Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-169
A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. gyár népet. Mi megtettük kötelességünket, teljesítettük a kötelességünket. Sajnos, hogy akkor a Károlyi-kormány árulása folytán nem juthattunk lőszerhez, munícióhoz és nem kezdhettük meg az ellenállást. Mintegy 40.000 ember gyűlt össze Érsekújvár környékén, akik három napon keresztül tarisznyából étkezve várták, hogy fegyverbe álljanak és a betóduló cseheket kiüldözzék az országból. Károlyiék visszatartották Vácon a számunkra elindított muníciót, felszerelést, s igy kénytelenek voltunk az összesereglett néptömegeket széjjelbocsátani és fájdalmasan néztük azt, hogy mint tolakodik be az ország testébe mind beljebb és beljebb a cseh népáramlat. Akkor már tehetetlenül vergődtünk, gyülekezetemhez fordultam és igyekeztem őket megerősíteni magyarságukban, magyar meggyőződésükben. A templomban intéztem hozzájuk szót és megeskettem őket, hogy soha a cseheknek hűséges alattvalói nem lesznek. Ez okozta a végzetemet. Amikor a csehek bejöttek Lévára, rögtön elfogtak és internáltak. Sikerült megmenekülnöm a kezükből, de később a családomat üldözték el és azoknak csináltak nagyon sok kellemetlenséget. De nemcsak én vagyok azok között, akik személyes sérelmekről panaszkodhatnak. Ott van a felvidéki reformátusoknak egész tábora, akiket elüldöztek otthonukból, családi tűzhelyükről. »A bodrogközi járás területén — irja egyik felvidéki lap — tetőfokra hágott a magyaroknak, különösen pedig a református intelligenciának üldözése.« így minden kihallgatás nélkül kiutasították a cseh-szlovák területről Karászy Benő kiskövesdi református lelkészt. Haraszty Károly bácskai református lelkészt, a magyar keresztény szocialistapártban való szereplése miatt elfogták és Kassára szállították január 16-án. Egyikért sem fogadtak el semmiféle jótállást. Keresztury József alsózempléni református esperes, nagygéresi lelkésznek, valamint Yirágh Béla királyhelmeci lelkésznek is állandóan kellemetlenkednek, sőt ez utóbbit egy ízben le is tartóztatták, amit különben Karászy Benővel is megtettek kiutasítása előtt. Balla Zsigmond királyhelmeci református kántortanítót szintén kiutasították törhetetlen magyarsága következtében. Ugyanez a sors fenyeget még más bodrogközi tanítókat is, akiktől azt követelik, hogy tót vagy cseh nyelven is tanítsanak az iskolákban, akik egyetlen árva hangot sem tudnak ezekből a nyelvekből, olyan gyermekeknek, akik között még csak véletlenül sincs egyetlenegy sem, aki tót beszédet valaha is hallott volna. A magyar evangélikus lelkészek és tanítók sprsa is meg van pecsételve a Felvidéken. Állandó üldözéseknek vannak kitéve ezek is a hazaáruló pánszláv apostolok, illetőleg püspökök által. Henriczi Béla poltári lelkészt elfogták, úgyszintén Ferenczi Samu losoncztamási, Csupkay János alsóesztergályi lelkészt, akit még évi március hó 19-én, szombaton. 115 azonkívül nagyon megkínoztak. Jeszenszky János báti lelkésznek három nap alatt kellett elhagynia családjával együtt a parókiát. Kiüldözték Bándy Endre lévai evangélikus lelkészt is, de neki később megkegyelmezett Zoch, mint régi barátja. Kiüldözték Halmy Béla somorjai lelkészt, Kovács Sándort, a pozsonyi teológiai akadémia igazgatóját. Betiltották a magyar istentiszteletet az evangélikus gyülekezetben, Kürtösön, Alsózellőn, Szécsénykovácsin, Eperjesen, pedig ezekben a községekben csakis magyarul tudó evangélikus hivek vannak. Zoch szerint magyar református egyház, illetőleg gyülekezet egyáltalán nem lehet a Felvidéken. T. Nemzetgyűlés! A nemzeti kisebbségeknek jogát biztosította az entente ... Tasnádi Kovács József: Csak papíron! Birtha József : ... ugy látszik, csak papíron, a cseh-szlovák, román és szerb megszállókkal szemben. A védelem tárgyában a cseh-szlovák állam és az entente között szerződés jött létre. Ez a szerződés le van fektetve a saint- germaine-i és a trianoni békeszerződésben is. Ennek a szerződésnek második pontja a következőképen hangzik: »A cseh-szlovák állam kötelezi magát minden egyes alattvalójának életét, szabadságát megvédeni, tekintet nélkül származására, honpolgári illetőségére, nyelvére, nemzeti fajára és vallására. Minden lakosnak jogában áll véleményét és vallását nyíltan és titkosan hirdetni, illetve gyakorolni oly mértékben, amig ez a közrend vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik. A csehszlovák köztársaság elismeri, illetve kinyilatkoztatja állampolgárainak ipso facto minden további formalitás mellőzésével a német, szlovák és magyar állampolgárokat, akik a szerződés megkötésekor a cseh-szlovák köztársaság területén laknak, vagy ott illetőséggel birnak, még ha állandóan nem is tartózkodnak ma a köztársaság által ténylegesen birtokolt vagy a jövőben neki juttatandó területen. A.mi a nyilvános tanítást illeti, a cseh-szlovák állam köteles olyan helyeken, ahol tömegesen egy nemzetiségű nép lakik, gondoskodni államköltségen arról, hogy ily helyeken a nép tannyelvén nyilvános iskolák működjenek. Azonban jogában áll ar. államnak ezen iskolákban is a cseh nyelvet, mint kötelező tantárgyat bevezetni. Ugyancsak biztosíttatik a nemzeti kisebbségek ama joga is, hogy ugy emberbaráti, mint vallási és iskolai tevékenységükhöz a közadók terhére bizonyos arányban állami hozzájárulást követelhessenek«. Mit jelent a békeszerződésnek ez a felolvasott pontja? Azt jelentené, hogy nekünk magyaroknak jogunk van a Felvidéken magyarul élni, (Ugy van! jobb felöl.) iskoláinkban magyar nyelven tanítani, magyar iskolákat fentartani. (Ugy van! Ugy van!) Mózer Ernő : És követeljük ! Birtha József : Ezzel szemben pedig méltóztattak hallani, hogy milyen szomorú és milyen 15*