érdeke ma is. A cseh követségen állandó szolgálatban volt egy ur, akinek semmi más feladata nem volt, mint a tót és rutén ügyekben itt exponált politikai személyeket kompromittálni s őket koholt adatokkal lehetetlenné tenni. Birtha József: És mégis megtűrik! Ki az? Kutkafalvy Miklós." Ezt az urat név szerint azért nem nevezem meg, mert bár akkor a cseh politika szolgálatában állott, ezidőszerint a magyar politika szolgálatában áll. Rövidesen kisült és bebizonyosodott, hogy egy másik ember, aki nekünk politikai szolgálatokat tett, ugyanakkor politikai szolgálatokat tett a cseh kormánynak is. (Zaj.) Birtha József: Gyalázat! Kutkafalvy Miklós: Bebizonyosodott, hogy ennek az embernek horribilis összegeket adott a cseh kormány azért, hogy engem és a tót politikának itteni exponenseit erkölcsileg feltétlenül tönkretegyen. Birtha József: Ki ez az ember? Kutkafalvy Miklós: Az illető neve Nagy József, ma jogerősen el van itélve kémkedés miatt és jelenleg fegyházban ül. Haller István : Gazember ! Kutkafalvy Miklós: Rövidesen rá azután egy rémregénybe illő, hajmeresztő részletes jelentést tétetett a ministerelnökségre, melynek célja volt engem és — nem tudom — még egy-két embert kompromittálni. Ennek a jelentésnek a szerzője most börtönben ül, el van itélve : Siposs Kamiilónak hívják. Simonyi-Semadam Sándor volt ministerelnök ur kezei között van az a levél, amelyben Siposs Kamilló ur azt irja neki, hogy egy előkelő ur megjelent nála és igen nagyösszegü pénzt ajánlott fel, ha rólam pamflettet ir és annak szerzőségét vállalja. Siposs Kamilló és Nagy József, t. Nemzetgyűlés, fegyencek, börtönben ülnek, jogerősen el vannak itélve. Van azután egy Manajo nevezetű ember, aki községi irnok volt, azután katonai nyomozó, de elcsapták, majd az államrendőrségnél nyomozó volt, elcsapták, akkor idejött és jelentkezett a kormányzó ur őfőméltóságánál, mint Pod Karpatszka Rusz teljhatalmú megbízottja és kihallgatást kért. Rövidesen kisült róla, hogy 30 vagon élelmet akar a rutén nép részére a lengyel határra kiszállítani. Ez az ember napon-