Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-655
410 655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. napirendre tűzésük iránt pedig annak idején fog a fc. ház határozni. (Helyeslés.) Következik a napirend Is pedig annak első pontja : a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1291, 1304) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdeni a t. házat, méltóztatik-e az épen felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Elfogadtatott. Az igy harmadszori olvasásban elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második jjontja: a vagyonadóról szóló törvényjavaslat (írom. 1292, 1304) tárgyalásának, illetőleg az e törvényjavaslat feletti általános vitának folytatása. Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: Tisztelt képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt a vagyonadóról szóló törvényjavaslat érdeméhez hozzászólanék, méltóztassék megengedni, hogy reflektáljak azokra, amiket Polónyi Géza tisztelt képviselőtársam tegnap itt előadott. (Halljuk !) Ezen reflskszióim némileg személyes természetűek és tulajdonképen jogom lett volna már tegnap e czimcn is felszólalni, csak nem kivántam a tisztelt ház idejét igénybevenni, annál kevésbbé, mert felszólalásom keretébe is beilleszthetem mondanivalómat. Polónyi Géza tisztelt képviselő ur, aki sajnálatomra nincs jelen, egy távollevő barátomat, Vázsonyi Vilmos képviselő urat támadta meg tegnap. Mint jójzü szólista mutatkozott be és humorista volt elsősorban akkor, amikor felállította a tételt, hogy neki egyetlenegy nagy hibája volt és ez az, hogy egész életében önmagához mindig konzekvens volt. Vázsonyi Vilmossal szemben Polónyi Géza képviselő ur egy 1901-ben, tehát 15 évvel ezelőtt megtartott nyilatkozatot olvasott fel. Alihoz, hogy én a tisztelt képviselő ur állandó és tartós konzekvencziájához adatot szolgáltassak, nem kell oly messzire mennem, elég ha emlékeztetem a tisztelt házat, hogy Polónyi Géza 1916 augusztus 12-én mit mondott itt a házban. Arra nézve ugyanis, hogy ő konzekvensen mindig nagy barátja volt a városoknak és a fővárosnak is, igen szivesen stgitene a főváros háztartása bajain. Nézzük meg, hogy 1916 augusztus 12-iki beszédében beleesik-e ebbe a konzekvencziába. És kitűnik e beszédből, hogy ő a városoknak és a főváros háztartásának rendezését csakugyan melegen szivén viseli, % legutóbb ezeket mondotta : »En nagyon óhajtom, hogy a városok dolgai és a községi háztartás kérdései rendeztessenek, de a főváros dolga addig, mig a fővárosi törvény megalkotva nincs, addig, amig az állami ellenőrzés és felügyelet az autonómiával szemben keresztülvive nincs, ehhez a kérdéshez jobb lesz nem nyúlni, mert az az állapot, amelynek továbbtenyésztésére ilyen intézkedések felhasználtatnak, minden lehet, csak nem közérdek. Mindenesetre hallgassa meg a t. pénzügyminister ur annak a választókerületnek, melyet én képviselek, tiltakozó szavát ; a hazáért mindig büszkén vért ontó magyarság tiltakozik az ellen, hogy az ő keserves munkájával szerzett adófilléreit akár a fővárosnak, akár másnak kiutalványozzák, anélkül hogy annak hováforditása iránt bármiféle ingerencziája lenne.« Azután beszél arról, hogy lehetne szó a hozadékadó átengedéséről a városoknak. Szóval, a városok iránt való meleg szeretetében annyira konzekvens, annyi feltételhez szeretné fűzni a városok segitését, hogy ha Mathuzsalem korát meg érnők, akkor sem következnének be az ő feltételei. És annyira konzekvens a városok háztartásának rendezése iránti szeretetében, hogy amikor arról van szó, hogy a jövedelmi adó bizonyos feleslege fordittasf-ék a városok háztartásának rendezésére, akkor azzal áll elő, hogy a jövedelmi adónál erről szó sem lehet, hanem a hozadékadónál lehet szó, amelyről ma senki sem beszél. És mikor mindenki tudja és senki sem képzeli máskép azt, hogy a jövedelmi adó bizonyos fölöslege a fővárosnak jusson, hogy az abból van, amit bőségesen befizettek a főváros polgárai jövedelmi adó képében, ezt ugy akarja feltüntetni, hogy az ő kerületének 90 faluja vagy más falvak által befizetett jövedelmi adó az, amely pedig vagy semmi, vagy nagyon kevés, amit a főváros háztartásának rendezésére óhajtanának megkaparitani. Vázsonyi Vilmosnak 1901. évi beszédérc hivatkozik. Vázsonyi akkor a fővárosban uralkodó klikkek ellen beszélt. Elfelejtette azonban elmondani Polónyi Géza t. képviselő ur azt, hogy abban az időben a főváros közgyűlésén az volt a tényleges állapot, hogy az ellenzéket Vázsonyi Vilmos egymaga képviselte és az a klikk, amely ellen beszélt, épen Polónyi Géza vezetése alatt működött. 1901 és 1916 között tehát épen az a különbség, hogy 1901-ben Polónyi vezette a városházán a klikkeket, akkor benn volt, ma pedig kinn van. — most jDersze szerinte minden rossz. Elnök (csenget) : T. képviselő ur, természetes dolog, hogy amikor két képviselő ur között személyes kontroverzia merül fel, a ház mindig megadja a jogot, hogy az illető képviselő ur eltérjen a tárgytól. De engedjen meg a t. képviselő ur, itt a képviselő ur személyére nézve ilyen kontroverzia nem merült fel és figyelmeztetnem kell arra, hogy most nem Polónyi Géza képviselő ur közéleti működése, hanem a vagyoni adóról szóló törvényjavaslat van tárgyalás alatt. (Ugy van! jobbjelől.) Méltóztassék tehát ezeket a megjegyzéseket lehetőleg rövidre fogni. (Helyeslés a jobboldalon.) I j Pető Sándor : Befejezem felszólalásom e részét. Csak arra kívánok reflektálni, hogy igen vidám humorral beszél Polónyi Géza képviselő ur arról,
