Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-655

410 655. országos ülés 1916 augusztus 26-án, szombaton. napirendre tűzésük iránt pedig annak idején fog a fc. ház határozni. (Helyeslés.) Következik a napirend Is pedig annak első pontja : a jövedelemadónak részleges életbelépte­téséről szóló törvényjavaslat (írom. 1291, 1304) harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvény­javaslatot felolvasni. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Vitának helye nem lévén, kérdeni a t. házat, méltóztatik-e az épen felolvasott törvény­javaslatot harmadszori olvasásban elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Elfogadtatott. Az igy harmadszori olvasásban elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második jjontja: a vagyonadóról szóló törvényjavaslat (írom. 1292, 1304) tárgyalásának, illetőleg az e törvényjavaslat feletti általános vitának folytatása. Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: Tisztelt képviselőház ! (Hall­juk ! Halljuk !) Mielőtt a vagyonadóról szóló tör­vényjavaslat érdeméhez hozzászólanék, méltóz­tassék megengedni, hogy reflektáljak azokra, amiket Polónyi Géza tisztelt képviselőtársam tegnap itt előadott. (Halljuk !) Ezen reflskszióim némileg személyes természetűek és tulajdonképen jogom lett volna már tegnap e czimcn is felszó­lalni, csak nem kivántam a tisztelt ház idejét igénybevenni, annál kevésbbé, mert felszólalásom keretébe is beilleszthetem mondanivalómat. Polónyi Géza tisztelt képviselő ur, aki saj­nálatomra nincs jelen, egy távollevő barátomat, Vázsonyi Vilmos képviselő urat támadta meg tegnap. Mint jójzü szólista mutatkozott be és humorista volt elsősorban akkor, amikor felállí­totta a tételt, hogy neki egyetlenegy nagy hibája volt és ez az, hogy egész életében önmagához min­dig konzekvens volt. Vázsonyi Vilmossal szemben Polónyi Géza képviselő ur egy 1901-ben, tehát 15 évvel ezelőtt megtartott nyilatkozatot olvasott fel. Alihoz, hogy én a tisztelt képviselő ur állandó és tartós kon­zekvencziájához adatot szolgáltassak, nem kell oly messzire mennem, elég ha emlékeztetem a tisztelt házat, hogy Polónyi Géza 1916 augusztus 12-én mit mondott itt a házban. Arra nézve ugyanis, hogy ő konzekvensen mindig nagy barátja volt a városoknak és a fővárosnak is, igen szive­sen stgitene a főváros háztartása bajain. Nézzük meg, hogy 1916 augusztus 12-iki beszédében beleesik-e ebbe a konzekvencziába. És kitűnik e beszédből, hogy ő a városoknak és a főváros háztartásának rendezését csakugyan melegen szivén viseli, % legutóbb ezeket mondotta : »En nagyon óhajtom, hogy a városok dolgai és a községi háztartás kérdései rendeztessenek, de a főváros dolga addig, mig a fővárosi törvény megalkotva nincs, addig, amig az állami ellenőrzés és felügyelet az autonómiával szemben keresztül­vive nincs, ehhez a kérdéshez jobb lesz nem nyúlni, mert az az állapot, amelynek továbbtenyésztésére ilyen intézkedések felhasználtatnak, minden lehet, csak nem közérdek. Mindenesetre hallgassa meg a t. pénzügyminister ur annak a választókerület­nek, melyet én képviselek, tiltakozó szavát ; a hazáért mindig büszkén vért ontó magyarság tiltakozik az ellen, hogy az ő keserves munkájá­val szerzett adófilléreit akár a fővárosnak, akár másnak kiutalványozzák, anélkül hogy annak hováforditása iránt bármiféle ingerencziája lenne.« Azután beszél arról, hogy lehetne szó a ho­zadékadó átengedéséről a városoknak. Szóval, a városok iránt való meleg szeretetében annyira konzekvens, annyi feltételhez szeretné fűzni a vá­rosok segitését, hogy ha Mathuzsalem korát meg érnők, akkor sem következnének be az ő feltételei. És annyira konzekvens a városok háztartásának rendezése iránti szeretetében, hogy amikor arról van szó, hogy a jövedelmi adó bizonyos feleslege fordittasf-ék a városok háztartásának rendezésére, akkor azzal áll elő, hogy a jövedelmi adónál erről szó sem lehet, hanem a hozadékadónál lehet szó, amelyről ma senki sem beszél. És mikor mindenki tudja és senki sem képzeli máskép azt, hogy a jövedelmi adó bizonyos fölös­lege a fővárosnak jusson, hogy az abból van, amit bőségesen befizettek a főváros polgárai jöve­delmi adó képében, ezt ugy akarja feltüntetni, hogy az ő kerületének 90 faluja vagy más falvak által befizetett jövedelmi adó az, amely pedig vagy semmi, vagy nagyon kevés, amit a főváros háztar­tásának rendezésére óhajtanának megkaparitani. Vázsonyi Vilmosnak 1901. évi beszédérc hivat­kozik. Vázsonyi akkor a fővárosban uralkodó klikkek ellen beszélt. Elfelejtette azonban elmon­dani Polónyi Géza t. képviselő ur azt, hogy abban az időben a főváros közgyűlésén az volt a tény­leges állapot, hogy az ellenzéket Vázsonyi Vilmos egymaga képviselte és az a klikk, amely ellen be­szélt, épen Polónyi Géza vezetése alatt működött. 1901 és 1916 között tehát épen az a különbség, hogy 1901-ben Polónyi vezette a városházán a klikkeket, akkor benn volt, ma pedig kinn van. — most jDersze szerinte minden rossz. Elnök (csenget) : T. képviselő ur, természetes dolog, hogy amikor két képviselő ur között szemé­lyes kontroverzia merül fel, a ház mindig meg­adja a jogot, hogy az illető képviselő ur eltérjen a tárgytól. De engedjen meg a t. képviselő ur, itt a képviselő ur személyére nézve ilyen kontroverzia nem merült fel és figyelmeztetnem kell arra, hogy most nem Polónyi Géza képviselő ur közéleti mű­ködése, hanem a vagyoni adóról szóló törvényjavas­lat van tárgyalás alatt. (Ugy van! jobbjelől.) Méltóztassék tehát ezeket a megjegyzéseket lehe­tőleg rövidre fogni. (Helyeslés a jobboldalon.) I j Pető Sándor : Befejezem felszólalásom e részét. Csak arra kívánok reflektálni, hogy igen vidám humorral beszél Polónyi Géza képviselő ur arról,

Next

/
Oldalképek
Tartalom