Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.
Ülésnapok - 1910-542
474 54-2: országos ülés 191k június 16-án, kedden. pusztítja, s tönkreteszi silány szántóföldjét, kis kertjét és egyetlen tulajdonát képező Kúnyhóját. De még az ország lakosságának tehetősebb része is összetett kézzel volt kénytelen nézni ezt az égszakadás folytán előállott pusztítást, Itt ki kell, hogy jelentsem, hogy nem az 1913. év folyamán bekövetkezett katasztrofális jellegű égszakadások folytán előállott pusztítások képezték indokát e törvényjavaslat benyújtásának, hanem azok a tapasztalatok és az a megfigyelés, hogy az ország legnagyobb részében, de különösen a Királyhágón túl és a Tisza felső részére eső vidé-» kéken már közepes vízállásnál is aránytalanul nagy pusztulások állottak elő. A legfontosabb és legsürgősebben megoldandó feladat a partmenti községeknek és városoknak megfelelő partvédőművekkel való ellátása. Itt szomorúan érdekes az indokoláshoz csatolt kimutatás, amely szerint az országban 374 község és város belterülete van állandóan árviz veszedelmének kitéve. Legyen szabad czéloznom báró Sennyey Miklós t. képviselő ur május hó 12-én tartott beszédének azon passzusára, amelyben kifogást tesz az ellen, hogy az ország árvízvédelme szempontjából semmi intézkedés nem történik. Azt hiszem, t. képviselőtársam ezen törvényjavaslat benyújtása által meg lesz nyugtatva és — hogy saját szavaival éljek — ezen törvényjavaslatban meg fogja találni jelét annak, hogy a leggyökeresebb és legsürgősebb intézkedések megtétettek az irányban, hogy az árvizz'íl kapcsolatos bajok többé elő ne forduljanak, Kiemelendőuek tartom az indokolás azon részét, hogy a Temes és Béga felső részének vízfolyására három viztárló építése van tervezve. Evvel kapcsolatosan legyen szabad a minister ur figyelmét felhívnom arra, hogyha árvízvédelmi szempontból viztárlók építését szükségesnek tartjuk, szíveskedjék fontolóra venni, nem lehet-e ilyen viztárló müveket kapcsolatba hozni ilyen vülamoserő előállítására létesítendő vízi munkálatokkal, amelyek az országos iparfejlesztés szolgálatába volnának állítva és amelyeket nemcsak az emiitett helyeken, de az ország egyéb részeiben is a villamosczentrálékat előállító vállalatokkal lehetne összeköttetésbe hozni és igy a viztárlók építését e dupla czél szempontjából keresztülvinni. Én tehát kérem a t. minister urat, szíveskedjék szakközegeinek a megfelelő instrukeziókat megadni. Engedje meg a t. ház, hogy ez esetben mindjárt hivatkozzam egy kész tervre, amely a Vágnak Zsolna felőli, tehát ezen javaslat intézkedései alá eső részében már is_ készen van, az u. n. sztrecséni vízműre, amely hivatva volna a Vág nagyesésü erejét villamoserőre felhasználva, nemcsak Zsolna ipartelepeinek a villamos energiát szolgáltatni, hanem az államvasút zólyom—ruttkai nehéz szolgálatú és emelkedésű vonalához is a kellő villamos energiát nyújtani. Erre nézve vagyok bátor a kereskedelemügyi minister ur kegyes figyelmét felhivni, a t. háztól pedig szives elnézést kérni ezért az eltérésért. Az előttünk fekvő javaslat abból indul ki, hogy a nagy általánosságban 120 millió koronában megállapított szükséglet felerésze, vagyis 60 millió korona államsegélylyel vagyis olyképpen fedeztessék, hogy a tőke 20 évre lesz lekötve évi 3 millió koronás részletekben, ahol az szükséges és a vizimunkálatok létesítéséhez képest átengedtetnék támogatásképpen az érdekeltségeknek, még pedig nemcsak állami segélyképpen, de az egy uj intézkedése a törvénynek, mely eltér a többi árvízvédelmi törvényektől, hogy kamatmentes kölcsönöket is folyósíthat az állam. Az első 3 millió koronás részlet az 1914/15-ik évi költségvetésbe van felvéve. Az ezen javaslatban kontemplált vizimunkálatok természetesen nem lehetnek olyanok, hogy egyes vidékeknek teljes ármentesitésére kiterjeszkedhetnék, mert itt csak a folyók felső részein gyakran előforduló hirtelen árhullámok lefolyásának lassításáról, rendes mederbe tereléséről, a meder rendezéséről és állandó gondozásáról, gátak rendezéséről, hidak építéséről lehet szó. A szükségletek a helyzet különbözőségéhez képest annyira változók, hogy itt csak általános képet lehet feltüntetni. Egy azonban bizonyos, hogy az esetek legnagyobb részében az érdekeltségek nincsenek abban a helyzetben, hogy önerejükből tudnának segíteni a súlyos helyzeten. Itt az állam segítő kezének kell belenyúlnia. A javaslat ezen intenczióktól vezettetve az érdekeltségnek a segítés nagyságát 25—70%-ig állapítja meg és helyezi kilátásba, sőt kivételes esetekben 70%-on tul is segit, rendkívüli segélyt helyezvén kilátásba. 70%-on tul való segítséghez az országgyűlés beleegyezése szükséges. Az ezen javaslatban tervezett vizimunkálatok folytán a kulturmérnökségek, illetőleg a kirendeltségek munkája tetemesen szaporodni fog. Az ennek folytán előállandó szeniélyszaporitást a törvényjavaslat már kombináczióba veszi és a t. minister ur erről akként kivan gondoskodni, hogy a dolog sürgősségére való tekintettel és a czél biztosítása érdekében 1000 koronát már a folyó évben vélt fölhasználhatni. (Helyeslés. ' Tapasztalati tény, hogy az árvizek szinének feltűnő hirtelen emelkedése és a nagymérvű erdőirtások folytán előálló kopárosodás és vízmosások keletkezése közt okozati összefüggés van. (Igaz! Ugy van !) Ezen tapasztalati tényt a földmivelési minister ur indokolásában is említi. Rámutat arra, hogy miért nem gondoskodott ő e javaslat keretén belül a vízmosások lekötéséről. Kilátásba helyezte ugyanis a t. földmivelésügyi minister ur azt, hogy a vízmosások megkötését a most kidolgozás alatt álló erdőtörvény keretén belül kívánja megvalósítani. Én azt hiszem, hogy a földmivelésügyi minister urat ezen tevékenységéért a ház elismerése illeti meg és csak arra kérem a t. minister urat, hogy adjon minél előbb alkalmatat. háznak, hogy az erdőtörvénynyel itt behatóan foglalkozhassék, (Helyeslés.)
