Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-534

250 534. országos ülés 191k május 2-án, szombaton. A királyi József műegyetemen aránylag kevés a kiadási többlet, t. i. 84.531 korona, ami tekintettel az intézet nagysága és nyilvánvaló fejlődésképessógére, igazán csekélynek mondható. Azonban ezt az összeget is nagyobb részben a közgazdasági szakosztály felállítása veszi igénybe. Ez a közgazdasági szakosztály a jövő tanévben, vagyis az idén, szeptemberben, fog készen át­adatni rendeltetésének, ott jelenleg a szervezés munkája folyik. Egyelőre ez a szakosztály csak mint valamely fakultatív tanfolyam jelenik meg, amennyiben e tekintetben a minősítésre nézve a kvalifikáczionális törvényben gondoskodás még nincs. Nagy jelentősége lesz azonban és akkor kezdődik majd igazi felvirágozása, amikor a minősítési törvényben bizonyos megfelelő állások elnyerése épen e közgazdasági szakosztály sike­res elvégzéséhez lesz kötve, amikor is a puszta jóindulaton kivül az ifjúságot bizonyos reális életérdek is fogja kötni ahhoz, hogy ezen a köz­vélemény, az egész közszellem által kivánt fon­tos intézményt igénybe vegye. Itt emlékszem meg arról, hogy az egyete­mek különböző karaiban miként alakul az ifjú­ság tömörülése. Örvendetes tünemény, hogy a jogi szakosztályon csakugyan beállott a növen­dékeknek a rég óhajtott és várt fogyása, mert hisz itt korábban valósággal kétségbeejtő túl­népesség volt. Csak az kívánatos még, hogy ez a kijózanodás állandó is legyen. Ellenben az orvosi karoknál előre veti árnyékát, helyesebben mondva, talán fényét a közegészségi szolgálat országos rendezése és remélt államosítása. Ez már most az ifjúság előkészületeiben reflektál. A műegyetemen azonban határozott túl­zsúfoltság van, amelynek oka részben az inté­zet kiválósága. Másrészt pedig jele ez annak hogy a fiatalság a reálisabb jiályák felé kezdi figyelmét fordítani. Hogy e tulzsufoltságon miként lehet segíteni, vagy miként segit az idő e részben talán az igen tisztelt vallás- ós köz­oktatásügyi minister úrtól fogunk felvilágosítá­sokat hallani. Az állami középiskolák és internátusok cziménél a többkiadás 236.691 korona; ezt ta­lán az az emiitett egyetlen ok is eléggé indo­kolja, hogy itt 50 uj tanári állást fognak szer­vezni, ami az előléptetésekre is kedvezően fog hatni és talán a túlzott panaszokat is csillapí­tani fogja. Továbbá a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezésénél 1,686.900 korona a szükséglet emelkedése. Ez az összeg va­lóban jelentékenynek mondható, mégis itt az épitkezések azok, melyek egy teljes millióval emelik a szükségletet. (Az elnöki széket Simontsits Elemér fog­lalja él.) De ha tekintetbe veszszük, hogy már ko­rábban elkezdett és lekötött építkezési részletek összesen 103 ilyen intézetnek fejlesztésére szol­gálnak, akkor ez a jelentékeny emelkedés is természetesnek fog tetszeni. Csak azt kívánom még megjegyezni, hogy ezek közül három intézetnek szükségletéről a következő évben maga a vallás- és közoktatás­ügyi minister ur kivan gondoskodni. Az első a IV. kerületi piarista főgimnázium, (Helyeslés.) mely 600.000 K-val dotáltatik, aránylag keve­sebbel, mint óhajtották volna, de mégis minden­esetre tekintélyes összeggel. Második az eperjesi kir. kath. főgimnázium 150.000 K-val. A har­madik, a székelyudvarhelyi ref. főgimnázium pedig 160.000 K-val. Itt említem meg azt is, amiről különben mindenkinek tudomása van a kérdés publiczitása révén, hogy a középiskolai oktatás általános reformját a vallás- és közoktatásügyi minister ur egy kibocsátott tájékoztató rendeletével el­kezdte. E részben további felvilágosításra talán azért nincs szükség, (Halljuk! Halljuk!) mint­hogy jelenleg az országos közoktatásügyi tanács folytatja az előkészítő, tervező munkálatait, amelyeknek prejudikálni e helyről talán hely­telen volna. Az állami népiskolák cziménél a rendes szükségletek emelkedése igen tetemes, a mennyi­ben 3,600.000 K-át meghalad ez az emelkedés. Ezt megmagyarázza az 1813. évi XV. t.-czikk, amely a személyi járandóságok tetemes emel­kedését biztosította; tulajdonképen ez emészti fel ennek az emelkedésnek legnagyobb részét. Továbbá a kedvezőbb előlépés is a tanítók közt, amennyiben itt a 600 uj tanítón kivül 452-nek soronkivüli előlépése biztosíttatott. Azt hiszem egyébiránt, hogy e czimnek fejlődése általános megnyugvással találkozik t. képviselőtársaim közt. A nemállami iskolák tulajdonkép a derék­része a budgetnek. Az 1913-ik évben 20,500.000 K volt ezeknek segélyezésére fordítható, az 1914/15. évi költségvetésben pedig nem kevesebb mint 24,700.000 K. Az emelkedés tehát e részben igen tetemes, vagyis kerek 4,200.000 K. Azon­ban ennek indoka is nagyon egyszerűen meg­található a múlt évben hozott törvényben, mely a tanítók fizetésének kiegészítéséről szól, továbbá a még 1908. évben hozott régebbi törvényben, mely még az 1893. előtti szolgálatoknak meg­jutalmazását is magában foglalja. Engedje meg t. képviselőház, e czimmel an­nak megjegyzését, hogy ami az állami eszközöket illeti, a legutóbbi évek költségvetésében évenkint ezer uj néptanítói állás szervezésére volt meg­adva a mód, mindazonáltal e részben az ered­mények nem feleltek meg a budgetnek, amennyi­ben 1911-ig átlag csak 500 uj — állami és nem állami — tanítói állás szerveztetett, de még az 1912. évben is csak 838. Mindenesetre le fogja kötelezni a t. képviselőházat az igen tisztelt vallás- és közoktatásügyi minister ur, ha e rész­ben a visszamaradásnak okairól bennünket tájé­koztatni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom