Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-164
A Nemzetgyűlés 164. ülése 1921. aláirtak egy egyezményt, amely egyezmény az egyedüli alapja volt a cseh kormánynak, amely alapon követelte, kérte ennek a területnek, mint autonom egységnek unióra lépését és ennek elismerését a szövetséges és társult hatalmaktól. Le kell szögeznem, hogy a magyarországi rutén nép hivatott és jogosult képviselői a pittsburgi egyezményhez egyáltalán nem járultak hozzá. A pittsburgi egyezményt a rutén nép nevében aMirta egy Zsatkovics Gergely nevű amerikai ügyvéd, . . . Benkő Gábor : Bizonyosan valami galiciai kazár ! Kutkafalvy Miklós : ... aki ötéves korában szüleivel együtt kivándorolt Magyarországból s a magyarországi rutén néppel egyáltalán semmiféle érintkezést nem tartott fenn, a hazai helyzetet, a rutén nép kívánságait, óhajait egyáltalában nem ismerte, maga köré toborzott néhány egészen bizonyos, hogy a cseh kormány pénzén megfizetett embert, kalandort, ezek összeálltak, kikiáltották magukat az amerikai ruténség vezetőinek és a magyarországi rutén nép nevében jogosan és hivatásosan fellépő testületnek, aláirtak egy pittsburgi egyezményt, melyről a magyarországi rutén nép csak annyit tud, hogy ez a Zsatkovics nevű ur egy széken ülve irta alá ezt az okmányt, mert egy széket hoztak Amerikából a rutén területre néhány hónappal ezelőtt, amely széket nagy ünnepségek és harangzugások között vittek be Ungvárra és helyeztek el a kormányzóság épületében. (Derültség.) Ilyeneken malott Magyarország feldarabolása. Ilyen jogalapot teremtettek meg maguknak a csehek arra, hogy Magyarország egész északi Felvidékének erőszakos elszakitását Magyarországtól a szövetséges és társult hatalmaknál követelhessék, és ilyen alapokon daraboltatott fel Magyarország. Benkő Gábor : "Wilson erre alapított ! Kutkafalvy Miklós: Ez a Zsatkovics Gergely nevű ur később áthajózott Magyarországba a rutén földre és a csehek által kormányzónak neveztetett ki. Ezidőszerint ott reprezentálja a cseh kormányt, ahelyett hogy a békeszerződésben biztosított autonómiának életbeléptetését követelné abból a célból, hogy a szabadon megválasztott tartomány gyűlés módot adjon a rutén népnek az állami hovatartozás kérdésében akaratát kifejezni, folytatja a legerőszakosabb centralista és esehesitő politikát, a nép pedig oly Ínségben, oly nyomorban van, hogy ha ez a helyzet továbbra is sokáig igy tart, akkor nem lehet tudni, melyik pillanatban fog ott a helyzet teljesen felborulni, mely pillanatban fog egy erőszakos fellépés kirobbanni. Benkő Gábor : Más oldalról meg a kazárok nyomorgatják szegényeket ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Kutkafalvy Miklós: Rá kell mutatnom még egy másik, ennek a kérdésnek fejlődésére nézve rendkívül fontos tényre, amelyet a csehek a népszámlálás alkalmával követtek el. (Halljuk ! Halljuk!) A békeszerződés szerint Csehországban, Jugoszláviában és Romániában azokon a terüleNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET évi március hó 12-én, szombaton, 56§ tekén, ahol valamely nemzeti kisebbség a lakosságnak legalább 20%-át teszi ki, az illető nemzeti kisebbség jogai érvényben vannak, azok védelemben kell hogy részesüljenek. így Csehországban a : zokon a területeken, ahol a lakosságnak legalább 20%-át teszi ki a magyar lakosság, kötelesek a csehek a békeszerződés szerint a kisebbségi jogok védelmében a közigazgatás és az igazságszolgáltatás egész vonalán magyarul tudó tisztviselőket alkalmazni, ilyen helyeken a népnek jogában áll saját anyanyelvén, tehát magyarul a hatóságokhoz beadványokat intézni, a hatóságok kötelesek azokat érdemben elintézni a beadvány nyelvén, kötelesek a bíróságnál magyar tolmácsokat tartani, a magyar nyelven előterjesztett védelmet elfogadni és különösen kötelesek legalább 20%-nyi kisebbség esetén magyarnyelvű iskolákat is megengedni, illetőleg fentartani. Hogy a cseh kormány mentül kevesebb helyen mutasson ki legalább 20%-nyi magyarságot, a legutóbb lefolytatott népszámlálás alkalmából teljesen önkényesen járt el, a népszámlálás adatait teljesen meghamisította, ugy hogy pl. a számlálólapokat az összeirandóknak egyáltalában nem mutatták be, a számlálólapok adatait az összeirottakkal nem íratták alá és — ami egészen kirívó — mozgó lováskülönitményeket alkalmaztak, amelyeket faluról-falura toltak ide-oda, ugy hogy mikor az összeíró biztosok, akik teljesen megbízhatatlan és a legtöbb esetben unintelligens emberek voltak, oda megérkeztek, ott találtak egy csomó katonát, akiket mint odavaló lakosokat cseh nyelvűéknek vettek be. Benkő Gábor : Alávaló gazság ! Erről kellene a világsajtót informálni, nem Becker Bébiről! Szabó Zoltán : A tiszántúli magyar falvakban csupa magyar katonák vannak S Kutkafalvy Miklós: Ungtarnócon, egy tiszta református községben, ahol más idegenajku ember nem volt és nincs, mégis 800 csehet mutattak ki. Szabó Zoltán : Egy sincs az egész községben és 800-at mutattak ki ! Kutkafalvy Miklós: Az összeírás idejére odaküldtek ezekből a mozgó lovaskülönitményekből 800 lovas katonát. Ungváron pl. a népszámlálás talált 5600 csehet, 7700 magyart, 3600 zsidót és 1200 rutént. Több zsidó van, de a zsidóknak nagy része magyarnak vallotta magát és azért nem vették be egyszerűen a népszámlálásba. Az 5600 csehet pedig Ungváron csak ugy tudták kimutatni, hogy az összes tisztviselőket cseheknek vették, de cseheknek irták össze a katonaságot is, holott a katonaság, amely tót és rutén emberekből állt, nagyrészben magyarnak vallotta magát. Mikor azonban ezt látták az összeírok, az ezredirodák állománykimutatás alapján az összes katonákat egyszerűen cseheknek vették és igy mutattak ki Ungváron 5700 csehet azért, hogy Ungváron ne legyenek kénytelenek kimutatni 20%-nyi magyarságot, hogy joguk legyen a magyar isko72
