Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-118

190 A Nemzetgyűlés 118. ülése 1920. évi október hó 27-én, szerdán. a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolhatják.« Az 59. cikk pedig arról szól (olvassa) : »Ami a közoktatásügyet illeti, a magyar kormány azokban a városokban és kerületekben, ahol nem magyarnyelvű magyar állampolgárok jelentékeny arányban laknak, megfelelő könnyítéseket fog engedélyezni, hogy a népiskolákban ezeknek a magyar állampolgároknak a gyermekei anyanyelvükön taníttassanak. Ez a rendelkezés nem akadályozhatja meg a magyar kormányt abban, hogy a magyar nyelv oktatását az emiitett iskolákban is kötelezővé ne tegye. Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban élnek oly magyar állampolgárok, akik etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, méltányos rész jár ki ezeknek a kisebbségeknek ama összegek élvezetéből és felhasználásából, amelyek esetleg nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra, a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben szerepelnek.« Ezeket a cikkeket azért voltam bátor felolvasni, mert ezzel szemben a csehek mindenütt eltiltják a magyar nyelv használatát, mindenütt eltiltják a magyarnyelvű iskolák megnyitását, illetve mindenütt azon vannak, hogy a magyarnyelvű iskolák működése mielőbb befejeztessék. Mindez pedig az idegen közigazgatás alatt álló magyar területen történik, a magasabb nyugati kultúra jegyében, a magasztos wilsoni elvek égisze alatt. Méltóztassék megengedni, hogy szomorú csokorba kötve néhány adattal szolgáljak. Eperjesen a volt katholikus gimnáziumot átalakították reál-gimnáziummá. Az történt, hogy ingyen tankönyvek és ingyen ellátás kilátásba helyezésével tót parasztgyerekeket helyeztek el az iskolában. Ilyen kecsegtető kedvezmények mellett is mindössze csak 140-et tudtak összeszedni a régi 350 diák helyett. Ugyancsak Eperjesen az evangélikus kollégiumban, az I. osztályban az idén megszüntették a magyar nyelv használatát és ott már csak cseh nyelven tanítanak. (Felkiáltások a baloldalon : As egész Felvidéken ezt csinálják!) A tanítóképzés is teljesen csehnyelvü lett. Az eperjesi tanítóképzőben, ahol már szintén cseh nyelven tanítanak, valóságos bachanáliák folynak, mert adataim szerint az ottani cseh légionárius katonák este oda szoktak járni a hölgyekkel dorbézolni. A bártfai és a homonnai polgári iskola és a nagymihályi gimnázium szintén csehnyelvü lett. Az eperjesi felső kereskedelmi iskolát beszüntették. A kassai magyar gimnázium magyar osztályait fokozatosan szüntetik be-* Léván a tanítóképző teljesen cseh lett. A főgimnázium első két osztályában cseh nyelven folyik a tanítás, legutóbb pedig intézkedés történt arra nézve, hogy az egész gimnázium tannyelve kizárólag cseh legyen. Birtha József: A piarista tanárokat mind elmozdították. Karafiáth Jenő: A piarista tanárokkal ugy áll a dolog, hogy nekik először megengedték, hogy házankint tanítsanak, még pedig külön szakoktatásban részesítsék a jelentkező növendékeket. Most megtiltották a külön szakoktatást és csak azt engedélyezték, hogy az egyes házakhoz csak egy piarista tanár mehet, de annak kötelessége az összes tantárgyakat előadni. Egy Stefanek nevű tanügyi referens kijelentette, hogy előbb-utóbb, de rövid idő alatt az egész Felvidéknek csehnek kell lenni. Birtha József: Az lesz a sorsa, mint a névrokonának, aki lezuhant a levegőből ! Karafiáth Jenő: Az iglói gimnáziumban szintén nem respektálják a némefc szó használatát és nem akarják annak a megnyitását megengedni. Az egyetlen magyar iskola Szepesmegyében az alsószalánki társulati elemi iskola. Ezt is be akarják szüntetni. De ugyanilyen elnyomást tapasztalunk a társadalmi egyesületek körül és egyéb téren is. Birtha József: Mégis ratifikálni akarunk! Karafiáth Jenő: Zólyomban falragaszok jelentek meg, amelyek gyalázták a magyarokat és megtiltották a magyar beszédet. Dr. Luczi orvos feleségét cseh legionáriusok nyilt utca során inzultálták, mert magyarul mert beszélni. Azonkívül elrendelték, hogy a magyar feliratokat mindenünnen távolítsák el. Birtha József: A kisebbségi jogok biztosítása ! Karafiáth Jenő: Pozsonyban az utcaneveket természetesen csehesitették. Összesen kétszázezer cseh koronát áldoztak rá és annyira mentek, hogy nemcsak a magyar történelmi neveket változtatták át cseh nevekre, de az érdemes régi pozsonyi honpolgárokról, városi előkelőségekről elnevezett utcák nevét is megváltoztatták. Vágujhelyen szintén plakátok jelentek meg, amelyek szerint tilos a magyar nyelv használata utcán és nyilvános helyen. Benkő Gábor: Mit szól hozzá Jászi-Jakobovics Jakab Oszkár? Karafiáth Jenő : Kassán egy Kovalik nevű törvényszéki elnök hivatkozott a cseh 1920. évi 122. törvénycikk 1. §-ára, amely szerint a csehszlovák állam hivatalos nyelve a cseh-szlovák nyelv, ennek következtében a törvényszéken és a járásbíróságon az ottani alkalmazottak még magánérintkezésben sem használhatnak más nyelvet, mert különben fegyelmi eljárást rendel el velük szemben. Birtha József: Es a magyarok voltak az elnyomók ! Karafiáth Jenő: Betiltották a nemzeti viseletet is. (Felkiáltások : Hallatlan !) Október 6-án Léván több lelkes magyar honleány nemzeti viseletet öltött. Erre az ottani rendőrfőkapitány, — értsünk alatta egy 23 éves, alig hogy érettségizett fiatalembert, aki, sajnos, egy nyitra-