Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-164

570 A Nemzetgyűlés 164. ülése 1921 Iákat eltörölni és a cseh iskola-tannyelvet behozni, ami azonban itt nem sikerült. Benkő Gábor: Most kellene ezért botrányt csinálni a Házban, hogy az egész világ olvassa. Kutkafalvy Miklós: Az egész vonalon igy vitték keresztül a népszámlálást azért, hogy mentül kevesebb helyen legyenek kénytelenek 20%-nyi magyarságot kimutatni. Ilyen erőszakos, ilyen centralizáló és a békeszerződéssel egyenesen ellenkező politikát folytattak a csehek az egész rutén Felvidéken, holott a cseh kormány és a szövetséges és társult hatalmak között a megkötött szerződésben is kötelezi magát a cseh kormány a rutén autonómia elismerésére és életbeléptetésére, a Magyarországgal kötött békeszerződéshez csatolt kísérőlevél pedig szintén intézkedik, hogy a rutén nép épen az autonómia felhasználásával van jogositva minden kérdésben, tehát az állami hovatartozandóság kérdésében is akaratát nyilvánítani. Patacsi Dénes: Tudja meg az egész világ. 1 Kutkafalvy Miklós : Hogy ez az autonóm terület mentül kisebb részre zsugorodjék össze, a csehek nem veszik be a magyarországi összes ruténeket, ök az általuk kontemplált autonóm területnek is csak az Ung és Tisza közti területet veszik, holott Magyarországon rutének laknak a Tisza és a Poprád közötti területen is. (ügy van !) Szabó Zoltán : Ott van az eperjesi görögkatholikus püspökség is. Kutkafalvy Miklós : Ennek a fontossága pedig abban áll, hogy ha a rutén nép az autonómia felhasználásával, tehát tartománygyülése folytán ki fogja mondani, hogy tovább is Magyarországhoz akar tartozni és a nemzetek szövetsége ezt approbálni fogja, amint erre nézve a kisérőlevél intézkedik és ha az'autonóm terület, amint ezt a csehek most kontemplálják, csak a Tisza és az Ung közötti területre esik, akkor csak négy vármegye fog ezen a réven Magyarországhoz visszakerülni, holott ha az autonómia keretébe bevonatnak a kárpátalji összes rutének, — már pedig az entente az autonómiát a kárpátalji rutén nép részére adta (ügy van ! ügy van !) és a nemzetek szövetségének garanciájával is a kárpátalji rutén nép részére megadott és Csehországra nézve is kötelező autonómiát helyez kilátásba, ha tehát a békeszerződés és a kisérőlevél intézkedései érvényesülnek : akkor kell hogy a rutén autonóm terület a Tisza és a Poprád közötti területre is kiterjedjen, amely esetben az autonómia felhasználásával a tartománygyülés utján nem négy, hanem nyolc vármegye kerülhet vissza Magyarországhoz. Ëpen azért nem győzöm eléggé hangsúlyozni ennek a kérdésnek fontosságát, nem győzöm eléggé figyelembe ajánlani a külügyminister urnák is, hogy ezen kérdésben teendő minden felterjesztésénél hivatkozzék erre és mutasson rá arra, hogy a csehek magával a rutén néppel is nagy méltánytalanságot, igazságtalanságot követnek el, de a békeszerződésnek egyenes és világos intézkedéseit is kijátsszák csak azért, hogy esetleg évi március hó 12-én, szombaton. mentől kisebb terület legyen az, amely Magyarországhoz ennek a kérdésnek megoldása révén vissza fog kerülni. Szilágyi Lajos : A békeszerződést csak mi tartjuk meg. Benkő Gábor: Erre kellene százmilliót elkölteni külföldi lapokra, nem cukorbáróknak adni ! Kutkafalvy Miklós: A magyarországi rutén nép kitart. Ez a nép a magyar nemzetet a maga nagy talpraállási munkájában regenerálási törekvésében, a magyar nemzettel elkövetett kirivó és égbekiáltó igazságtalanságok eltüntetésére irányuló nagy munkájában cserbenhagyni nem fogja soha. A magyarországi i.utén nép ma is az, amely volt : a gens fidelissima ec carissima ! Épen ezért elvárja a magyar kormánytól is, hogy mindent tegyen meg, hogy ez a kérdés végre valahára megoldassék. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák ! Szólásra következik ? Birtha József jegyző: Patacsi Dénes ! Patacsi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt interpellációmat előadnám, kötelességemnek tartom feltárni azon okokat, melyek interpellációm előterjesztésére késztettek. A demarkációs vonalon járva, szomorúan tapasztaltam, hogy lelketlen izgatók mindent elkövetnek a magyarság ellen és különösen a kisgazdaosztályt, ezt a bevehetetlen sziklavárat döngetik erősen a magyar haza ellenségei. Sajnos, az ottani viszonyok tápot nyújtanak a lelketlen izgatók aknamunkájának. Nemcsak Baranyából, hanem Somogyból is a demarkációs vonalról több községből jöttek hozzam azzal a panasszal, hogy földjeiket, melyek a demarkációs vonalon túl vannak nem művelhetik meg, mert nem járhatnak át. Viszont a megszállott területen lakóknak vannak itt földjei, melyeket szintén nem tudnak megművelni, mert nem kapnak igazolványt az átjárásra, Szulyok községben Somogy megyében negyvenkét olyan magyar telek van, melyet a kisgazdák nem birnak megművelni a szerb megszállás miatt és ugyancsak a szuloki vonalon túl hatszáz katasztrális hold van megműveletlenül, mert tulajdonosaik nem tudnak átjárni a vonalon túl levő földjeik megművelésére. Somogyapáti község pedig, mely teljesen a demarkációs vonal mellett fekszik megszállót területen és a földjeik azon innen vannak, nem jöhetnek ide, hogy földjeiket megmunkálhassák. Eddig az iskoláefiuknak még csak megengedték, hogy a közeli pusztákra átjárhassanak iskolába, most pedig még azokat is eltiltották tőle, úgyhogy kény* telének parlagon heverni a kis fiuk, mint a mező vadoncai. A szocialista és kommunista izgatók a túlról telitüdővel kiabálják, hogy ők már osztják a földet és izgatnak ide küldött agitátoraikkal, hogy mig nálunk a búza árát maximálják és a búzát elrekvirálják, addig náluk 3000 korona a búza mázsája, mert hogy ők a földet most szétosztják s