Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-201

A Nemzetgyűlés 201, ülése 1921. évi június hó 3-án, -pénteken. 389 vernátorának expozéja 1921 március hó 16-án a Cseh-Szlovák köztársaság elnökének, ministerelnökének és ministereinek. Urak ! Miután a ministerium ajánlatára a köztársasági elnök által Karpato-Russzia guvernátorává kineveztettem, kötelességemnek tartom röviden előadni a tények históriáját, részletesen az okokat, amelyek kényszeritettek engem a mai napon a köztársaság elnökének lemondásomat beadni, amely tényt önöknek hivatalosan tudomásul hozok. Ezen memorandumban nem szükséges részletesen előszámlálni mindent, ami el lett intézve az amerikai russzinok által a világháború idejében és utána, a Magyarországon lakó testvéreik érdekében, és hiszem, hogy elég lesz rámutatni, hogy az amerikai rutén nemzeti tanáccsal, amely közel 500.000 rutént képvisel, akik véglegesen vagy ideiglenesen az Amerikai Egyesült-Államokban laknak, s amely Mc.-Keesportban, Pennsylvania, 1918. évi június 26-án megalakult, a következő rezolució lett egyhangúlag elfogadva : 1. A kárpátaljai rutének teljes függetlenséget kapnak. Ha ez nem volna lehetséges, akkor 2. hogy a kárpátaljai rutének egyesüljenek a galiciai és bukovinai testvéreikkel. Ha ez is lehetetlen volna, akkor kapjanak 3. autonómiát.« Tehát, t. Nemzetgyűlés, maga az amerikai rutén komité sem a Csehországgal való kapcsolatot kereste és nem ezt határozta el, hanem Bukovinával és Keletgaliciával való egyesülést, de a Csehországgal való egyesülésről ott nem volt szó. »A jegyzőkönyv bennfoglaltatott abban a memorandumban, amelyet 1918. évi október hó 21-én Wilson elnöknek személyesen átadtak. Wilson elnök tanácsára, hogy az első két kivánság nem praktikus és hogy a szövetséges államok nem szívesen vennék, az amerikai rutén nemzeti tanács utasítására én, mint teljhatalmú képviselő, teljes erővel arra törekedtem, hogy a rutének autonómiát kapjanak«, már akkor a Cseh-Szlovák fennhatóság mellett. Tehát ime, t. Nemzetgyűlés, egyszerűen Wilson tanácsa volt az, hogy a rutének az amerikai komitében, ha a Magyarországtól való elszakadás mellett foglalnak is állást, ne Bukovinával és KeletGalíciával akarják a magyarországi rutén területeket egyesiteni, hanem a Csehországgal való autonómia mellett való egyesülést propagálják. »Október 23-án a rutének befogadtattak tagul a Közép-Európai Unióba és ezzel elismertettek abban az Unióban képviselt nemzetnek, nevezetesen a cseh-szlovákok, a lengyelek, a jugoszlávok, ukrajnaiak, a litvánok, a románok, nem egyesült görögök, az olasz irredenták, az örmények és a jeruzsálemi zsidók által, mint önálló nemzet és mint ilyen a Wilson elvei alapján jogosítva vannak szabadon meghatározni kormányzatuknak jövő formáit.« íme tehát még a háború alatt Amerikában megalakult a közép-európai nemzetek uniója, amely unióban az előbb felsorolt nemzetek, illetve é&mzetiségek minden egyes képviselője részt vesz en már ott Wilsonnal tanácskozva állapodnak meg abban, hogy milyen módon és elvek szerint fogják Magyarország feldarabolását, megcsonkítását propagálni. »A fent jelzett Unió 1918 október 26-án a függetlenségi teremben Philadelphiában ünnepélyesen kijelentette a világnak a következőket : »Mi, ugy saját, valamint testvéreink nevében, akik otthon vannak, ezennel ünnepélyesen kijelentjük, hogy egész népünket szövetségeseink kezébe helyezzük ellenségeinkkel szemben, továbbá, hogy az egész világ tudja, hogy mi milyen alapelveken állunk, minthogy azokat a független államok elismerték, mint a szabadállamok alapelveit, kijelentjük : 1. Hogy valamennyi hivatal megkapja valódi hatalmát a nép megbízása folytán. 2. Hogy valamennyi nemzetnek elvitázhatatlan joga megállapítani önálló kormányzatát oly princípiumok és formák alapján, amelyeket ők vallanak, amelyek legjobban megfelelnek az ő jólétüknek és boldogulásuknak. 3. Titkos diplomáciának nem szabad lennie. A deklaráció aláírói és más független nemzetek képviselői ezzel kötelezik magukat az ő nemzeteik nevében, hogy az itt jelzett princípiumok a szervezeti törvénybe be lesznek iktatva.« Ezt a deklarációt aláirtak : Massaryk a csehszlovákok nevében, mint az Unió elnöke, azután Zsatkovics a magyar rutének nevében és még tíz más képviselő. »A fent jelzett princípiumok ki vannak véve az úgynevezett »Középeurópai nemzetek függetlenségi deklarációjából«, amelyek október 26-án 1918-ban lettek kihirdetve és október 25-én megállapittattak és elfogadtattak, amely napon a Bellevue Stradford-szállóban, Philadelphiában, mint az amerikai rutének s általuk a magyarországi rutének képviselője — az amerikai rutének akciója, később 1919. évi május 8-án az ungvári nemzeti tanács által lett megerősitve, egyúttal az amerikai rutén nemzeti tanács 5 hivatalnokának és tagjának jelenlétében konferáltam Massaryk elnökkel a rutének és csehek federációjának lehetőségéről.« »Massaryk elnök válaszul a következőket mondta : »Ha a rutének a cseh-szlovák köztársasághoz csatlakoznak, teljesen független autonóm állam maradnak.« Arra a kérdésre, hogy milyen határokat állapitana meg Karpato-Russzia részére, azt válaszolta : »A határok ugy lesznek megállapítva, hogy a rutének meg lesznek elégedve.« »Ez volt a megegyezés, hogy a rutén föld autonóm állam marad Cseh-Szlovákiával kapcsolatban és a ruténeknek megfelelő határokkal.« Mindezeket a megállapodásokat azután publikálták 1918 november 12-én egy rezolucióban, amely azt mondja, hogy »a magyarországi rutének a legszélsőbb önkormányzati jogokkal, mint állam federativ alapon csatlakoznak a cseh-szlovák demokrata köztársasághoz, azzal a megjegyzés-