Képviselőházi napló, 1910. XXIV. kötet • 1914. április 22–junius 18.

Ülésnapok - 1910-533

182 533. országos ülés 19U kell egészen 2 millió e ezélra, hanem csak 1,657.000 K, vagyis 357.000 K-val le lehetett a tételt szállítani. Ami pedig a nyugdijak tételének 785.000 koronával való emelését illeti, ez ugyan rendkívül nagy, ezt azonban méltóztassék annak tulajdonítani, hogy egyrészt tényleg megszaporodott a nyugdijasok száma, másrészt az uj nyugdíjtörvény ujabb terheket rótt a tárczára, azért emelkedett ez az összeg 3,229.000 koronára. Ha a budgetben felsorolt személyi járandóságokat, vagyis a földmivelésügyi ministerium keretében működő hivatalnokok és alkalmazottak összes járandóságait összeadjuk, akkor közel 20 millió koronát tesz ki az az összeg, amely személyi járandóság ezimén a tárczát terheli. A nyugdij viszont 3,229.000 korona: ez azt jelenti, hogy a nyugdijasok a ténylegesen működőkkel szemben azok 16 százalékát teszik ki az állami háztartás megterheltetése szempontjából. Már most méltóztassék megengedni, hogy áttérjek egyrészt a bevételek és másrészt azzal párhuzamban a kiadások emelkedésére. Itt bátor vagyok előzetesen felemlíteni azt, hogy az egyes ezimeknél körülbelül ugyanannyi emelkedés van a bevételeknél, mint amennyivel a kiadások emelkednek. így elsősorban az állami erdőknél — hozzáértve az erdőalapot — a bevételeknél 2,830.000 K emelkedést tapasztalunk, ebből az erdőalapra 40.000 K esik. Ezzel szemben a kiadások is emelkedtek, az állami erdőknél 2,335.000 K-val, más erdők kezelésénél 115.000 K-val, a kopár területek befásitásánál 100.000 K-val, együttesen 2,550.000 K-val. Mindössze pár százezer korona maradt tehát itt mint különbözet. Ez azonban örvendetes jelenség és tulajdonitható annak az ujabb rendszernek, amelyet a jelenlegi földmivelésügyi minister ur inaugurált, hogy t. i. az állami erdők egy részét házi kezelésbe vette, ami által tényleg a jövedelem szaporítható volt. A jelenlegi földmivelésügyi minister ur ezt a helyesnek bizonyult irányt folytatni kívánja. így mutatkozik a ménesbirtokoknál 405.000 koronás bevételi emelkedés, ezzel szemben 403.000 koronás kiadási többlet, vagyis amennyivel a termés jobb értékesítése folytán a bevételek emelkednek, ugyanannyival fokozódnak a kiadások is cselédbérek, napszámbérek stb. ezimén. Hasonlóképen mutatkozik 234.000 koronás bevételi többlet a selyemtenyésztésnél, ugyanennyi a kiadásoknál. Az arra vezethető vissza, hogy a selyemfonódákat, amelyek eddig bérbe voltak adva, most kénytelen volt az állam házi kezelésbe venni és ennek következtében állottak elő bizonyos olyan kiadások, amelyek ugyan a kész selyemfonatok értékesítésénél inegtérültnek, de amelyeket előlegezni kell. A kincstári birtokoknál és fürdőknél 150.000 korona a bevételi többlet, ezzel szemben 139.000 korona a kiadási többlet. A kiadási többletből itt 100.000 koronát abból a jövedelemből fedez az előirányzat, amely május 1-én, pénteken. a totalizatőradónak 2°/o-kal való felemelése folytán előálló 600.000 korona évi jövedelemnek 20%-ka fejében a földmivelésügyi ministeriumnak jut. Ebből a testedzés czéljaira 100.000 korona van itt előirányozva. A többi — mintegy 40.000 K kiadásról van még szó — onnan ered, hogy a fürdőkben, Vízaknán és Herkulesfürdőn a mosást és kapcsolatos apró dolgokat szintén házi kezelésbe kellett venni, amelyek ugyanannyi jövedelmet hajtanak, mint amennyibe kerülnek. Olyan jövedelmet, amelylyel szemben kiadás nincs, találunk a szakoktatás ezimén 90 ezer koronával a gazdaságok jövedelmének emelése következtében. Ellenben olyan kiadások is fungálnak az egyes ezimeknél, amelyekkel szemben bevétel nincs. így a gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaság czimen mutatkozik 112.000 koronás kiadási emelkedés. Ez onnan ered, hogy a gazdasági felügyelőnek az egyes vármegyéknél gazdasági előadóként való szereplése következtében a tisztikart szaporítani kellett és a költségvetés is öt uj segédfelügyelői állást tüntet fel; de különben az irodai, utazási és egyéb költségek felszaporodása, másrészt pedig a tejszö vetkezetek erélyesebb támogatása is igényli a kiadási emelkedést. A kirendeltségeknél a kiadási tétel emelve lett 77.000 koronával. Ez onnan ered, hogy az újonnan létesített nagyváradi felügyelőségnél csak most domborodott ki az, hogy milyen irányban és mit tud végezni a felügyelőség. Erre kellett 77.000 koronát beállítani. Ez alkalommal felemlítem, hogy a földmivelésügyi minister ur a temesvári kirendeltséget, mint ilyet, megszüntette; egyes részeit beosztotta részben a kolozsvári, részben a nagyváradi felügyelőséghez ; ellenben Eperjes székhelylyel uj kirendeltséget szervezett, amelynek a hatásköre kiterjedt Szepes, Zemplén, Sáros és G-ömör-KisHont vármegyékre és ezáltal a hegyvidéki, illetve a zsolnai, vagy felvidéki kirendeltségek részben tehermentesittettek. (Helyeslés.) Mutatkozik még emelkedés a mezőgazdaság különböző ágai czim kiadásainál 70.000 koronával a czélból, hogy azon 50.000 korona, amely e czim alatt a kisbirtokos hitelrendezésére eddig fel volt véve és nem bizonyult elégségesnek, 120.000 koronára fel lehessen emelni. Ez a hitelrendezés egyrészt meglevő adósságok olcsóbb kamatokra való konvertálásában, másrészt olyan hitelek megszerzésében nyilvánul, amelyekből a kisemberek maguknak birtokot venni képesek. Tehát mindenesetre nagyon szép és nemes az a czél, amelyre a pénz fel lesz használva. Mint bátor voltam említeni, felemelte a földmivelésügyi minister ur a budgetben az átmeneti kiadásokat közel 3 millió koronával. Ez a szükséglet onnan ered, mert, amint a képviselőház emlékezni fog, néhány héttel ezelőtt tárgyaltuk azt a törvényjavaslatot, amely az egyes vizitársulatoknak adandó előlegekről szól.